Sperma-Tinder: applikáción keresztül is kereshetsz donort a gyermekvállaláshoz

Tinder-szerű felület, teljesen más cél

A Y Factor első pillantásra klasszikus társkeresőnek tűnik. A felhasználók életkor, lakóhely, magasság, testsúly, haj- és szemszín alapján böngészhetik egymás profilját. Ha pedig két fél kölcsönösen kedveli egymást, megnyílik a chat, ahogy bármelyik randialkalmazásban. 

Itt a cél azonban nem a randevú, hanem egy spermadonor, leendő szülő vagy társszülő megtalálása. Az applikációt a dán Ole Schou, a Cryos International spermabank alapítója hozta létre. A Y Factor hangsúlyozza, hogy nem spermabank, nem kezel mintákat, csupán platformot kínál: itt a felhasználók közvetlenül egyeznek meg egymással a fogantatás módjáról és a donor későbbi szerepéről.

Klinikától a házi inszeminációig 

A regisztráció során a felhasználó azt is bejelölheti, milyen eljárás jöhet szóba számára:

• engedélyezett klinikán végzett reprodukciós eljárás
• otthoni, többnyire fecskendős inszemináció
• közösülés, azaz hagyományos szexuális aktus

A donor szerepe ugyancsak skálán mozoghat. Választható például:

• teljes „láthatatlanság”, vagyis semmilyen kapcsolat a későbbi családdal
• laza kapcsolattartás
• aktív apafigura a gyermek életében
• társszülőség, közösen vállalt nevelési felelősséggel

A felek arról is nyilatkozhatnak, hogy ingyenes donációban vagy fizetett megállapodásban gondolkodnak. Éppen ez a rugalmasság az, ami a szakértők szerint megkerülheti azokat a garanciákat, amelyeken a szabályozott, egészségügyi ellátás keretében végzett spermadonáció alapul.

A klinikákon szűrnek és nyomon követnek, az Y Factorra bárki regisztrálhat

A meddőségi centrumokban a donoroknak szigorú egészségügyi szűrővizsgálatokon kell átesniük. A klinikák:

• fertőző betegségekre (például HIV, hepatitis)
• bizonyos örökletes betegségekre
• szűrik a jelentkezőket, ellenőrzik a minták minőségét, dokumentálják azok útját, és nyilvántartják, hány gyermek fogant egy adott donortól.

Az Y Factor ehhez képest magán megállapodásokat könnyít meg. Az egészségügyi adatok valóságtartalmát nem minden esetben ellenőrzik. A spanyol El Confidencial újságírói álnevet és mesterséges intelligenciával generált fényképet használva gond nélkül hoztak létre profilt. Ez arra utal, hogy:

• a személyazonosság
• a feltüntetett egészségügyi információk
• hitelessége kérdéses lehet.

Ha valaki hamis vagy hiányos adatok alapján választ donort, nem csak fertőzés vagy genetikai betegség kockázata merül fel. Később jogvitákhoz vezethet az is, hogy:

• ki számít jogi apának
• milyen gyerektartási kötelezettség áll fenn
• ki örököl ki után
• és hogyan lehet bizonyítani a gyermek származását.

Mit mond a magyar jog?

A magyar jog kifejezetten nem tiltja, hogy valaki Y Factorhoz hasonló alkalmazásban regisztráljon vagy ott ismerkedjen, akár donorként, akár gyermekre vágyó félként. Ettől azonban az applikáción szervezett otthoni inszemináció még nem válik az egészségügyi törvény szerinti, szabályozott reprodukciós eljárássá.

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerint reprodukciós eljárást: csak megfelelő szakorvosi javaslatra, működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltatónál lehet végezni.

Az adományozó férfinak személyesen kell megjelennie a szolgáltatónál, és a klinikának el kell utasítania minden olyan adományt, amely nem nála, személyes megjelenés során nyert ivarsejtet tartalmaz.

A 30/1998. NM rendelet további biztonsági előírásokat tartalmaz: az adományozott sperma felhasználása előtt legalább 6 hónapig fagyasztva kell tárolni csak ismételt, negatív fertőzőbetegség-szűrés után használható fel

Tehát a magánúton átadott, „friss” minta nem megy át ezeken a biztonsági és nyomon követési lépéseken.

Az anonimitásra is szigorú szabályok vonatkoznak. Az egészségügyi szolgáltató az azonosító adatokat zártan kezeli, a recipiens csak olyan információt kaphat, amely nem alkalmas a donor személyazonosságának megállapítására. Egy donortól legfeljebb négy utód származhat reprodukciós eljárások során.

Jogi apa vagy donor? Otthoni inszeminációnál nem egyértelmű

A Polgári Törvénykönyv egy fontos, de sokak által kevéssé ismert különbséget tesz. A jog csak azt zárja ki az apaság bírósági megállapításából, aki a jogszabályok szerinti, engedélyezett reprodukciós eljáráshoz adományozott hímivarsejtet.

Ha a fogantatás magán megállapodás alapján, otthon történik - akár Y Factorról ismerkedve -, a donor ilyen értelemben nem „védett”. Az apai jogállást ilyenkor:

• az anya házassága
• apai elismerő nyilatkozat
• vagy bírósági döntés rendezi

Egy előzetes „donorszerződés” vagy alkalmazáson belüli megállapodás önmagában nem írhatja felül a családjogi szabályokat. Vitatott esetben bíróság dönthet arról, ki számít jogi apának, és ezzel együtt ki jogosult a gyermekre vonatkozó jogokra és köteles viselni a kötelezettségeket.

Az app használata tehát alapvetően nem tiltott, de a privát mintavétel és otthoni megtermékenyítés könnyen a jogi szabályozás szürke zónájába sodorhatja az érintetteket.

Európa: teljes anonimitás, részleges átláthatóság, magánmegállapodások

Európában országonként jelentősen eltér, hogyan tekintenek a spermadonációra, a donorok anonimitására és a magánmegállapodásokra.

• Egyesült Királyság

Az otthoni inszemináció nem általánosan tiltott. A brit Termékenységi Szabályozó Hatóság (HFEA) mégis a biztonságosabb, engedélyezett klinikai eljárásokat ajánlja. Klinikán végzett donáció esetén a donor nem válik jogi szülővé, magánmegállapodásnál azonban bizonyos családi felállásokban jogi apának minősülhet.

• Spanyolország, Olaszország

Itt a klinikai donor anonim, a kiválasztás és az eljárás lebonyolítása intézményekhez kötött. Az Y Factor ehhez képest ismert donorokra épít, ami nehezen egyeztethető össze a hazai szabályozással.

• Svédország, Hollandia, Ausztria, Egyesült Királyság

Ezekben az országokban a donor segítségével fogant személy nagykorúvá válásakor vagy meghatározott életkorban megismerheti a donor azonosító adatait. A részletszabályok országonként eltérnek, de a trend a gyermek származásának átláthatósága felé mutat.

• Dánia

Itt anonim és később azonosítható donor is választható, miközben a klinikák és spermabankok szigorú egészségügyi és nyomonkövetési rendszerekhez kötötten működnek.

• Németország

A klinikai spermadonációhoz központi donorregiszter kapcsolódik, amely a gyermek származásának megismerését is szolgálja. A klinikai rendszeren kívüli, magánalapú megállapodások családjogi következményei viszont eltérhetnek ettől, és nagyobb jogi bizonytalanságot hordozhatnak.

Spanyolországban Miguel Del Campo klinikai genetikus szerint az otthoni inszeminációt, közösülést vagy direkt donorválasztást kínáló modellek nem illeszkednek a reprodukciós rendszer jogi és etikai kereteihez. Az Y Factor vezetése viszont azzal érvel, hogy az anonimitási és minőségbiztosítási szabályok a klinikákra és spermabankokra vonatkoznak, az app pedig csak kapcsolatot teremt beleegyező felnőttek között.

Leonor Ruiz Sicilia, a Spanyol Bioetikai Bizottság tagja arra figyelmeztet, hogy a törvény nem ismeri el szabályozott ivarsejt-adományozásként a magánszemélyek közötti közvetlen donációt. Az engedélyezett rendszeren kívül eltűnnek a jogszabályi biztosítékok, a donor pedig bizonyos körülmények között jogilag apának minősülhet, apasági vagy öröklési igényekkel együtt.

Anonim donor vagy megismerhető biológiai apa?

Az anonimitás kérdése ma az egyik legélesebb vita az európai termékenységi etikában. Egyes országok ragaszkodnak a donor névtelenségéhez, másutt a donorral fogant személy felnőttként megismerheti biológiai szülőjét.

A Y Factor azzal érvel, hogy az otthoni genetikai tesztek terjedésével a teljes anonimitás gyakorlatilag tarthatatlanná válik. Ha valaki DNS-tesztet csináltat, távoli genetikai rokonokat is beazonosíthat, ami egy rejtőzködő donor kilétét is felfedheti. Sok család eleve olyan donort keres, akit a gyermek később személyesen is megismerhet.

A kritikusok szerint ugyanakkor az applikáció nem megoldja, hanem újratermeli a problémákat:

• ellenőrizetlenül zajlik a donáció
• nincsenek egységes egészségügyi szűrések
• nincs hivatalos nyilvántartás a mintákról és az utódok számáról
• nehezebb kiszűrni a visszaéléseket, a kereskedelmi célú testhasználatot és a kiszolgáltatott helyzetben lévők kihasználását.

Jó ötlet-e az appon donort keresni?

A technológia, amely egy kattintással elérhetővé teszi a spermadonorokat, sokak számára felszabadító lehet, főleg ott, ahol a meddőségi ellátás nehezen elérhető vagy erősen korlátozott. De minél inkább elmozdulunk az engedélyezett klinikák világából a magánmegállapodások felé, annál több kérdést tolunk át az érintettek vállára:

• Egészségügyi kockázat: ki, mit és hogyan szűr? Mi történik, ha a donor elhallgat egy betegséget?
• Jogi bizonytalanság: ki számít apának, ki tartozik gyerektartással, és ki mit örököl?
• Etikai dilemmák: mi védi a donort és a recipienst a kizsákmányolástól, ha a szabályozás lényegében a szerződő felekre van bízva?
• A gyermek jogai: lesz-e lehetősége később megismerni a biológiai származását, és lesz-e hivatalos nyoma annak, hogy hány féltestvére született ugyanattól a donortól?

A Y Factor és a hozzá hasonló alkalmazások egy létező társadalmi igényre adnak választ, miközben rámutatnak a jelenlegi szabályozások hiányosságaira is. A kérdés nem az, hogy a technológia képes-e összekötni donort és leendő szülőt - erre láthatóan képes. Az igazi tét az, hogy a biológiai, jogi és etikai szempontok követni tudják-e ezt az új, „app-alapú” reprodukciós valóságot.

Nyitókép forrása: Pexels