2026. január 24. 14:00
Egy jól sikerült festés teljesen megváltoztathatja egy lakás hangulatát, és nem feltétlenül kell hozzá szakember. Mutatjuk, mire érdemes figyelni, ha saját kezűleg vágnánk bele a szobafestésbe, és szeretnénk elkerülni a leggyakoribb hibákat.
Előkészületek: a festés fél sikere
A festés előkészítése talán nem a legizgalmasabb része a munkának, mégis az egyik legfontosabb. Letakarni a padlót és a bútorokat, megvédeni a felületeket a festékcseppektől és a portól mindig kevesebb idő és energia, mint utólag takarítani vagy javítani.
Amennyire csak lehet, ürítsük ki a helyiséget. Ha ez nem megoldható, a bent maradó bútorokat toljuk a szoba közepére, és alaposan takarjuk le fóliával. A padló védelmére érdemes takarópapírt használni, amely kifejezetten festési munkákhoz készült.
A falak állapota mindent eldönt
Festés előtt mindig ellenőrizzük a falon lévő régi festékrétegek állapotát. Ha több réteg festék van egymáson, és felhólyagosodást látunk, spaklival próbáljuk meg eltávolítani az érintett részt. Amennyiben a festék könnyen, nagyobb darabokban válik le, érdemes megfontolni a teljes felület lekaparását.
Ez időigényes munka, de hosszú távon megtérül: ha a régi, gyenge festékréteg a nedvesség hatására később felhólyagosodik, az új festést is magával rántja, és kezdhetjük elölről az egészet. Bizonytalan esetben érdemes próbafestést végezni egy kisebb felületen – ha a régi festék a hengerre tapad és lejön a falról, az egyértelmű jel arra, hogy eljött az eltávolítás ideje.
A hibák, lyukak és repedések kijavítása gletteléssel történik, majd következik a csiszolás. Az igazán szép, egyenletes felülethez akár többször is át kell csiszolni a falat. Nagyobb felületeknél sokat segíthet egy falcsiszoló gép és egy ipari porszívó, amellyel gyorsabban és szinte pormentesen dolgozhatunk.
Mélyalapozás: mikor igen, mikor nem?
A megfelelően előkészített falakra általában mélyalapozó kerül. Festékvásárláskor érdemes a gyártó által ajánlott alapozót választani, ha van ilyen. Ugyanakkor nem minden fal esetében jó megoldás a mélyalapozás.
Vályogfalaknál például kifejezetten problémás lehet, mert az alapozó lezárhatja a fal felületét. Ilyenkor a nedvesség nem tud megfelelően távozni, ami felhólyagosodáshoz és lepattogzáshoz vezethet, főleg régi, vízszigetelés nélküli épületeknél.
Így fessünk, hogy szép legyen a végeredmény
A festéshez érdemes komplett festőkészletet beszerezni, így minden szükséges eszköz kéznél lesz. A festéket alaposan keverjük fel, majd öntsünk ki belőle kisebb mennyiséget a sarkok, kapcsolók és konnektorok körüli részek előfestéséhez.
Ha ketten dolgozunk, az egyik ember ecsettel festi a sarkokat, míg a másik hengerrel halad a nagyobb felületeken. Ez azért előnyös, mert a „nedvesre nedves” technikával elkerülhetők a csíkok és foltok, különösen erősebb színek esetén.
A festéket nem érdemes hígítani, hacsak a gyártó ezt kifejezetten nem javasolja. Mindig a mennyezettel kezdjünk, majd folytassuk az oldalfalakkal. Hengerezéskor törekedjünk az egyenletes mozdulatokra, és ne sajnáljuk az időt a festék alapos eldolgozására. Haladjunk saroktól sarokig, egy falat mindig fejezzünk be egy menetben.
Használjuk a lehúzórácsot, hogy a henger ne legyen túl festékes, és időnként lépjünk hátrébb pár métert: távolabbról sokkal könnyebb észrevenni az apró hibákat. Ha festék cseppen a falra vagy a mennyezetről az oldalfalra, még száradás előtt töröljük le ha ez elmarad, a megszáradt foltok később biztosan meglátszanak.
Nyitókép forrása: Pexels