2026. január 3. 8:00
Lelkesedésből nincs hiány január elején, a legtöbb újévi fogadalom mégis néhány hét alatt elbukik. A statisztikák szerint sokan már január közepén feladják az elhatározásaikat. De mi áll a kudarc hátterében, és miért ismétlődik meg ez évről évre?
Az újévi fogadalmak hagyománya szinte egyidős a naptárral: az év fordulópontja sokak számára egyet jelent az újrakezdés lehetőségével. A probléma nem az elhatározásokkal van, hanem azzal, ahogyan megszületnek – és ahogyan megpróbáljuk őket megvalósítani.
Túl nagy elvárásokkal indulunk
Az egyik leggyakoribb hiba, hogy az újévi fogadalmak túl általánosak vagy túl ambiciózusak. A „mostantól egészségesen élek” vagy „többet sportolok” típusú célok nem adnak kapaszkodót a mindennapokban. A túl magasra tett mérce pedig gyors kudarcélményt okoz, ami könnyen elveszi a motivációt.
A kutatások szerint sokan egyszerre több területen is változtatni szeretnének – étrend, mozgás, munka, pénzügyek, mentális egészség –, ami rövid időn belül túlterheltséghez vezethet.
Külső nyomásra születnek a fogadalmak
Felmérések alapján az emberek jelentős része nem kizárólag belső motivációból tesz újévi fogadalmat. A társadalmi elvárások, a közösségi média és a környezet hatása mind hozzájárul ahhoz, hogy „kellene” valamit változtatni.
Az ilyen célok azonban kevésbé ellenállók a nehézségekkel szemben. Ha a fogadalom nem személyes igényből fakad, az első akadálynál könnyen háttérbe szorul.
Az időzítés sem ideális
Január eleje sokaknál eleve kimerülten érkezik: az ünnepek után anyagi és érzelmi fáradtság, kevesebb napfény, hideg idő várja az embereket. Ilyen környezetben nehéz új szokásokat kialakítani, különösen akkor, ha azok plusz energiát igényelnek.
A pszichológiai kutatások szerint a szokások beépüléséhez időre és fokozatosságra van szükség, amit az „új év, új élet” hozzáállás ritkán vesz figyelembe.
Hiányzik a konkrét terv
Sokan ott rontják el, hogy nem bontják le a fogadalmat megvalósítható lépésekre. Ha nincs pontos válasz arra, mikor, hol és hogyan történik a változás, a cél könnyen elvész a hétköznapi teendők között.
A „többet sportolok” például jóval nehezebben tartható, mint a „heti kétszer, kedden és csütörtökön 30 percet mozgok”. A konkrét keretek csökkentik a döntési terhet, és növelik a siker esélyét.
A kudarcot véglegesnek érezzük
Egy kihagyott edzés vagy egy megszegett diétás nap sokaknál azt az érzést kelti, hogy „akkor ennek vége”. Pedig a kutatások szerint a visszaesés a szokásváltoztatás természetes része. Azok, akik képesek rugalmasan kezelni a hibákat, nagyobb eséllyel térnek vissza a céljaikhoz.
A „mindent vagy semmit” gondolkodás viszont gyors feladáshoz vezet.
Nem kapunk elég visszajelzést
A hosszú távú célok esetében a pozitív visszacsatolás gyakran késik. A fogyás, a pénzügyi stabilitás vagy a mentális jóllét javulása nem egyik napról a másikra történik. Ha nincs köztes sikerélmény, a motiváció gyorsan csökken.
Ezért különösen fontosak a kisebb mérföldkövek, amelyek láthatóvá teszik az előrehaladást.
Mi segíthetne?
A szakértők szerint az újévi fogadalmak akkor működnek a legjobban, ha reálisak, személyesek és fokozatosak. Egyetlen területre fókuszálva, konkrét lépésekkel és rugalmas hozzáállással jelentősen nő az esély arra, hogy az elhatározás ne csak januárig tartson.
Az újév valóban lehet új kezdet – de nem attól, hogy mindent egyszerre akarunk megváltoztatni, hanem attól, hogy apró, tartható döntéseket hozunk, újra és újra.
Nyitókép forrása: Pexels