Kutatás: kiabálni a gyerekekkel ugyanolyan káros lehet, mint a fizikai vagy szexuális bántalmazás

Azok a szülők, akik kiabálnak a gyermekeikkel vagy „hülyének” nevezik őket, nagyobb veszélynek teszik ki utódaikat az önkárosítás, a drogfogyasztás és a börtönbe kerülés szempontjából – állítja egy új kutatás, amelyről a Guardian számolt be.

A szakértők szerint a gyerekekkel való durva beszédet a bántalmazás egyik formájaként kellene elismerni, mert hatalmas károkat okoz.

„A felnőttek ilyen típusú cselekedetei ugyanolyan károsak lehetnek a gyermek fejlődésére, mint a bántalmazás más, jelenleg elismert és törvényszéki szempontból megállapított altípusai, például a gyermekkori fizikai és szexuális bántalmazás” – írják az akadémikusok a Child Abuse & Neglect című folyóiratban megjelent tanulmányukban.

Állításuk szerint több gyermek éli meg a gyermekkori szóbeli bántalmazást, mint a fizikai vagy szexuális bántalmazást, és úgy tűnik, hogy az ezzel találkozók száma eléri a 40 százalékot – sőt, egyre csak nő a számuk.

Prof. Shanta R. Dube, a gyermekbántalmazás amerikai szakértője és a tanulmány társszerzője elmondta: 

A felnőttek gyakran nincsenek tudatában annak, hogy kiabáló hangnemük és kritizáló szavaik, mint például a »hülye« és a »lusta«, milyen negatív hatással lehetnek a gyermekekre, különösen, ha így élték meg a szülői nevelést.

A tanulmány megvizsgálta a gyermekkori verbális bántalmazás következményeivel kapcsolatos bizonyítékokat. 

Egy nemrégiben megjelent, Mark Bellis professzor által vezetett és a BMJ Open című szaklapban közzétett brit tanulmány 20 556 brit lakosból álló reprezentatív mintát vizsgált, és megállapította, hogy azok, akiket verbálisan bántalmaztak, majdnem kétszer nagyobb valószínűséggel (20 százalék) használnak kannabiszt, mint azok, akiket nem bántalmaztak (10,8 százalék), és majdnem kétszer nagyobb a kockázata annak, hogy börtönben kötnek ki (4,4 százalék), mint azok, akiket nem (2,4 százalék).

Egy nemrégiben 1000 11-17 éves fiatal körében végzett brit felmérés szerint 41 százalékuk mondta azt, hogy a felnőttek – főként szülők, gondozók, tanárok és barátok szülei – gyakran használnak bántó szavakat, hogy hibáztassák, sértegessék vagy kritizálják őket. A válaszadók fele azt mondta, hogy hetente tapasztalt ilyen viselkedést, és minden tizedik mondta, hogy naponta találkozik ilyesmivel.

Arra a kérdésre, hogy melyek voltak a leginkább bántó és bosszantó szavak, a gyerekek a „haszontalan vagy”, a „hülye vagy” és a „semmit sem tudsz jól csinálni” mondatokat említették. Ezzel szemben a legpozitívabb dolgok, amelyeket felnőttektől hallottak, a következők voltak: „büszke vagyok rád”, „meg tudod csinálni” és „hiszek benned”.

Prof. Peter Fonagy, a tanulmány társszerzője, a University College London (UCL) pszichológiai és nyelvtudományi részlegének vezetője és az Anna Freud Központ vezérigazgatója elmondta: „A gyermekek genetikailag úgy vannak kódolva, hogy megbízzanak abban, amit a felnőttek mondanak. Komolyan vesznek minket, felnőtteket. Ha eláruljuk ezt a bizalmat azzal, hogy a szavakat tanítás helyett bántalmazásra használjuk, az nemcsak szégyent, elszigeteltséget és kirekesztettséget okozhat a gyerekekben, hanem azt is, hogy képtelenek lesznek bekapcsolódni a közösségükbe” – magyarázta. 

Több száz tanulmányból tudjuk, hogy a szóbeli bántalmazásnak való kitettség mélyen érinti a gyermekeket, és tartós pszichológiai distresszel, összetett érzelmi és kapcsolati nehézségekkel, fizikai és mentális rendellenességekkel, valamint annak megnövekedett valószínűségével jár együtt, hogy életükben újra bántalmazó helyzeteket teremtenek, például olyan partnert találnak, aki bántalmazza őket, valamint azon kapják magukat, hogy másokkal is megismétlik a bántalmazást.

Nyitókép: Pixabay