Most akkor tényleg rákkeltő az aszpartám, a cukormentes üdítők egyik legfontosabb édesítőszere?

Hivatalosan is „lehetséges rákkeltőnek” minősítették az aszpartámot, a világ egyik legnépszerűbb édesítőszerét, ami a szénhidrát csökkentését célzó ételek fontos alkotóeleme – jelentette ki két, az Egészségügyi Világszervezethez (WHO) kapcsolódó csoport pénteken.

A diétás italok, valamint az alacsony cukortartalmú ételek édesítésére használt aszpartám körül a hónap elején robbant be újra egy régi vita, mely szerint rákot okozhat. Utánajártunk, mit is jelent a WHO rákkutató ügynökségének mostani döntése.

Pontosan mi az az aszpartám?

A negyven évvel ezelőtt engedélyezett aszpartám egy mesterséges édesítőszer, egy fehér kristályos por, ami két aminosavból áll. Kétszázszor édesebb, mint a cukor, olcsón lehet előállítani, és nincs igazán utóíze, így nagyon elterjedt: világszerte több mint 6 ezer termékben található meg, Európában 1994 óta lehet használni.

Bármelyik boltban találkozhatunk olyan termékekkel, amelyben van aszpartám: cukormentes üdítők, alkoholok, édességek, joghurtok, de akár fogkrémek és konzervek is tartalmazhatnak ilyet. 

Annak ellenére, hogy ennyire elterjedt, időről időre felmerül, hogy potenciálisan rákkeltő lehet.

Az aszpartám engedélyezett beviteli határértéke az Egyesült Államokban 50, az Európai Unió tagországiban 40 milligramm/testtömeg kilogramm (mg/ttkg). Az EU élelmezésbiztonsági hatósága tíz éve jelentette ki, hogy biztonságos az engedélyezett koncentrációban, üdítőitaloknál például 600 mg-ot szabad belőle bevinni literenként.

Mikor merült fel, hogy rákkeltő?

A lyoni székhelyű Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) először 2008-ban mondta ki, hogy az aszpartám közepes prioritású felülvizsgálatra szorul. 2014-ben pedig már magas prioritású anyagként tartották számon, mert sokan aggódtak a lehetséges rákkeltő hatása miatt, valamint mert olyan jelentések láttak napvilágot, amelyek az állatokon végzett vizsgálatoknál rákpozitív eredményt hoztak – idézi fel a Reuters.

Aztán 2019-ben ismét felülvizsgálatra jelölték az aszpartámot, de 2022-ig nem történt semmiféle intézkedés az ügyben. Tavaly azonban egy Franciaországban végzett, 100 ezer felnőtt bevonásával készült felmérés kimutatta, hogy 

azoknál az embereknél, akik nagyobb mennyiségű mesterséges édesítőszert – köztük aszpartámot – fogyasztottak, valamivel magasabb volt egyes rákos megbetegedések kockázata.

A Párizsi Egyetem tanulmánya azonban nem bizonyította egyértelműen, hogy a betegségeket közvetlenül az aszpartám okozta, a kutatás kritikusai szerint az önbevallásos módszertan miatt vitatható eredmény született. Érdekesség, hogy az IARC egyébként gyakran változtatja álláspontját az új kutatási eredmények tükrében: 

a kávét például még 1990-ben potenciálisan rákkeltőnek tartották, de 2016-ban levették a listáról.

Mire jutott a WHO?

Június végén derült ki, hogy egy folyamatban lévő kutatás alapján a „valószínűleg rákkeltő” kategóriába sorolhatja az aszpartámot az Egészségügyi Világszervezet. A bejelentés után elkezdődtek találgatások azzal kapcsolatban, hogy korlátozni fogják a népszerű édesítőszer használatát, vagy teljesen kivonják a forgalomból.

A Guardian cikke szerint a pénteki döntés két különálló WHO-s szakértői testület vizsgálatának eredménye, amelyek közül az egyik azt jelzi, van-e bizonyíték arra, hogy az adott anyag potenciális kockázatot hordoz, a másik pedig azt, ez mekkora valós veszélyt jelent.

Ha a fogyasztók azzal a döntéssel szembesülnek, hogy a kólát édesítőszerrel vagy cukorral fogyasszák, úgy gondolom, mérlegelni kell egy harmadik lehetőséget is: inkább vizet kell inni

– hangsúlyozta Francesco Branca, a WHO táplálkozási vezetője a bejelentés előtti sajtótájékoztatón.

Az IARC az adalékanyagról szóló első, pénteki nyilatkozatában megerősítette, hogy az aszpartám „lehetséges rákkeltő”. Ez a besorolás a testület szerint azt jelenti, hogy csak korlátozott bizonyítékok állnak rendelkezésre arra, hogy a népszerű édesítőszer rákot okozhat.

A besorolásból azonban nem derül ki, pontosan mennyit kellene valakinek elfogyasztania ahhoz, hogy veszélybe kerüljön, ezzel kapcsolatban WHO és az Élelmiszer- és Mezőgazdasági Szervezet Élelmiszer-adalékanyagokkal foglalkozó Vegyes Bizottsága (JECFA) folytat vizsgálatot Genfben.

Mit jelent a lehetséges rákkeltő besorolás, mennyit szabad fogyasztani?

Az aszpartám most a 2B – lehetséges karcinogén hatású csoportba került, tehát ugyanazt a besorolást kapta, mint az egész leveles aloe vera kivonat és az ólom, írja a BBC. A testületek egyébként négy csoportban osztályozzák az emberre nézve rákkeltő anyagokat:

• 1. csoport – bizonyítottan rákkeltő
• 2A. csoport – valószínűleg rákkeltő
• 2B. csoport – lehetséges rákkeltő
• 3. csoport – nem besorolható

Ám érdemes hangsúlyozni, ezek a kategóriák gyakran félrevezetőek lehetnek. 

Az alkohol és a plutónium egyaránt a „bizonyítottan rákkeltő” csoportot erősíti, azonban az egyik sokkal veszélyesebb, mint a másik. 

Az egészségügyi szervezetek az aszpartám esetében nem változtatnak a bevihető mennyiségen, és továbbra is azt javasolják az embereknek, hogy napi 40 milligramm/testtömeg kilogramm alatt tartsák az édesítő fogyasztását.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy 60-70 kilogramm közötti embernek naponta több mint 9-14 doboz aszpartámos üdítőt kellene meginnia ahhoz, hogy átlépje a határértéket, ami nagyjából tízszerese az átlagos fogyasztásnak. Az eredmények a WHO szerint nem utalnak arra, hogy az alkalmi fogyasztás kockázatot jelent, és a cégeket sem kérik arra, hogy távolítsák el termékeikből, helyette mértéktartásra szólítják fel a gyártókat és a fogyasztókat.

Az aszpartámon kívül nagyon sok engedélyezett édesítőszer van még forgalomban. Az biztos, hogy a túlzott mennyiségű cukor kiváltása édesítőszerekkel az nem az egészséges táplálkozáshoz vezető út

– magyarázta Erdélyi Alíz, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének főtitkára az rtl.hu-nak.

A táplálkozástudományi szakértő hozzátette, az intenzív édesítőszerek és cukoralkoholok tekintetében biztos, hogy további vizsgálatokra van szükség megfelelő esetszámokkal. Erdélyi Alíz ugyanakkor hangsúlyozta: az édesítőszerek élelmiszer-adalékanyagok, melyek forgalomba hozatala szigorú engedélyezéshez kötött, melynek során alapos biztonsági értékelésnek veti alá őket az illetékes élelmiszerbiztonsági hatóság. 

Nem bizonyosodott be, hogy az aszpartám közvetlenül rákkeltő, a határérték megmarad, tulajdonképpen semmi nem fog történni

– mondta el Pleva György, a Nébih élelmiszer- és takarmánybiztonsági igazgatója az RTL Híradó stábjának.

Az aszpartám a második legveszélytelenebb besorolásba került, ezt pedig szerinte a helyén kell kezelni. 

2018 óta a vörös húsok „valószínűleg rákkeltő”, a feldolgozott húskészítmények – pl. a szalámi – pedig a „bizonyítottan rákkeltő” kategóriába tartoznak. 

Sőt, mint arra Erdélyi Alíz dietetikus is rámutatott, az éjjeli munkavégzés és a bő zsírban sütés is ugyanabba a kategóriába esik, mint az aszpartám, tehát potenciálisan karcinogén hatásuk van.

A Nébih szakemberével készült interjút hosszabban is megnézhetik az alábbi videóban. 

Nyitókép: Getty Images