„Nem egyéni perverzió, ha a gyermekét féltő szülő titokban felvételt készít”

A Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség a múlt héten adott ki közleményt arról, hogy tiltott adatszerzéssel vádolják a szegedi nőt, aki titokban felvételeket készített és adott be a kapcsolattartás újraszabályozása miatt zajló perhez, de az apa azok elkészítése miatt feljelentette. 

Bántalmazott nők és gyerekek láthatják a kárát annak, ha a bíróságon elítélik a nőt, aki a saját lakásában titokban felvette, hogy mi történik, amikor a volt élettársa láthatásra megy a közös gyerekükhöz – erről a nők elleni erőszak áldozatait segítő Patent Egyesület jogásza beszélt az rtl.hu-nak.

Spronz Júlia azt mondta, sokkolta egyesületüket a hír: a családjogi ítélkezésben ugyanis évek óta bevett gyakorlat, és számos precedens van arra, hogy a titokban készített hang- és képfelvételek is felhasználhatók, ha más módon az érintett nem tud bizonyítani.

A jogász szerint nincs is nagyon más lehetőség a négy fal közt történő abúzusok bizonyítására, hiszen ezeket „bemondásra” a bíróságon nem szokták elhinni. Meghökkentőnek és elborzasztónak tartja a vádemelést.

Bízom benne, hogy csak valamilyen egyéni hibáról van szó, és nem egy új jogalkalmazási irány veszi kezdetét ezzel

– mondta Spronz Júlia.

A hírt a nyilvánosságban is felkapták, egy adatvédelmi tanácsadó cég egyenesen ezzel az üggyel reklámozta magát. Azt írták, a szakértőik szerint „a szenzációhajhász, megtévesztő televíziós sorozatokban látottak alapján képzelik az emberek magukat magánnyomozónak, ostoba és jogsértő eljárásokat valósítva meg a titkos magánmegfigyeléseikkel”.

A Patent Egyesület jogásza erről azt mondta: bántalmazásban élő nők, illetve a gyereküket bántalmazástól féltő szülők esetében „nem egyéni perverzió”, ha felvételt készítenek, és nem azért csinálják, mert „annyira élvezetes más magánéletében vájkálniuk”, hanem mert erre vannak rászorítva. Ez napi rutin a családjogi perekben Spronz Júlia szerint, nem csak egy-két extrém esetről van szó. Az ügyészségi közleményből is kiderül, hogy a nő nem hozta nyilvánosságra a felvételeket, „nem a baráti köre szórakoztatására használta”, hanem pontosan arra, ami miatt készültek: családjogi perben, feltételezhetően a kapcsolattartásra jogosult személy felróható magatartásának bizonyítására, tehát célhoz kötötten.

A jogász szerint egyébként állami feladat lenne a bántalmazásra fényt deríteni, de Magyarországon ebben magukra vannak hagyva a bántalmazottak.

Mi magunk is szoktuk javasolni a hozzánk fordulóknak, hogy készítsenek ilyen felvételeket, ha bizonyítani akarják a négy fal közt történteket. Ebben eddig konszenzus volt, számos bírósági határozat született ezek jogszerű felhasználásával kapcsolatban

– mondta Spronz Júlia. Kérdésünkre, hogy továbbra is fenntartják-e ezt a javaslatot, azt mondta: ez most felelőtlenség lenne, mindenképpen fel fogják hívni az érintettek figyelmét, hogy ismernek olyan esetet, amikor ez balul sült el. Ugyanakkor komoly érdeklődéssel várják az eljárás befejezését, és őszintén bíznak abban, hogy a vádemelés ellenére a bíróság mégsem fogja bűnösnek találni az anyát.

Nyitókép: iStock / Getty Images Plus