Jóval nagyobb a depresszió valószínűsége azoknál, akik a járvány idején naponta osztottak meg képet magukról

Több mint kétszeresére növekedett a valószínűleg kezelést igénylő depressziós tünetekről beszámolók aránya a koronavírus-járvány harmadik hullámára azok között, akik a leggyakrabban osztanak meg magukról képet vagy videót a közösségi médiában – derül ki egy friss magyar kutatásból, amelynek az eredményei egy rangos amerikai szakfolyóiratban jelentek meg. 

A kutatást Sándor Alexandra Valéria kommunikáció- és médiaszakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szociológia Doktori Iskolájának doktorandusza végezte.

A háromlépcsős online kérdőíves adatfelvétellel zajló vizsgálat 2020. április 22. és 2021. április 4. között, a magyarországi korlátozó járványintézkedések időszakában zajlott. Az International Journal of Interdisciplinary Social and Community Studies című szakfolyóiratban megjelent eredmények szerint a közösségi médiában töltött idő és az önreprezentatív tartalmak megosztására való hajlandóság is növekedett a pandémiás hullámok idején, illetve ez a depresszió magasabb és egyre növekvő kockázatával járt együtt.

Azoknál, akik az első hullám alatt naponta legalább egyszer küldtek magukról vagy a hozzájuk közelállókról képeket és videókat a Messengeren, 19 százalék volt a depresszióval veszélyeztetettek aránya – a teljes mintában mért 16 százalékhoz képest.

A második hullám alatt már jelentős növekedést lehetett megfigyelni, hiszen a napi képmegosztók 40 százalékánál mutatkoztak súlyos depresszív zavar jelei, míg az összes résztvevőnek csak a 25 százalékánál.

A harmadik hullám idején pedig a napi képmegosztók 45 százaléka számolt be depresszív zavarra utaló tünetekről a teljes minta 27 százalékához képest. 

Érdekes, hogy a megosztási hajlandóság felére csökkent az első két hullám között, hogy aztán újból növekedésnek induljon. A válaszadók körében valamennyi vizsgált platformon a szelfik és a portrék együttes aránya volt a legmagasabb, de a kirándulások és utazások alkalmával készült önreprezentatív (tehát magukat a felhasználókat vagy hozzájuk közelállókat – beleértve a házi kedvenceiket – ábrázoló) fotók és videók ugyancsak gyakoriak voltak. 

A járvány alatti közösségimédia-használatra vonatkozó nyitott kérdéseknél az egyik kitöltő megemlítette, hogy a harmadik hullám alatt már átlagosan másfél órán keresztül szerkesztette a saját képeit – főleg szelfiket –, míg egy másik egyenesen úgy fogalmazott, hogy a járványügyi korlátozások idején „nincs jobb dolga az embernek, mint a közösségi média”.

„Az a tény, hogy a harmadik hullám alatt már a teljes minta több mint negyede és az önreprezentatív tartalmat legalább naponta megosztók csaknem fele további vizsgálatokat indokolttá tévő depressziós tünetekről számolt be, bizonyítja, hogy érdemes lenne prioritást élvező közegészségügyi kérdésként kezelni a járvány és a szükségessé vált korlátozó intézkedések mentális egészségre gyakorolt negatív hatását” – összegezte az eredményeket Sándor Alexandra Valéria.

Nyitókép: Getty Images