Ez a Hóember bizony gyorsan elolvadt!

Harry Hole nyomozó egy nap különös levelet kap, amit a magát Hóembernek nevező sorozatgyilkos címez neki. A furcsa küldemény jelentése akkor kezd el igazán érdekessé válni, mikor minden tetthelyen egy-egy hóember mosolyog rá a nagyhírű nyomozóra. Harry beleveti magát a zimankós ügybe, és addig-addig keresi a gyilkos kilétét, míg rá nem jön, ő is hatalmas veszélyben van!

Szemernyi kétségünk sincs afelől, hogy Jo Nesbo rajongói szívesen nosztalgiáznak majd a regény nyújtotta élményen. A film hangulata ugyanis tökéletesen hozza a könyv semmihez sem hasonlítható atmoszféráját, viszont sajnos nem nagyon tudunk több pozitívumról beszélni.

Ez mindössze csak annyit jelent, hogy azok a nézők, akik nem olvasták a regényt, csak egy egyszerű, B-kategóriás krimit kapnak, ami ráadásul néha olyannyira zagyva, hogy könnyen elveszíthetik a fonalat. A film ugyanis előszeretettel ugrál a múlt és a jelen között, ráadásul a vágás sem mindig kifinomult.

A legbosszantóbb bökkenő viszont abban rejlik, mintha a készítők nem állapodtak volna meg egy adott műfajnál, hanem igyekeztek összekutyulni mindenfélét, csakhogy az összesnéző megtalálja a neki kedvezőt. Az eredetileg kriminek mondott alkotásban a dráma, a vígjáték és a thriller elemek is megfordulnak, ráadásul horror pillanatokból is akad bőven. Nevezhetnénk ezt sokoldalúságnak, de a zagyvaság sajnos sokkalta kifejezőbb.

 

Ha már a műfajnál tartunk, tudjuk még fokozni ezt az összevisszaságot. A film egy európai, művészfilmes vonalat képvisel, lassan kibontakozó, lagymatag történetvezetéssel, amit a készítők igyekeztek „feloldani” egy-egy mainstreamebb jelenettel. A hollywoodi alkotásokra hajazó felvételek – a szex a ritmikus zenére, vagy a pisztollyal való eszeveszett, bugyuta rohangálás – inkább tűntek komikusnak, mint hitelesnek.

Hiába a nagy színészóriás nevek, Fassbender és J.K. Simmons sem vitték el a filmet. Megszokott zsenialitásuk úgy megfakult, mintha kedvük sem lett volna a filmhez.

Mivel imádjuk a könyvet, így sajnáljuk, hogy nem sikerült átültetni a vászonra azt a bravúros történetmesélést és a szépen kidolgozott karaktereket.

Kedves CinemaKlub-olvasók, fájó ezt leírni, de ezúttal inkább a Hóember regény elolvasására bátorítunk titeket!
 

Képek: UIP-Duna Film