Az idei tél szokatlanul kemény: több mint egy évtizede nem volt ilyen nagy hó és hideg Magyarországon. Sokakban felmerül a kérdés, hogy ha globális felmelegedésről beszélünk, hogyan lehetségesek ilyen extrém téli időjárási helyzetek. Ürge-Vorsatz Diána klímakutató szerint a klímaváltozás nem állandó melegedést jelent, hanem azt, hogy a szélsőségek egyre gyakoribbá válnak. Az északi-sarki jég gyors olvadása megváltoztatja a légköri áramlásokat, így a sarkvidéki hideg könnyebben juthat el a kontinensek fölé. A professzor arra is felhívta a figyelmet, hogy a digitalizáció és az AI növekvő energiaigénye szintén hozzájárul a klímaváltozáshoz.

Bill Gates szerint a klímaváltozás nem fogja kipusztítani az emberiséget – de vajon ez megnyugtató üzenet, vagy veszélyes önáltatás? Dr. Ürge-Vorsatz Diána, a CEU professzora és az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke szerint egy ilyen kijelentés félrevezető lehet, hiszen a civilizáció nem bírna el egy 6-8 fokos felmelegedést. A klímakutató úgy véli, pusztán technológiai megoldásokkal nem fordíthatjuk vissza a folyamatot – valódi változásra van szükség az életmódunkban is.

Idén 87 százalékkal nagyobb területen pusztítottak bozót- és erdőtüzek Európában, mint az elmúlt húsz év átlagában. Dr. Ürge-Vorsatz Diana, a CEU professzora és az ENSZ klímatestületének alelnöke szerint a kontinens kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a világ többi része, így Magyarország is egyre nagyobb veszélyben van. A szakértő hangsúlyozza: őshonos fafajok telepítésével és a mozaikos erdőgazdálkodással csökkenthető a kockázat. Nem az a kérdés, lesz-e nálunk 50 fokos hőség – hanem az, mikor.

Meglehetősen lehangoló képet festett a klímatudósok lelki állapotáról a Guardian cikke, ami szerint a kutatókon a teljes kétségbeesés és reménytelenség érzése lett úrrá, mert a világ még mindig nem veszi elég komolyan a klímaváltozás jelentette veszélyt. Az rtl.hu-nak nyilatkozó magyar klímakutatók azonban azt mondták, ők egyáltalán nem annyira pesszimisták, és van ok a reményre. 

Tavaly is sorra dőltek a negatív rekordok: az Atlanti-óceán északi részének hőmérséklete és az éves átlaghőmérséklet a legmelegebb volt, és olyan is előfordult, hogy 4 napon keresztül 2 Celcius-fok felett alakult a globális felmelegedés. Ennek ellenére Ürge-Vorsatz Diána, az ENSZ Klímatestület alelnöke szerint nem olyan gyászosak a kilátásaink a klímaváltozás terén.  Az elektromos áram termelésben például folyamatosan növekszik a megújuló energiaforrások aránya, ez Magyarországon közel 20 százalék volt tavaly. 

Dr. Ürge-Vorsatz Diána az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke, arról beszélt, hogyan kell(ene) csökkenteni a károsanyag-kibocsátást. Az éghajlatváltozás sürgető problémájának kezeléséhez az üvegházhatásúgáz-kibocsátásának drasztikus, 90 százalékos csökkentését javasolja az Európai Bizottság. 2050-ra az a cél, hogy nettó 0 legyen a kibocsátásunk – azaz annyi, amennyit hosszútávon el tudunk tárolni. Ha nem teszünk a környezetszennyezés ellen, nagyon szomorú jövőkép vár ránk szerinte.

Az igazi és a műfenyő környezeti terhelését rengeteg tévhit övezi. Ürge-Vorsatz Diána, az ENSZ Klímatestületének alelnöke állítja: jót teszünk a természetnek, ha minél nagyobb vágott fát veszünk. A műfa rendkívüli módon pusztítja bolygónkat, a leváló mikroműanyagoknak pedig egészségkárosító hatása van. Rossz hír: a földlabdás fenyővel sem vagyunk beljebb, sőt még azzal is ártunk a környezetnek, ha egyáltalán nem állítunk semmilyen karácsonyfát!

A hotelszobájában várta a meglepetés.

Az ünnepi készülődés egyik nagy kérdése, hogy mű- vagy igazi fenyő legyen az ünnep egyik központi dísze. A Reggeliben Dr. Ürge-Vorsatz Diána, az ENSZ Klímatestület alelnöke mondta el, mért fenntarthatóbb választás igazi fenyőt állítani – ráadásul mint kiderül, minél nagyobbat, annál jobb.

Miközben a világ túlnépesedik, Magyarország lélekszáma 40 ezerrel csökkent. Ürge-Vorsatz Diána az ENSZ Klímatestület alelnöke szerint a túlnépesedés relatív fogalom. Szerinte ez néhány nagyon gazdag, idős, fehér – egyébként általa is nagyon tisztelt – környezetvédő koncepciója. A szakértő szerint a gond inkább az, hogy a fogyasztásunk jóval nagyobb mértékben nő, mint a népesség. „A túlnépesedés etikailag megkérdőjelezhető koncepció, mert azt mondja, hogy az én luxusom fontosabb, mint a jövő generáció élethez való joga” – fejtette ki Ürge-Vorsatz Diána, aki azt is elmagyarázta, szerinte miért téves az, hogy valaki a túlnépesedés és a klímaszorongás miatt nem vállal gyermeket.  

A klímaváltozás miatt évente 4-5 új vírus indul el. Ürge-Vorsatz Diána éghajlatkutató szerint nem az a kérdés, hogy lesz-e újabb pandémia, csupán az, hogy mikor.

Vorsatz Diána klímakutató szerint a hőség akármeddig fokozódhat, az emberi szervezet azonban egy idő után nem fogja bírni, Olaszországban már megteltek a kórházak a hőség okozta betegségek miatt.

Tíz évünk van arra, hogy érdemi lépéseket tegyünk a klímaváltozás lassítására. Szakértők szerint azonban a drasztikus megoldások csak ideig-óráig működnek, pici lépésekkel tudunk tartós eredményt elérni. Ez ugyan ellentmond annak, hogy nincs sok időnk, de türelmesnek kell lennünk. A zöld átállásban különösen nagy szerepe lehet a vállaltoknak és cégeknek, akik leginkább példamutatással tudják motiválni a munkavállalóikat. Ürge-Vorsatz Diána szerint a gazdasági struktúrák rendszerszintű átalakítására lenne szükség, ahol a cél nem az évenkénti növekedés lenne.

Ürge-Vorsatz Diána fizikus, a CEU professzora magyarázta el a Reggeliben, pontosan mi is az az El Nino, azaz kisfiú, és miért nagyon fontos, hogy megállítsuk az éghajlatváltozást. Az El Nino éghajlati jelenség egyébként évekig meghatározhatja nemcsak az időjárásunkat, hanem és a gazdaságot is komolyan befolyásolja – 2022-ben a kukoricatermésünk háromnegyede veszett el. A szakértő szerint bár a június mindig is csapadékosabb volt, a statisztikák szerint egyre több a szélsőséges időjárás, ami a felmelegedés egyik hatásaként jelentkezik Magyarországon is.  

Európa nyarai jelentősen melegednek, így hosszú távon megfigyelhető, hogy minden évben növekszik az átlaghőmérséklet. Az ezredforduló óta nem volt olyan nyár, ami az előző három évtized átlagánál hűvösebb lett volna – mondta el Ürge-Vorsatz Diána, a CEU fizikus professzora a Reggeliben. Ez azt jelenti, hogy a jövőben még forróbb nyarakra lehet számítani. Ugyanakkor a tavasz szeszélyes időjárására megvan a magyarázat, de az tény, hogy a szélsőségek egyre erősebbek.

Visszaút már nincs, de ezen a ponton még meg tudnánk állítani az éghajlatváltozást.

Ürge-Vorsatz Diana szerint tévhiteket követnek a fenyővásárlók.

Az Unicef Magyarország megbízásából készített kutatásból kiderül, hogy a megkérdezettek harmada azt gondolja, hogy a klímaválság a mai világ legfenyegetőbb gondja. Nem alaptalanul szoronganak a fiatalok – állítja a klímakutató. Szerinte például az elmúlt napok hősége csak egy kis ízelítő a klímaváltozás várható következményeiből.

10-ből 9 fiatal szorong a klímaváltozás miatt – derült ki az Unicef Magyarország megbízásából készített kutatásból. Ürge Vorsatz Diána klímakutató szerint reálisak a gyerekek félelmei, de ők talán rá tudják venni a szülőket arra, hogy tegyenek valamit. A klímakutató azt mondta, a jelenlegi életmódunk nem fenntartható, és ha nem változtatunk rajta nagyon gyorsan – ahogy ő fogalmaz: tegnap –, akkor valóban be fognak igazolódni a gyerekek félelmei.

Legalábbis Ürge-Vorsatz Diána klímakutató szerint.

Szinte minden szektorban szükség van változásra.

Folytatjuk a Fókusz Plusz 10 éves hagyományát, amiben számot vetünk a múlttal, hogy mi történt 2021-ben, és megnézzük, hogy mi vár ránk idén, 2022-ben.

Fontos eredmények születtek a glasgow-i klímacsúcson – ezt mondja Ürge-Vorsatz Diána éghajlatkutató, a Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület alelnöke. Szerinte a magyar vállalások tarthatóak, viszont nem minden ország elég elkötelezett a károsanyag-kibocsátás csökkentésében. A konferencia elnöke elcsukló hangon kért bocsánatot a kéthetes csúcs vállalásai miatt.

AZ ENSZ kiadta a vörös jelzést a klímakatasztrófa miatt. Az új jelentés a korábbiaknál is sokkal durvább klímaügyi megállapításokat és előrejelzéseket tartalmaz. Hogy mire kell számítani, ha nem teszünk ellene, illetve egyáltalán még megállítható-e ez a folyamat, szakértőnket kérdeztük.

Vörös kód az emberiségnek az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület ma publikált jelentése az ENSZ főtitkára szerint. Minimum másfél fokot emelkedik a föld átlaghőmérséklete a következő húsz évben az 1850-es évekhez képest. Az ENSZ szervezete szerint már vitathatatlan tény, hogy az ember okozza a klímaváltozást. A felmelegedés miatt egyre gyakrabban lesz szárazság, erdő- és bozóttűz. De áradások is többször előfordulnak majd.

Az éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribb a kiszámíthatatlannak tűnő időjárás: a túl hideg, a túl meleg, a ritkább, de intenzívebb viharok, az egyre erősebb szelek, a hosszabb apályok és a gyakoribb dagályok. Néhány éve Magyarországon is egyre gyakoribb jelenség a tornádó, amit sokáig csak az amerikai filmekből ismertünk. Az idei nyár már az éghajlatváltozástól is függ, a ciklonok miatt nem biztos, hogy nyugodt nyarunk lesz.

A nem túlzás azt állítani, hogy a koronavírus kialakulásának és elterjedésének egyik fő oka a klímaváltozás, a természet pusztulása és pusztítása. Hiszen mi, emberek, saját terjeszkedésünk és jólétünk miatt kiszorítjuk az állatokat természetes élőhelyeikről, és így olyan fajok érintkeznek egymással, és velünk, amelyek alapesetben sosem találkoznának.

Az elmúlt évben nem sok szó esett a klímaváltozásról, mivel a koronavírussal kapcsolatos hírek mindent fölülírtak, holott 2020 is negatív rekordokat döntögetett. A legfrissebb adatok szerint ez volt az eddigi legmelegebb év Európában, közvetlenül 2019 után, a sarkköri területeken pedig még soha nem égett le annyi erdő, mint most. Az éves átlaghőmérséklet 1,25 Celsius fokkal volt magasabb, mint az ipari forradalom előtt. Lehet, hogy az a 1,5 fok jelenleg szinte semminek tűnik, és észre sem vesszük, de az igazság valójában az, hogy hosszútávra tekintve ez veszélyesebb ránk, az emberiségre nézve, mint egy-egy tűzvész, vagy hurrikán.

Ürge-Vorsatz Diána a CEU éghajlatkutató professzora azt mondja, ha nem állítjuk meg az éghajlatváltozást, akkor az évszázad végére akár 4-5 Celsius fokkal is melegebb lehet az ipari forradalom előttihez képest, aminek beláthatatlan következményei lehetnek az emberiségre nézve. Utoljára 3-4-5 fokkal melegebb kb. 40-60 millió évvel ezelőtt volt a Földön. Tehát gyakorlatilag két generáció alatt visszapörgetjük a földtörténet óráját 40-60 millió évvel, ez már majdnem a dinoszauruszok kora. Szerinte le kellene mondani a belső égésű autók használatáról, nulla energia felhasználásúvá kellene tenni a házakat, az iparban minél több szektornak karbonsemlgessé kellene válnia. Szerinte mindezt meg lehet csinálni, csak társadalmi akarat szükséges hozzá.

Növekvő bűnözés, több balesett, csökkenő munkakedv, drágább megélhetés és jóval több halott. Ilyen jövőről beszélnek egyes szakértők a klímaváltozás miatt. Akik szerint a Föld felmelegedése drámai módon változtatja meg a társadalmi viszonyokat. Mi igaz ebből? Tényleg agresszívebbek lesznek az emberek? Valóban növekedni fog a munkanélküliség? Biztos, hogy eltűnik a kakaó és a kávé a Föld színéről?

Egyre több lesz a mostanihoz hasonló, pusztító vihar az ENSZ klímatestületének magyar alelnöke szerint. Ürge-Vorsatz Diána azt mondta: a legújabb kutatások mutatják, hogy Közép-Európában és Észak-Európában az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá válnak a ciklonok és az ezzel kapcsolatos olyan 100 km/órás széllökéssel érkező viharok, amelyek az elmúlt napokban is voltak.

Egyre forróbb nyarak, tomboló viharok, szélsőséges időjárás, pusztító betegségek. Ürge-Vorsatz Diána szerint a klímaváltozás nem a távoli jövő, már el is kezdődött. A klímakutató szerint a folyamat ráadásul visszafordíthatatlan, de a Föld további melegedése még megállítható.