„Az emberek lelkesek” – összegezte a Reggeliben az elmúlt hónap palackvisszaváltási tapasztalatait Szabó György, a Humusz Szövetség alelnöke. A Mohu eddig négyezer Repont automatát helyezett ki, további kétezer van még tervben. A rendszer azonban enyhén szólva még finomhangolásra szorul: az egyik probléma, hogy a kistelepülésen élőknek az új rendszerben akár fél órát kell autózniuk egy visszaváltópontig, így lehet, hogy nem is éri meg nekik visszavinni a palackokat. A másik probléma pedig az, hogy mivel az automaták alakot, formát és vonalkódot mérnek, ezért már egy kis benyomódás is problémát okozhat a visszaváltás során. A kezdeményezés tehát környezetvédelmi szempontból jó, de egyelőre még hagy kívánnivalót maga után a rendszer.

Rekordmennyiségű ember vett részt idén a PET Kupán, a rengeteg PET-palack és egyéb szemét mellett vécédeszkát és egy komplett Trabantot is találtak a versenyzők. Puskás-Dallos Peti nagyon meglepődött, mennyi szemét van a nádasban, és végtelenül elszomorította a látvány. A szervezők azt tapasztalják, az emberek számára egyre fontosabb a környezetvédelem. Idén 19 csapat indult, ők több mint 7 tonna szemetet gyűjtöttek, aminek a nagy részét újrahasznosítják.

A zömében roma hátterű lomizós vállalkozók munkája alkalmanként 35 ezer hátrányos helyzetű embernek biztosíthat kiegészítő jövedelmet.

Újrahasznosított faanyagból építette meg az Eiffel-torony mását két francia férfi.

Kambodzsa fővárosában egy kis raktárban egy csapat munkás azon dolgozik, hogy üres műanyag palackokat a mindennapi élet elengedhetetlen cikkévé – seprűvé – alakítson. A 41 éves kambodzsai vállalkozó, Kea, aki egy kilencszer negyvenöt méteres raktárban működteti cégét, küldetésévé tette, hogy csökkentse közösségében a műanyagszennyezést. Hogy hogyan készül a műanyaghulladékból seprű, és hogyan járul hozzá a helyi lakosság jólétéhez is ez az üzleti modell, kiderül a videóból!

Budapesten már több intézményben is használják a technológiát.

Bár a muszlim többségű Indonéziában a homoszexualitás nem bűncselekmény, így is nagy bátorság kell ahhoz, hogy valaki vállalja nemi identitását. Ráadásul pár év és komoly jogszabályi szigorítás lép életbe.

A játékgyártó óriáscég megpróbált átállni az újrahasznosított PET-palackokra a kockagyártásban, de kiderült, azzal egyáltalán nem csökken a klímaváltozást okozó karbon kibocsátás.

A Konyhafőnökben állandó szempont a spórolás és az újrahasznosítás. Aki egy picit is jártas a konyhában, pontosan tudja, hogy a főzés sokszor rengeteg maradékkal jár, ám itt ezek sem vesznek kárba. De mi a helyzet akkor, ha nem egy tévéműsorban, hanem a saját konyhánkban szeretnénk maradékot menteni? Zének erre is van pár tuti tippje. A Fókusz pedig azt is bemutatja, milyen az óriási fürtökben lógó banán, a sárgálló papaja, komótosan nődögélő ananász Iglódi Ferenc különleges kertészetében. 

Két hete már csak olyan telepek vehetnek át fémhulladékot, amelyek szerződést kötnek a Mol cégével, a Mohuval, amely 35 évre nyerte el a koncessziót. A demonstrálók szerint több száz család veszítheti el megélhetését, ezért a jogszabály felülvizsgálatát kérték a kormánytól. A Mohu szerint csak az új rendszerben biztosítható a hulladékok nagyobb arányú újrahasznosítása, ami uniós elvárás.

A sportruháknál és felszereléseknél is fontos a fenntarthatóság – nem kell mindig újat venni, sőt ha lehet, érdemes bérelni, hogy ne kerüljön egyetlen nyár után a padlásra az egyszer használt sup, bicikli, kenu vagy sátor. Ha valami elszakad, azt sem kell kidobni, már van olyan márka, aminél a lyukas futónadrágokra vagy focimezekre is keresnek megoldást.

A vásárlóknak meg kell barátkozniuk a újrazsák fogalmával.

A nyomozók próbálják felderíteni, hogy ki lehet az anyja.

Táskákat, neszesszereket varrnak a megmaradt anyagokból. Adományért cserébe ezekhez bárki hozzájuthat, és így hazavihet egy kis darabot a kedvenc előadásából. 

A hulladékfeldolgozó cég még használható farmert, fehér- és piros anyagot várnak, hogy egyebek mellett kopott foteleket újítsanak fel belőlük a cég kárpitosműhelyében.

A II. kerületi önkormányzattal összefogva újrahasznosítják a halloweenra kifaragott töklámpásokat a Fővárosi Állat- és Növénykertben. 

40-50 forintos betétdíjjal már el lehetne érni, hogy az emberek többsége visszavigye az újrahasznosítható palackokat. 

Az újrahasznosítás nem egyenlő az újrahasználattal. Dr. Kovács Béla az Electro-Coord ügyvezetője mesélt környezetbarát munkájukról. Hulladék lámpákat gyűjtenek be, amiket aztán felújítva tovább használnak. Ezek nem lakossági felhasználásra készülnek, nagyobb gyártelepek, pincék világítótestei lesznek. Ez a szemlélet persze nem csak a lámpák esetében működik, ha mi is kevesebb dolgot dobnánk ki és inkább felújítanánk használati cikkeinket, nem termelnénk annyi felesleges szemetet.

Most pedig szépen dugja bele a lábát a leselejtezett műpéniszbe!

Ontják a gyárak a műanyagot, mindent ellep a hulladék, miközben a gyártók dollármilliókat költöttek arra, hogy a felelősséget a fogyasztókra hárítsák és megnyugtassák őket.

Az ovisok gőzerővel dolgoztak a csomagolóanyagok másodlagos hasznos felhasználhatóságán.

„Jobb lesz a bolygón élni, ha ilyen termékek lesznek a boltokban” – habár a vállalkozó nem kapott befektetési ajánlatot, mégis úgy érzi, jó szándékkal fordultak felé a Cápák és nem fogja feladni az álmait.

Bhasin Sunny a Cycle alapító tulajdonosa 25 éve él és dolgozik Magyarországon. Szennyvíztelepek építésével és üzemeltetésével foglalkozik, innen is jött az ötlet új vállalkozásához, melyhez most 175 millió forintot kért a Cápáktól, 10% tulajdonrészért cserébe.

Kiri Hunor és Varga Zoltán egy olyan géppel érkeztek a Cápák elé, amely képes műanyaghulladékból 3D nyomtatáshoz szükséges alapanyagot, filamentet előállítani. A fiatal vállalkozók 10 millió forintot kértek a befektetőktől 6% tulajdonrészét cserébe, hogy világszerte árusíthassák gépüket.

A hulladékhasznosítóból származó árammal évente majdnem 50 ezer otthont látnak el.

Komposzt, áram, távhő lesz a kidobott karácsonyfákból. Vízkereszt napjától válnak meg a legtöbben a fenyőfájuktól. A hulladékkezelők kérik, hogy a kijelölt helyekre vigyék a fákat, vagyis a kukák, szelektív gyűjtők mellé rakják le, díszektől és zacskóktól mentesen. Ilyenkor több tíz tonnát szednek össze belőle városonként.

Rekordot döntött egy dabasi iskola azzal, hogy elkészítették az ország legnagyobb papírhengerekből és zoknikból készült kígyóját. Több, mint 600 méter hosszú lett. A diákok az akció miatt egész évben gyűjtötték a használt zoknikat. Ezekből később szigetelőanyag készül. Az iskola ezzel fel szeretné hívni a figyelmet arra, hogy fontos az újrahasznosítás.

Egy dabasi iskola diákjai elkészítették az ország legnagyobb papírhengerekből és zoknikból készült kígyóját. A zoknikígyó méreteit a magyar rekordok regisztrátora ellenőrizte és megállapította, hogy rekord született. Húszezer-hatszáztizenhárom darab zokniból 665 méter hosszú kígyó készült. A diákok az akció miatt egész évben gyűjtötték a használt zoknikat, amit majd a Zoknigyűjtő Program hasznosít újra. Ez egy szegedi vállalkozás kezdeményezése, ami elszállítja ezeket és szigetelőanyagot készíttet belőlük, amit a bútoriparban használnak fel.

Rendszeresen foglalkozunk azzal, hogy hogyan törekedhetünk az élet minden területén a fenntarthatóságra. Ha valaki tudatos és odafigyel a környezetére, akkor már a mobiltelefonokkal kapcsolatos gondolkodását is meg kell reformálni.

A környezetvédelem apró dolgokkal kezdődik. Szelektíven gyűjtjük a hulladékot, nem pazarolunk, újra hasznosítunk. Végig vettük, miért fontos, hogy visszaváltsuk az alumínium dobozt is.

Pékségként, kávézóként vagy utcai mikroirodaként folytatják pályafutásukat a mobiltelefonok terjedésével fölöslegessé vált utcai telefonfülkék Nagy-Britanniában. Az ország egyik legismertebb jelképének számító piros kabinokat ugyanis lebontás helyett bárki megveheti egy fontért, akinek van egy jó ötlete az alternatív működtetésükre.

300 ezer palackot szedtek ki a Tiszából a vízügy munkatársai a februári árvíz idején. 22 tonna hulladékot hozott a folyó, ebből 7 tonna az újrahasznosítható, amit a Tisza megtisztításáért küzdő civilek, a PET Kupa tagjai már eljuttattak feldolgozóba. Az úszó szemétfogót 2019-ben állították munkába.

Napjaink egyik legnagyobb kihívása a csomagolóanyag-felhasználás. Nemcsak a háztartásokban, de az üzletekben is rengeteg papírhulladék keletkezik. Nem véletlen, hogy az egyik legnagyobb hazai diszkontláncnál már újrahasznosítják ezeket az anyagokat, a papír új életre kell a feldolgozás során.

Markó Gergelyt cinegementőnek is becézik. A budapesti angol tanár kiselejtezett bútordarabokból, eldobott fém alkatrészekből készít madárházakat. Gergőnél az újrahasznosított odúk egyszerű barkács hobbiként indultak, de ma már több tucat ilyen madárotthont rakott ki a fővárosban és otthonában sorokaznak a lapra szerelt bútorelemek. Szekrény darabokból, fiókokból és más fahulladékból is készülhet madárlak.

Ma Magyarországon mintegy 25000 tonna használt étolaj keletkezik a háztartásokban és ennek csak egy nagyon kis százalékát hasznosítják újra, pedig ma már sok helyen újra gyűjtik ezeket.

Az ünnepek dísze általában az utcán végzi, ahol a modern fenyőfajárat elviszi és újrahasznosítja őket. De pontosan hová kerülnek és hogyan lesz belőlük áram a végén?

A legtöbb településen már megkezdődött a kidobott fenyők elszállítása, amiket fontos, hogy lecsupaszítva vigyünk a gyűjtőhelyekre. Szinte mindenhol újrahasznosítják a karácsonyfákat. Győrben és Debrecenben komposzt; a fővárosban és Pécsen pedig távhő és áram lesz belőlük.

Balog Zoltán, a Mizse Ásványvíz kereskedelmi igazgatója a szelektív hulladékgyűjtés titkaiba avatta be a nézőket. 

A Debreceni Állatkert zászlósfarkú kolobuszai biztonságban vannak, nem úgy, mint vadon élő társaik, amelyek azon a területen élnek, ahol a mobiltelefonok gyártásához szükséges ércet bányásszák. Az állatkertben azt remélik, az összegyűjtött mobilok újrahasznosításával hozzá tudnak járulni az állatok megmentéséhez.

Szőke Tibor, az Alubaba alapítója egy olyan környezettudatos projekttel érkezett a Cápák közé, amivel állítása szerint rengeteg pénzt lehet keresni.

40 milliárd kiló műanyag csomagolási szemét került a természetbe csak 2018-ban. Találtak már ilyen hulladékot a világ legmagasabb pontján, és a tenger mélyén is. Magyarországon évről-évre több fogy az egyre nagyobb környezeti gondot jelentő csomagolásokból, de ezek újrahasznosításában az unió sereghajtói közé tartozunk. Ide kattintva szakember magyarázza el, milyen műanyag csomagolások léteznek, és azokat, hogyan gyűjthetjük szelektíven.

Magyarországon az összes szemetünk 8%-a csomagolás, ez az uniós átlag duplája - az Eurostat adatai szerint. A szakértő azt mondja, a lényeg az, hogy mihez kezdünk a csomagolással, mikor már nincs szükségünk rá. Urbán Csilla, a Humusz Szövetség elnöke megmutatta, hogy milyen fajtái léteznek a boltokban is kapható műanyagoknak, és azokat, hogyan gyűjtsük szelektíven.

Mára a Margit-szigetet két és fél méter magasan tudnánk befedni hulladékkal. Ami azt jelenti, hogy, egy évre lebontva 6-700 ezer tonna hulladékot termelünk. De mi történik a hulladékkal, miután az a kukába kerül? A Fókusz riportere ennek járt utána!

Szabó Ottó évek óta készít hatalmas fémszörnyeket, amik még mozognak is. A képzőművész, RobOttó néven alkot, robotjaihoz pedig többek között a szeméttelepekről újrahasznosítva szerzi be az alapanyagait!

Már három éve lopásnak minősül, ha valaki az utcára kitett lomok között turkálva, abból bármit hazavisz és újrahasznosít. A guberálók között pedig sokan vannak kispénzűek, akik a karácsonyi ajándékot is itt keresik, és persze vannak a profi lomisok, akik évek, évtizedek óta megélnek ebből.  

Szerelmes filmmel népszerűsíti az újrahasznosítást a soproni hulladékkezelő cég. Nem ez az első kreatív kampányuk, korábban például a Híradó stábját is elvitték egy úgynevezett kukatúrára, ahol a szelektív hulladékgyűjtést mutatták be.  

Bögréből fülbevaló, süteményes tányérból gyűrű, leveses tálból pedig medál. Amit mások kidobnának, abból van, aki ékszereket készít. Steller Éva annyira szereti a régi porcelánokat, hogy attól sem válik meg, ami összetört, inkább felhasználja a még ép virágos mintákat.  

Táskák, faliórák, dobozok, ékszerek készülnek elhasználódott gumibelsőből és fémalkatrészekből. A kerékpárvázból akár bárszék is lehet, a kormányból pedig lámpa.