Megtiltaná a kormány a munkáltatóknak, hogy a közalkalmazottak munkabéréből szakszervezeti tagdíjat vonjanak le, és tovább utalják az érdekképviseleteknek. Az erről szóló tervezet hétfőn jelent meg a Parlament honlapján egy salátatörvénybe rejtve. A mostani módosítás tovább szigorítaná azt az augusztusi javaslatot, ami a munkáltatókra bízta volna, hogy eldöntsék, utalnak-e a szakszervezeteknek. Az általunk megkérdezett érdekképviseletek szerint a szigorítás célja az ő gyengítésük és ellehetetlenítésük.

30 százalékos béremelést akarnak az Operaház dolgozói, ha nem kapják meg, sztrájkba léphetnek.

10 százalékos minimálbéremelést tart reálisnak Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter – erről az Indexnek beszélt. Alig néhány hete jelentették be a munkáltatók, hogy nincs pénzük évközi bérfejlesztésre, de januártól 10 százalékkal növelnék a kötelező legkisebb fizetéseket a magas infláció miatt. A szakszervezetek szerint legalább 15 százalékos emelés kellene, hogy a minimálbér annyit érjen jövőre, mint tavaly. Több mint egymillió magyar dolgozik jelenleg minimálbérét vagy garantált bérminimumért. Őket sújtja leginkább az infláció a Híradó általu kérdezett szakértő szerint.

Nem utalná át a tagdíjakból a közszférában dolgozók szakszervezeteinek járó pénzt a kormány – erről a törvényjavaslatról indult társadalmi egyeztetés. Jelenleg a szakszervezeti tagok béréből levonják a tagdíjakat és az állam automatikusan utalja az összeget az érdek-képviseleteknek. A jövőben ezt az állami alkalmazott tagoknak – például pedagógusoknak, egészségügyi dolgozóknak – maguknak kellene intézniük. A szakszervezetek szerint a kormány anyagilag próbálja őket tönkretenni. A kormány nem válaszolt megkeresésünkre. 

Az RTL Híradó úgy tudja, 6-7 százalékos évközi emelést akarnak a szakszervezetek, amit egyelőre vágyálomnak neveznek munkaadók. A jegybank friss előrejelzése már legalább 16,5 százalékos inflációval számol éves átlagban, nagyobbal, mint amennyivel eddig a minimálbérek és a nyugdíjak nőttek idén. 

18 év után először hirdettek általános sztrájkot a romániai közoktatásban. A szakszervezetek nagyobb bért követelnek, azt szeretnék, hogy a pályakezdő tanárok bére elérje az átlagkeresetet. 

Könnyítést akarnak az üzemanyagársapka kivezetése miatt.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a magyar versenyképeség egyik alapja az olcsó munkaerő. 

Oktatási kormánybiztos kinevezését kéri a kormányfőtől a PSZ és a PDSZ, mert Pintér Sándor belügyminiszternek „nincs szakmai tapasztalata”.

Nemcsak a tanárok, hanem minden közalkalmazott helyzete egyre rosszabb, a kormány semmibe veszi a közszférában dolgozókat. Mondták a pedagógusok mai megmozdulása mellett kiálló szakszervezetek képviselő. Szolidaritást vállalt a tanárokkal és diákokkal az összes ellenzéki párt is. A kormány és a kormánypártok hivatalosan nem reagáltak a tüntetésre. Rétvári Bence államtitkár egy székesfehérvári iskolaátadón arról beszélt, hogy a kormány az elmúlt 10 évben az oktatásba fektetett be.

Nem akarnak riogatni, de szerintük nem lesz, aki tanítson, már most három iskola tantestülete jelentette be, hogy ősztől nem veszik fel a munkát. 

45 százalékos béremelést követelnek a tanárok a kormány által korábban ajánlott tíz százalékon felül.

Az önkormányzat szerint a pedagógushiány veszélyeztetné a biztonságos feladatellátást.

Ezt az Emberi Erőforrások Minisztériuma közölte az RTL Híradó megkeresésére. 

Az akciók szervezésében a szakszervezetek nem vesznek részt.

A Fővárosi Ítélőtábla szerint jogellenes volt a kétórás figyelmeztető munkabeszüntetés, a szakszervezetek felülvizsgálati kérelmet adnak be a Kúriához.

A Miniszterelnökség épülete előtt éhező kollégáról beszélt az MKKSZ elnöke.

200 autóval vonultak Budapesten a szakszervezetek.

Hétfőn 14 órától autós demonstrációt tartanak, mintegy 200 járművel.

A kollektív szerződést kötő szakszervezetek a 2022-es bértárgyalást lezártnak tekintik, a béremelés minimum 40 000 forint lesz 

A rendőrségnél súlyos létszámhiány lehet a következménye a kötelező koronavírus elleni védőoltás elrendelésének – a szakszervezetek szerint. A Belügyminisztériumban viszont semmi ilyesmire nem számítanak. A versenyszférában Mészáros Lőrinc cégcsoportja már bejelentette, hogy nem írják elő az oltást, a többség azonban egyelőre kivár. A kereskedelmi alkalmazottak érdekképviselete szerint, ha a dolgozóktól elvárják az oltást, akkor kérjék a vevőktől is.

A kormány adjon béremelésre költhető kompenzációt az önkormányzatoknak - ezt követelte a Magyar Szakszervezeti Szövetség és több érdekképviselet. Mások mellett a rendvédelmi, a szociális és az egészségügyi ágazat dolgozói szerint csak azonnali, nagyarányú béremeléssel kerülhető el a tömeges pályaelhagyás. A kormány szerint az önkormányzati cégek bérrendezése az önkormányzatok feladata.

Egyetemisták, szakszervezetek, egészségügyi dolgozók közösen álltak ki a Színművészeti mellett a tegnapi budapesti tüntetésen. Nemcsak a színművészeti egyetem diákjai, más intézmények hallgatói is arról beszéltek, szerintük az nem önállóság, hogy az egyetem polgárai a modellváltás után többé nem szólhatnak bele az intézmény ügyeibe. A résztvevők üzentek a miniszterelnöknek is.

A győri Audi-gyárban 6 napig állt a munka, és a végeredmény: a dolgozók jelentős béremelést és magasabb juttatásokat kaptak. A sikeres sztrájk több más cégnél is lökést adott a szakszervezeteknek, hogy van értelme küzdeni a több pénzért. Volt, ahol a dolgozók sikerrel jártak, máshol viszont hiába próbálkoztak. Volt, ahol egyből kirúgták azt, aki szervezkedni kezdett, máshol pedig a sztrájkolók arra panaszkodtak, hogy megalázó körülmények közé kényszerítették őket.

Útlezárásokkal is tiltakoznak a rabszolgatörvényként emlegetett módosítás ellen a szakszervezetek. Pénteken Veszprémben, hétfőn Pécsen lassítják a forgalmat. A szakszervezetek attól tartanak, hogy a munkáltató az erőfölényéből adódóan rákényszerítheti a munkavállalókra a több túlórát. Az innovációs- és technológiai miniszter szerint ez az aggály túlzó, a munkaerőhiány miatt ugyanis egy elégedetlen dolgozó könnyedén találhat új munkahelyet.  

Több munka, kevesebb szabadság, és nem biztos, hogy több bér! Rabszolgatörvénynek nevezi az ellenzék és több szakszervezet azt a törvénymódosító javaslatot, amelyet két fideszes képviselő nyújtott be. Van, aki örül annak, hogy többet dolgoztathatja az alkalmazottakat: például azok német multicégek, akikkel Szíjjártó Péter tárgyalt nemrég... 

A szakszervezet nemcsak a bérért harcolt, a termelés minőségére is figyelt. Keressük a választ, a többi között arra is, hogy hogyan tette tönkre a szovjet minta a szakszervezeteket…

Sztrájk vagy országos demonstráció is jöhet, ha a parlament elfogadja a cafetéria-rendszer megnyirbálását - több szakszervezet is erre készül. Az ellen tiltakoznak, hogy a kormány jelentősen meg akarja emelni például az Erzsébet utalvány vagy a lakástámogatás adóját. A szakszervezetek szerint emiatt 2 millió embernek csökkenne a jövedelme, van, akinek 90 ezer forinttal.

Hiába várt az alkalmazottak egy része az első nagyobb fizetésre, ugyanannyit vitt haza, mint eddig. Néhol a cafetériát vonták meg a dolgozóktól - törvényesen. Máshol pedig súlyos szabálytalanságokról számolnak be szakszervezetek, többeket más munkakörbe soroltak át papíron, mint amiben továbbra is dolgoznak, hogy ne kelljen többet fizetni nekik. A munkaerőpiaci államtitkár rendkívüli munkaügyi ellenőrzéseket ígér.

Ez nem egyszerű, de minden munkavállalót érint. Kormány és szakszervezetek kontra munkaadók – ha minden jól megy, kedden megállapodhatnak a jövő évi minimálbérről és a szakmunkás bérminimumról – ez a minimum, amit egy szakképzett munkavállaló havonta kaphat. Ha jól értjük, a munkaadók ezt sokallják, ezért állt elő az a nem mindennapi helyzet, hogy a kormány és a szakszervezetek azonos oldalon találják magukat a munkáltatókkal szemben.

Eddig nem állapodtak meg a MÁV-val a vasutas szakszervezetek az idei béremelésről, és azt mondják, ha ez szombatig nem sikerül, jön a sztrájk. A MÁV az ország egyik legnagyobb munkaadójaként majdnem 38 ezer embert foglalkoztat, és az adófizetők évente úgy 150 milliárddal segítik. De miért sztrájkolnának a vasutasok?

A szakszervezetek 9 százalékos minimálbér emelést akarnak, és 13 százalékkal növelnék a bérminimumot. A munkáltatók 3 százalékban gondolkoznak. A különbség tetemes. A tárgyalások döcögnek. Az ügy egészében majdnem egy millió embert érinthet. Ha nincs megállapodás, a kormány dönt – a jövő évi költségvetés 5%-kal számol. Vita a Magyarul Balóban este fél 10-től az RTL II-n!