Élelmiszerbiztonsági és egészségügyi veszélyei is lehetnek annak, ha bizonyos szakmákat szakképesítés nélküli dolgozók is végezhetnek. Ezt nyilatkozták Híradónknak szakmai szervezetek vezetői azután, hogy a kormány lazítana a szakképzési szabályokon. A minisztérium a foglalkoztatottság növekedését várja a javaslattól, de az általuk közzétett hatásvizsgálati lapon az áll, hogy a módosítással az ország versenyképessége érdemben nem változik.

Öt- és kétéves óvodai nevelő képzést indítanának.

A szakképzésben dolgozókat érintik a követeléseik. Március 16-a szimbolikus dátum, hiszen pontosan egy éve, hogy a szakszervezetek határozatlan idejű sztrájkot hirdettek.

Motivációs elismerésének összege magasabb volt, mint egy kezdő oktató kétévi nettó fizetése.

A PSZ elnöke, Szabó Zsuzsa szerint a rendszerváltás óta nem találkoztunk ekkora összefogással, hiszen az oktatás minden szereplője megmozdult. Szerinte valaminek történnie, változnia kell az oktatásban, mert a jelenlegi helyzet tarthatatlan, a kormánynak pedig a közoktatással kapcsolatban „nagyon súlyos felelőssége van”.

Legtöbben Budapesten, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében választják az építőipari szakmákat.

Az iskola szerint országszerte jellemző az oktatóhiány.

Már 250 ezren tanulnak szakképzésben. A miniszterelnök szerint akinek van tudása, szakmája és kellő bátorsága, annak nincs mitől tartania a nehezebb időkben sem.

A tanárok egy százaléka kaphatott mentességet a koronavírus elleni védőoltás beadatása alól.

2020. december 31-től alapjaiban változott meg az OKJ-rendszer, többszáz szakma kikerült belőle, a szakképzés és felnőttképzés ezzel jelentősen átalakult. Hogy milyen változásokra és milyen új képzésekre lehet számítani, ezekről beszélgetünk vendégünkkel.

A hatalom részeseként milyen lenne a Jobbik, a DK és a Momentum bér- és foglalkoztatáspolitikája? Terveznek-e nagyarányú béremelést, és ha igen, miből? Mit kezdenének a közmunka-programmal? A szakképzéssel és a felnőttképzéssel? Hogyan lehetnénk összeszerelő üzemből a digitális ipar képviselői? A választási vitasorozat résztvevői: Orosz Anna, Momentum, Gyöngyösi Márton, Jobbik és Székely Sándor a Demokratikus Koalíció képviselője.

Az általános iskola után 10-ből majdnem hatan nem gimnáziumban, hanem vagy szakgimnáziumban, vagy szakközépiskolában tanulnak tovább. A szakközépiskola viszont nem ad érettségit és tananyagában kevesebb közismereti óra van. Ezt az új rendszert nem kevesen bírálják.

Szakképzési centrumokat hoztak létre, és a korábban önállóan működő iskolák a centrumok egyszerű tagintézményeivé váltak, tehát megfosztották őket önállóságuktól. Az önkormányzatok önként lemondtak az általuk fenntartott iskolák vagyonáról az állam javára. Most viszont a kormány ugyanezt a lemondást várja el a magánpénzből működő alapítványi szakiskoláktól. De miért?