Élelmiszerbiztonsági és egészségügyi veszélyei is lehetnek annak, ha bizonyos szakmákat szakképesítés nélküli dolgozók is végezhetnek. Ezt nyilatkozták Híradónknak szakmai szervezetek vezetői azután, hogy a kormány lazítana a szakképzési szabályokon. A minisztérium a foglalkoztatottság növekedését várja a javaslattól, de az általuk közzétett hatásvizsgálati lapon az áll, hogy a módosítással az ország versenyképessége érdemben nem változik.

Öt- és kétéves óvodai nevelő képzést indítanának.

Magyarországon a 25-34 év közöttiek alig harmada rendelkezik felsőfokú oklevéllel, ennél csak Románia és Olaszország teljesít rosszabbul. Az rtl.hu-nak nyilatkozó oktatáskutatók szerint a kormány leszűkítette a felsőoktatásba jutás lehetőségét, ez okolható a kedvezőtlen trendért. A kötelező nyelvvizsga eltörlése és a tömeges diplomaosztogatás főleg az idősebb hallgatókat érintette, ezért nem mutatkozik meg az arányokban.

A szakképzésben dolgozókat érintik a követeléseik. Március 16-a szimbolikus dátum, hiszen pontosan egy éve, hogy a szakszervezetek határozatlan idejű sztrájkot hirdettek.

Motivációs elismerésének összege magasabb volt, mint egy kezdő oktató kétévi nettó fizetése.

A PSZ elnöke, Szabó Zsuzsa szerint a rendszerváltás óta nem találkoztunk ekkora összefogással, hiszen az oktatás minden szereplője megmozdult. Szerinte valaminek történnie, változnia kell az oktatásban, mert a jelenlegi helyzet tarthatatlan, a kormánynak pedig a közoktatással kapcsolatban „nagyon súlyos felelőssége van”.

Legtöbben Budapesten, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében választják az építőipari szakmákat.

Az iskola szerint országszerte jellemző az oktatóhiány.

Már 250 ezren tanulnak szakképzésben. A miniszterelnök szerint akinek van tudása, szakmája és kellő bátorsága, annak nincs mitől tartania a nehezebb időkben sem.

A tanárok egy százaléka kaphatott mentességet a koronavírus elleni védőoltás beadatása alól.

2020. december 31-től alapjaiban változott meg az OKJ-rendszer, többszáz szakma kikerült belőle, a szakképzés és felnőttképzés ezzel jelentősen átalakult. Hogy milyen változásokra és milyen új képzésekre lehet számítani, ezekről beszélgetünk vendégünkkel.

Legyen türelmes, aki felújít vagy építkezik, gyakran fél, egy évet is várni kell szakemberre - erről a Népszava írt. A lap szerint a munkaerőhiány miatt Hazahívó néven programot is indít az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége. Az Évosz elnöke az RTL Híradónak azt mondta, jelenleg legalább 20 ezer szakmunkás hiányzik az építőiparból. A kormánytól azt írták: például a szakképzés átalakításával próbálják megnyerni a fiatalokat.

Újra átalakítaná a kormány a szakképzési rendszert - erről először a Népszava írt. Egy kormányzati háttéranyagból ugyanis kiderült, a 2016-os intézkedésekkel nem sikerült népszerűbbé tenni a szakiskolákat. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint ugyanebbe a hibába eshet kormány, ha kapkodva kezdenek neki az újabb átalakításnak.

A hatalom részeseként milyen lenne a Jobbik, a DK és a Momentum bér- és foglalkoztatáspolitikája? Terveznek-e nagyarányú béremelést, és ha igen, miből? Mit kezdenének a közmunka-programmal? A szakképzéssel és a felnőttképzéssel? Hogyan lehetnénk összeszerelő üzemből a digitális ipar képviselői? A választási vitasorozat résztvevői: Orosz Anna, Momentum, Gyöngyösi Márton, Jobbik és Székely Sándor a Demokratikus Koalíció képviselője.

Az általános iskola után 10-ből majdnem hatan nem gimnáziumban, hanem vagy szakgimnáziumban, vagy szakközépiskolában tanulnak tovább. A szakközépiskola viszont nem ad érettségit és tananyagában kevesebb közismereti óra van. Ezt az új rendszert nem kevesen bírálják.

Belekényszerítik a diákokat a szakképzésbe - így reagált az egyik legnagyobb pedagógus szakszervezet arra, hogy bevezetnék a kötelező felvételit a gimnáziumokban. Erről korábban Lázár János, miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt. A Nemzeti Pedagóguskar elnöke szerint a legtöbb gimnázium már így is felvételiztet. Lázár János kedden úgy reagált; a diákok érdekeit veszik figyelembe.

Szakképzési centrumokat hoztak létre, és a korábban önállóan működő iskolák a centrumok egyszerű tagintézményeivé váltak, tehát megfosztották őket önállóságuktól. Az önkormányzatok önként lemondtak az általuk fenntartott iskolák vagyonáról az állam javára. Most viszont a kormány ugyanezt a lemondást várja el a magánpénzből működő alapítványi szakiskoláktól. De miért?

Költséges a gyógyítás, maguknak az orvosoknak is. Az egészségügyi államtitkárság ezért szeretné ingyenessé tenni a kötelező képzést.