A tálib rezsim új büntetőeljárási kódexe visszahozza a rabszolgaság intézményét Afganisztánban, súlyos következményekkel a nők és a társadalom legsebezhetőbb csoportjai számára.

Beck Nóra és stábja éppen Szarvason forgatott egy olyan intézményben, ahol modernkori rabszolgákon segítenek amikor egyszer csak behozták Károlyt. Éppen akkor szökött meg fogvatartóitól, akik elvették minden pénzét és még a kezét is eltörték. A szeretetszolgálat munkatársai és Károly is megengedte, hogy a Házon Kívül leforgassa az első beszélgetésüket, ahol az is kiderült, Károly hogy került ebbe a helyzetbe, milyen körülmények között élt és mi volt a munkája.

Sokan az egész vagyonukat pénzzé tették az európai munka reményében.

Van olyan cipő, aminél egyszerűen ellopták egy másik cég dizájnját. Ez azonban még mindig a jobbik eset, ugyanis voltak olyan termékek, amiket egyértelműen rabszolgatartáshoz és a rasszizmushoz lehetett kötni, és amelyek ellen a legismertebb civiljogi aktivisták emelték fel a hangjukat. Összegyűjtöttük azokat a cipőket, amiket látva mindenkiben felmerül a kérdés: ez hány döntéshozón ment keresztül, mielőtt piacra dobták?

Az eltelt idő és az elkövetők azonosításának nehézsége különösen bonyolulttá teszi ezeknek a jogi követeléseknek a teljesítését.

A feketéknek „személyes hasznukra” vált a rabszolgaság az új tananyag szerint, mert „készségfejlesztő” volt.

A 218 centi méter magas Pata Secát gyakorlatilag tenyészállatként tartotta gazdája, leszármazottai pedig még ma is élnek Santa Eudóxia szegényes házaiban. Egy gazdag főnemes vásárolta magának, aki arra kényszerítette, hogy minél több rabszolganőt erőszakoljon meg. Cserébe kiemelt ellátást kapott. Pata Seca történetéről kevés kézzelfogható bizonyíték maradt fent, a kutatók az elbeszélések alapján rekonstruálták életét. 

Tévedés azt gondolni, hogy ez csak a szegény országok problémája.

Összesen 25 év börtönre ítélték őket.

Akár 60 ezer is lehet azoknak a magyaroknak a száma, akik kényszerkoldultatás, csicskáztatás, bűncselekményre kényszerítés, 21. századi rabszolgatartás és kizsákmányolás áldozatai. Zsarolják, fenyegetik és bántalmazzák is őket, a pénz a munkájukért pedig az emberkereskedők zsebében landol.

Nem először forgattunk rabszolgákról, ma Magyarországon közünk élő, teljesen kiszolgáltatott, a saját életüket, vagy a gyerekükét feláldozó emberekről. És az őket emberhez semmiképpen nem méltó, minden szempontból kihasználókról. Nálunk harminchatezer ember élhet rabszolgasorban, bár nem tartják őket láncon, annyira kiszolgáltatottak és megfélemlítettek, hogy képtelenek szabadulni helyzetükből.

Azt hinnénk, hogy a rabszolgaság a múlt. Olyannyira nem, hogy becslések szerint a világ minden 200. lakója valamilyen típusú rabszolga ma: lehet kényszermunkás, prostituált, adósrabszolga, háborúra kényszerített gyerek. A világon létezik egy 167 országot vizsgált úgynevezett rabszolgasági mutató, amely azt állítja, hogy a világon ma összesen legalább 36 millióan élnek rabszolgaságban. Ez egy iparág, amelynek éves bevételét 150 milliárd dollárra becsülik. Magyarország minden 300. lakója áldozata a rabszolgaságnak.