Több millió példányban kezdték ingyenesen terjeszteni országszerte egy nyugdíjasoknak szóló állami kiadvány új számát. A Jókor című lapban néhány könnyed hangvételű cikk között Orbán Viktor üzenete is várja az olvasókat. A kormány kérdésünkre nem árulta el, hogy mennyit költöttek a kiadványra, de azt írták, hogy közérdekű információkat igyekeztek eljuttatni a nyugdíjasoknak. Az MSZP szerint a nyugdíjasok valódi segítségre és nem propaganda kiadványokra vágynak.

Orbán propagandagépezete hazudik - így reagált George Clooney a magyar kormány állítására, miszerint Soros György megbízásából kritizálta Orbán Viktort egy interjúban. Az amerikai színész közleménye a Telex-hez jutott el. Ebben Clooney arról ír: kedveli a magyarokat, többször is járt az országban, és szégyellné magát, ha nem szólalna fel az Orbán-rezsim alatt tapasztalható tekintélyelvűség ellen. A külügyi államtitkár szerint az sem biztos, hogy a színész tudja, hol van Magyarország.

A teljes ellenzék kivonult a Parlamentből a tavaszi ülésszak első napján. Azt mondták, nem akarnak asszisztálni az odabent zajló propagandához. Előbb az állami média székházához, majd az esztergomi Suzuki-gyárhoz mentek, hogy számonkérjék a cégen a túlóratörvényt.

Elöntötték a közösségi oldalakat az állítólagos terrorról, utcai verekedésekről szóló videók - a kéretlenül is megjelenő felvételeken legtöbbször afrikai, közel-keleti férfiak láthatóak, a felirat pedig szinte mindegyiknél a bevándorlás veszélyeivel riogat. Egy részükről kiderült, valójában nem is ott és nem is akkor készültek, mint ahogy feltöltőik állítják. A Momentum szóvivője szerint ezek nem csak gyűlöletkeltőek, hanem propagandacélúak, melyek megtévesztik az embereket. Lázár János viszont úgy látja, ezekkel a videókkal semmi gond: mindenki saját tapasztalatai alapján dönt, nem a hírek alapján.

Visszautasítja a kormány, hogy antiszemita lenne a Soros György elleni plakátkampány. Az üzletember maga nyilatkozott róla pár napja, hogy szerinte az arcmását ábrázoló képek a 30-as évek náci, zsidóellenes propagandáját idézik. A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint nagyon veszélyes, ha valaki úgy védi a saját álláspontját, hogy antiszemitizmussal vádolja a kormányt. Az MSZP szerint a kampány valóban hordoz burkoltan zsidóellenes üzenetet.

Ha már beszéltünk a kormánypropagandáról általában, mutatunk egy konkrét példát arra, hogy egy némi valóságalapot tartalmazó állítás a kormányzati félremagyarázásnak köszönhetően, hogyan válik valósággá, és hogyan hergelheti az embereket a menekültek ellen. Ez az állítás egyike a nemzeti konzultáció kérdéseinek, és arra vonatkozik, hogy Magyarországnak minden bevándorló számára 9 millió forintot kéne adnia.

Menekültektől ijedtek meg Kömlőn, pedig a szomszédaik voltak - Mindenszentek előtt zavarta meg pár hátizsákos ember a Heves megyei település nyugalmát. A polgármester később a közösségi oldalon jelentette be: aggodalomra semmi ok, a rendőrséggel együttműködve kiderítették, hogy helyiek voltak az idegenek. A szocialisták szerint a kormány propagandája miatt lassan már mindenhol ellenséget vélnek felfedezni.

Aki nem a kormányzati propagandára kíváncsi, annak az egyre kevesebb lehetőség közül választhat, ha a hírekre kíváncsi. A vidéki lapok mindegyike kormányközeli üzletemberek kezébe került, a vidéki rádióknál is hasonló a helyzet. Elutaztunk Budapesttől 100 kilométerre, Jánoshidára, hogy megnézzük, miből és hogyan tájékozódnak az ott élők, mi az, ami szerintünk fontos, de aminek a híre még sose jutott el hozzájuk.

Nem áll le július 15-én a kormány legújabb, Soros elleni kampánya, mert Budai Gyula fideszes képviselő szerint csak a pártokra vonatkozik az akkor életbe lépő plakátozási tiltás. Sőt, a kabinet azt tervezi, hogy újabb 5,6 milliárdot költ plakátokra és reklámokra. A Jobbik szerint a Fidesz ellehetetleníti az ellenzéki plakátokat, majd elárasztja az országot a saját propagandájával.

Kell-e félnünk Oroszországtól? Vajon túl közel kerültünk-e az oroszokhoz – vagy ők hozzánk? Miközben Oroszország ellen uniós szankciók működnek, és miközben, Európa jó része kisebb-nagyobb mértékben kiszolgáltatott az orosz energiának, az orosz befolyás növekedése egyre inkább foglalkoztatja nemcsak a magyar, hanem az európai és az észak-amerikai nyilvánosságot is. Magyarország nem főszereplő Oroszország és a világ bonyolódó játszmájában, de fekvését tekintve geopolitikailag elég érzékeny ahhoz, hogy nagyon is érdekelhesse Oroszországot. Mi tudható és mi a teendő?

Konyhanyelv. Dühöngenek a zöldség- és gyümölcsárak miatt? Mit szólnak a krumpliárakhoz? Vagy: tapasztalják, hogy dől ránk az egészséges táplálkozást hirdető propaganda és a dübörgő magyar mezőgazdaságról szóló kormányzati jelentések, de ha egészségesen akarunk enni, sok zöldséget és gyümölcsöt, az sokkal, de sokkal többe kerül, mint ha hízókúrára fognánk magunkat? Létezik, hogy egy kiló jó minőségű magyar almáért meglehet 3-400 forintot is kell fizetni, sokkal többet, mint egy kiló több ezer kilométerről ideszállított narancsért? Mi történik? Már nem konyhanyelven: szezonális időjárási ingadozásról van szó, vagy más van a háttérben?

A krimikben minden fekete-fehér: van a rosszfiú, és van a jó. Amikor esténként filmet nézünk, drukkolunk a nyomozónak és ellenszenvet érzünk a rosszfiúval szemben. Két-három film, amelyben – mondjuk – fekete szakállas férfi a rosszfiú, és észrevétlenül elkezdünk félni a fekete hajú, szakállas férfiaktól. Szórakozunk, de közben a világról alkotott képünk változik.

Az első világháborúban a katonák sokszor nem értették, miért kell harcolniuk. A császárért? A hazáért? Hazafias lelkesedés, ellenségeskedés ide vagy oda, a bakák sokszor barátkoztak a fronton. Egyetlen ellenszer volt: a propaganda. Egy film arról, miként gyűlöltette meg magát a Magyar Királyság a környező népekkel, hogyan uszítottak magyarokat az egykori barátokra.

Rákosi fotóinak saját fotósai voltak. Hogyan kellett ábrázolni a párt első emberét, mit volt szabad retusálni, mit kellett ábrázolni?