A világon előállított élelmiszerek egyharmada kárba vész: Európában ez évente közel 90 millió tonna kidobott élelmet jelent, és a számok hazai viszonylatban is kiábrándítók. A legnagyobb mértékben a készételek végzik szemétként, de a friss zöldségekből és gyümölcsökből, a pékáruból és a tejtermékekből is sokat kidobunk. Na de mit tehetünk az ételpazarlás ellen? Wettstein Albert, a Munch társalapítója mesélte el a Reggeliben, hogyan is tudunk „muncholni”.

Reggel még pénz ütötte a villalakók markát, amikor kiderült, mennyien nézték meg a videoklipjeiket, ám nem sokkal később ennek többszörösét vesztették el, mert a családjuktól kapott ajándékokért licitáltak. Lett is belőle nagy balhé, hiszen míg Giada és Reni örült a nyereményüknek, a többiek hatalmas pazarlásnak tartották a dolgot. Dorka végül Megyeri Csillának elárulta, hogy kit hív ki párbajozni.

Még az autómosóval és robot műsorvezetővel is csak súlyos mínuszokat tudott elérni az adófizetők pénzén működő közmédia.

A Munch lényege, hogy a boltok, pékségek, éttermek akár több mint féláron adják el a megmaradt, de ehető, jó minőségű ételeket.

Az élelmiszer-pazarlás nem csak a gazdag országokban jelentkezik.

Az ünnepek idején nemcsak többet vásárolunk, többet is pazarlunk – pláne élelmiszerből. A nagy családi étkezések után általában van maradék, ami sokszor a kukában végzi. Ma Magyarországon egymillió tonna élelmiszer kerül a szemétbe, ennek jelentős részét, 50-60 százalékát a háztartások generálják: egy háztartás körülbelül 65 kg élelmiszert dob ki évente. Hogyan élhetünk tudatosabban, és mit tesznek a cégek az élelmiszerpazarlás csökkentéséért? Mi az az élelmiszerbank? Kiderül a Fókusz riportjából. 

Egyre drágább az élelmiszer, ezért a pazarlásra is jobban odafigyelünk. Az élelmiszerek inflációja a KSH adatai szerint augusztusban 19 és fél százalék volt. A Magyar Élelmiszerbank több mint 600 partnerének konferenciát szervezett, hogy közösen még hatékonyabbá tegyék az élelmiszermentést. Az egyesület külső kapcsolatokért felelős igazgatója szerint, bár korábban voltak olyanok, akik szégyellték elfogadni az ételt, most soha nem látott sorok állnak az élelmiszeradományokért. 

Egy nagy doboz tojás, egy cipó kenyér, felvágottak, konzervek, tej és még sör is. Ezeket valaki kidobta, annak ellenére, hogy szavatossági idejük még nem járt le. Markó Gergely azonban a kukából megmentve napokig jól lakott a talált élelmiszerből. Gergő angol tanárként dolgozik egy magániskolában és nem azért túrja a kukákat mert nem tudja megvenni a vacsorára valót a boltban. Egyszerűen csak úgy érzi: sok értékes élelmiszer kárba megy, ha valaki a száraz péksütit és a fonnyadtabb gyümölcsöket, zöldségeket azonnal a kukába hajítja. A Fókusznak mesélt arról, milyen harcot vív az élelmiszerpazarlás ellen.  

Önmagát népszerűsítette volna az Európai Unió.

Kevesebb ételt pazarolnak a magyarok, negyedével kevesebbet dobnak a kukába, mint az elmúlt években az élelmiszerbiztonsági hivatal felmérése szerint. Ez azt jelenti, tudatosabbak a vásárlók, egyre inkább csak azt veszik meg, amit muszáj. Ebben nagy szerepe lehet annak is, hogy egyre drágábbak az élelmiszerek. 

A karácsony nem csak a szeretetről és az ajándékozásról, hanem a pazarlásról is szól. Az ünnep miatt decemberben csaknem kétszer annyit költünk, mint más hónapokban. Az általunk megkérdezett szakértő szerint rengeteget tehetünk azért, hogy fenntarthatóbb legyen a karácsonyunk.

Rengeteg élelmiszer végzi a kukában, és nem csak ilyenkor, az ünnepek után. Egy nemzetközi felmérésben úgy kalkuláltak, legalább 930 millió tonna ételszemét termelődik évente a Földön. Ez nem csak hogy pocséklás, de a környezetünkre is káros. A szerves eredetű élelmiszerszemét lebomlásakor ugyanis nagy mennyiségű üvegházhatású gázok szabadulnak fel, ami a klímaváltozást gyorsítja.

A nézők előző este már megszavazták, ám ezúttal a villalakókon volt a sor, hogy eldöntsék, melyikük éli a legpazarlóbb életmódot.

A villalakókkal levélben tudatták a hírt, hogy innentől kezdve csak annyi élelmiszert kérhetnek, amennyit el is fogyasztanak. Te jogosnak tartod a szigorítást?

A Parlament elé vitt 180 ezer darab préselt PET-palackot a Greenpeace. Magyarországon egy óra alatt keletkezik ennyi szemét. A környezetvédők arra akarják felhívni a figyelmet, hogy a felhasznált PET-palackoknak mindössze egyharmadát hasznosítjuk újra, ami nagyon kevés. Most petíciót indítanak, azt szeretnék elérni, hogy a kormány vessen véget az eldobható italcsomagolásoknak, és vezessen be tartós, újratölthető palackos rendszert.

A különleges újrahasznosított szemét-installáció az idei Art Moments fesztiválra készült. A 10 ezer alumínium dobozból álló alkotást egy csapat fiatal képzőművész készítette 8 napon keresztül. Így készült el a 16 embernagyságú sakkbábu, amit szombatig bárki megnézhet az fővárosi Eötvös téren. A SakkMatt című alkotás a környezetszennyezésre és a pazarlásra hívja fel a figyelmet. A szervezők azt szeretnék elérni, hogy az emberek ne csak féljenek a könnyezetszennyezéstől, hanem értsék is, hogy mi az.

Az Agila játékosai nem hittek a szemüknek, amikor elfoglalták új szigetüket: a Gagamba szemmel láthatóan pazarolta az ételt, és ez egy kicsit sem volt szimpatikus a liláknak...

Az egyik legnagyobb, 15 óriáshajót üzemeltető európai cég vállalta, hogy 2020-ra 50 százalékkal csökkenti a kidobott ételek mennyiségét: a korlátlan és mértéktelen falás lehetősége ugyanis egyben korlátlan pazarlást is jelent. Vendégünk Gyémánt Balázs, hivatásos világutazó és blogger!

Kerékpáros centrum épül 250 millió forintért és majdnem félmilliárdért újítják fel a helyi vadasparkot Pusztaottlakán. A mindössze 370 lakosú dél-békési településre összesen 1,3 milliárd forint uniós támogatás érkezik. A Fidesz szerint mindez csak azt jelenti, hogy Simonka György helyi kormánypárti képviselő, a település volt polgármestere jól teszi a dolgát. Az Együtt viszont azt állítja: a felesleges uniós beruházások csak arra jók, hogy Simonka üzleti körét gazdagítsák.  

Tivy és Soma humorosra vették a figurát és megviccelték a zuhanyból érkező Dinát: tojást kentek a hajába. A lánynak se kellett több: jöhetett is a tojás háború. Miközben mókáztak, a többiek komoran figyelték őket, később ki is derült miért, amikor Dávid nekiment Dinának a folytonos pazarlás miatt.

3,6 milliárd forintból építenek kerékpárutat és gasztrosétányt a Váli-völgyben, Felcsúttól nem messze. Mindezt a kormányzati tartalékokból fizetik, azt viszont nem tudni, hogy ezért pontosan mi és mikorra épülhet fel. A kormányt hiába kerestük nem nyilatkoztak. A DK szerint ez pazarlás és hasznosabban is el lehetne költeni ezt a pénzt.

A tehetős világban egyre több szó esik az egyenlőtlenségről. Ennek egyik szembetűnő megjelenése, hogy ki mit és mennyit eszik. Van, aki eleget van, aki keveset, s van, aki alig valamit. Viszont egy informált becslés szerint évente egy ezer milliárd dollár értékű fogyasztható élelmet dob ki a világ. Háztartások, üzletek, éttermek. Franciaországban most hoztak egy törvényt, amely érdemi első lépés: a nagyobb üzleteknek megtiltják, hogy még használható élelmiszert semmisítsenek meg vagy dobjanak el.

Kikukázzák. Előkészítik. Megfőzik. És hogy a végén mi kerül a tányérra? Mindjárt kiderül. Most mi is csatlakozunk azokhoz, akik a világ talán legfurcsább kajáit készítik. Bár pénzük lenne vásárolni - konténerekből, szemetesekből gyűjtik össze az ételt, hogy maguknak, vagy másoknak főzzenek belőle.

Bekeményítene a MÁV vezetése, és felszámolná a pazarló és érthetetlen struktúrát.