Barabás Évi annak próbál utánajárni a Portréban, hogy vajon a stroke megelőzhető-e, illetve hogy mi a legfontosabb teendőnk, ha már megtörtént a baj. Ebben a témában, ki más lehetne segítségére, mint dr. Farkas Eszter, Unesco Loreal-díjas agykutató.

Egy Magyarországon született kutyát ajándékozott egy amerikai segélyszervezet a párizsi rendőrségnek, hogy pótolják a tavaly novemberi terrortámadásokban meghalt Dízel nevű kutyájukat. Dízelnek ezzel két utóda lesz, hiszen decemberben az orosz belügy is adott egy kutyát a párizsiaknak.  

DNS-e alapján azonosították a novemberi párizsi terrortámadás újabb gyanúsítottját. A férfi a pénteken elfogott Salah Abdeslam társa volt és vele együtt Magyarországon is járt. Közben újabb videó látott napvilágot a pillanatról, amikor meglőtték és elfogták a négy hónapig bujkáló Abdeslamot.

178 országban kapcsolták le a világítást a nemzetközi akcióban. A kezdeményezés lényege, hogy felhívják a figyelmet a klímaváltozás veszélyeire. Pillanatok alatt borult sötétbe a párizsi Eiffel-torony, és Rómában a Colosseum világítását is lekapcsolták. Londonban a Buckingham palota sötétedett el. Szentpéterváron szinte az egész belvárosban lekapcsolták a fényeket.

Allahot éltette és egy késsel támadt egy rendőrörsre Párizsban egy férfi. Azonnal lelőtték. Ezután lezárták a környéket, mert azt hitték, hogy robbanóövet viselt. Egy évvel ezelőtt ezen a napon támadtak szélsőséges fegyveresek a Charlie Hebdo szatírikus lap szerkesztőségére.

Csúszott a tanárok fizetése, elítélték a fagyállós gazdát és kitiltottak minket a Parlamentből, miközben az egész világ Párizsra figyelt és a terrortámadás miatt biztonsági intézkedések sorát vezették be - ez történt novemberben.

A Föld a világűrből csodálatos látvány. Csak kevés embernek adatik meg, hogy Amerikától Ázsiáig körbeutazza. A Fókusz munkatársai idén is rengeteg helyszínre látogattak el, hogy közelebb hozzák Önökhöz a legtávolabbi vidékeket és a legérdekesebb történeteket. Katasztrófák, sztárok, terrortámadások, extrém helyszínek, vagy háborús frontvonal. Összegyűjteni is nehéz, hány külföldi helyszínről tudósítottunk 2015-ben is.

Az első információk szerint bomba, a legutóbbi információk szerint csak egy elhagyott, ám ártalmatlan csomag volt azon a repülőn, amely kényszerleszállást hajtott végre a kenyai Mombasában vasárnap. 472 emberrel a fedélzetén a repülő az Indiai-óceánon lévő szigetről, Mauritiusról tartott Párizsba, amikor az egyik mosdóban gyanús tárgyat találtak. A leszállás után mindenki épségben elhagyta a repülőt.

Aggasztó sebességgel tűnt el a szalagcímekből és az első oldalakról a szombaton véget ért párizsi klímacsúcs, pedig politikusok, diplomaták és tudósok is áttörésről, történelmi megállapodásról beszélnek. 25, 50 vagy 100 év múlva tudhatjuk meg, hogy valóban sikerült-e megóvni a világot a globális felmelegedéstől. A feladvány egyik oldala: két fokkal vagy többel melegszik-e fel a Föld, a másik oldal az, hogy mire vagyunk képesek ezért a legfeljebb két fokért mi valamennyien, most már jó hétmilliárdan. A tehetős országok vállalják, hogy az úgynevezett fejlődő országoknak évente legalább 100 milliárd dollárnyi támogatást fizetnek.

Bombariadók, kényszerleszállást végrehajtó gépek, félelem és fenyegetőzés. A párizsi terrortámadás a biztonság- és szabadságérzetünkön ejtett mély sebet. De, ki miben látja a gyógyulás lehetőségét, lehet-e még a világunk olyan, mint volt november tizenhárom előtt?

A világot megrettentő terror-sokk után a világ lehetséges megmentésének jelképe lett Párizs: áttörésnek tartják majd 200 ország ott aláírt klima-megállapodását. A neheze most jön: önként vállalt kötelezettségek, de ki-ki megtartja-e? Pénz a fejlődő országoknak, de ki-ki megkapja-e? Történelmi pillanattá válik-e majd a hétvégi párizsi aláírás?

A párizsi klímacsúcs résztvevői vállalták, hogy eddig sohanemlátott mértékben csökkentik a károsanyag-kibocsátásukat. A politikusok nem fukarkodtak a jelzőkkel: a legtöbben egyenesen történelminek titulálták a konferenciát. Bár a megállapodás megszületett, az még kérdéses, hogy valóban mindenki betartja-e a vállalását. A Híradónk által megkérdezett magyar szakember szerint a párizsi megállapodás nem elégséges.

Az Eagles of Death Metal is fellépett a U2 hétfő esti koncertjén. A metálegyüttes a párizsi terrortámadások óta nem állt színpadra. Utoljára a Bataclan klubban zenéltek november 13-án, amikor a terroristák 89 nézőjüket meggyilkolták. A U2 is azon a hétvégén lépett volna fel Párizsban, de elhalasztották az eseményt a terrortámadás miatt. Most pótolták a koncertet, amelynek végén előbb  eljátszottak egy számot az Eagles Of Death metallal, majd átengedték nekik a színpadot.  

Egy francia férfi, Antoine Leiris búcsú levele bejárta a világsajtót. Ő feleségét vesztette el a bataclani terrortámadásban, miközben gyermekére, a 17 hónapos Melvillre vigyázott otthonukban. A gyászoló férj azt üzente a terroristáknak, hogy ő nem fél, és nem akarja elveszteni szabadságát. Vajon hogyan gondolkodnak erről mások, és a terrorfenyegetettség hogyan hat mindennapjainkra, kapcsolatainkra?  

A sokféle nemzetközi feszültség miatt nem a legszerencsésebb pillanatban – állam- és kormányfők felvonulásával hétfőn kezdődik Párizsban az a klímacsúcs, amitől világszerte azt remélik, hogy 18 évvel az első egyezmény után, érdemi eredménye lesz, hogy legalább lassabban és kevésbé melegedjen a Föld.

2100-ra akár 6 fokkal is nőhet a világ átlaghőmérséklete. Ez esetben sok millió ember nem jutna vízhez, de tízmilliók otthona kerülne víz alá. 195 ország Párizsban próbál majd összehozni egy megállapodást: ebbe minden állam beleírná, mit vállal, hogy a Föld átlaghőmérséklete legfeljebb 2 fokkal nőjön. De mennyibe kerül mindez? Ki fizeti a számlát? És: mit vállal Magyarország?

Tegnap kora délután a belga RTL Híradó stúdiójában járt Mohamed Abdeslam. Ő a bátyja annak a Salamnak, aki ellen ma is embervadászat folyik, illetve annak a Brahimnak, aki november 13-án egy kávézó előtt robbantotta fel magát Párizsban.

Tunéziai terrortámadás, a Sínai-félsziget felett lezuhant orosz gép felrobbantása, és a párizsi Bataclanban történt szörnyű mészárlás. Sajnos már megszámolni is nehéz, hány borzalmas pusztítás, mészárlás és rémtett köthető az Iszlám Állam terrorszervezet nevéhez. Mikor lesz mindennek vége?

A párizsi merényletek belátható időre alighanem megváltoztatják Európa mindennapjait. A magyar kormány nem ezért, már korábbi szándéka szerint az Országgyűlés felhatalmazása alapján úgy döntött, hogy pert indít az Európai Unió bíróságánál a menekültek befogadására vonatkozó kvótarendszer ellen. A terrorhírek majdnem minden mást háttérbe szorítanának – de ez aligha lehet a kormány célja. Vendégünk Rogán Antal miniszter.

Próbáljuk megóvni őket a híradásoktól, ne beszélgessünk előttük a világ változásairól, vagy éppen ellenkezőleg? Mikor cselekszünk a lehető legjobban?  Hogyan segíthetünk a gyerekeknek megérteni és feldolgozni a világban történő érthetetlen, felkavaró, szörnyű eseményeket? A szakemberek szerint nagy szükségük van a rövid, pontos magyarázatokra és válaszokra.

A Fókusz stábja ma is Párizsban forgatott, és kollégáink este is az utcákat járják majd, hiszen különleges eseményt hírdettek a francia fővárosban. Kollégáink a pénteki merényletek szemtanúival, túlélőivel is forgattak.  

„Ketten vagyunk, a fiam és én, de a világ összes hadseregénél erősebbek vagyunk” – ezt írta levelében egy férfi, akinek feleségét a terroristák ölték meg. Azt írta, hogy sem ő, sem a fia nem kezd gyűlölködni, hiába akarták ezt elérni a terroristák.

Eddig úgy tűnt, hogy a francia hatóságok tudják, ki robbantotta fel magát a francia-német focimeccs idején, a stadion közelében. Mostanra azonban kiderült, hogy egy Szerinában elfogott másik férfi útlevelében ugyanazok az adatok vannak, mint az övé, ráadásul a terrorista neve valószínűleg egy halott szír kormánykatonáé.

Két párizsi merénylő még mindig szökésben van és Franciaországban az emberek az utcán tiltakoznak a félelemkeltés ellen. Miközben egyre többet tudunk meg a terroristák módszereiről, Budapest utcáit továbbra is gépfegyveres katonák őrzik, de kell-e tartanunk egy esetleges terrortámadástól?

Párizs. Számunkra is a fájdalom és az együttérzés jelképe. New York, Madrid, London után Párizs. Azt hiszem, nem kell terrorszakértőnek lenni ahhoz, hogy az ember lássa: a pénteki párizsi merényletek szervezettsége, összetettsége, összehangoltsága minőségileg alighanem más és magasabb szintű, mint az eddigi terrorakcióké. Egy világváros egészét érte támadás. Önök már sokat tudnak erről – mégis egyre több kérdésünk van a jövőről. Például: mihez kezd most Európa?

Kollégáink Párizsba utaztak, Jártas Viktor fotóin keresztül Önök is szemtanúi lehetnek a párizsi megemlékezéseknek, gyertyagyújtásoknak.

Párizsban nem állt meg az élet: gyertyákkal és virágokkal rótták le kegyeletüket a gyászolók, Franciaország pedig már válaszolt is a kegyetlen megtorlásra! A francia légierő az eddigi leghevesebb támadást intézte az Iszlám Állam fővárosa, Rakka ellen.

Európa és Magyarország is veszélyben van - így értékelte a párizsi terrortámadást Orbán Viktor az Országgyűlésben. A miniszterelnök szerint a terroristák elvegyülnek a bevándorlók között, és azt is mondta, a történtekért a bevándorláspárti európai vezetők a felelősek. Az MSZP szerint nem szabad összemosni a terrorizmust a bevándorlással, az LMP pedig azért bírálta a kormányt, mert szerinte Magyarország sem tett semmit a terroristák kiszűrésére.

Pánik az RTL kamerái előtt. A Fókusz munkatársai, Hubai Antal riporter és Jártas Viktor operatőr, ott volt az egyik párizsi étteremben, ahol pánik tört ki, miután valaki petárdát durrantott a közelben. A hely szemközt van az egyik olyan étteremmel, ahol péntek éjjel több embert is megöltek a terroristák. Stábunk kamerája végig forgott, felvette az emberek kétségbeesését - erről küldtek tudósítást Párizsból.

Húszas, harmincas éveikben járó fiatalok, átlagemberek a hétvégi terrorhullám áldozatai Párizsban. Például a 35 éves Hedda, akinek a szülinapját ünnepelték a bárban; vagy testvére Halima, aki egy három és hat éves gyereket hagyott hátra. Volt, aki úgy halt meg, hogy másokat védett a testével a golyóktól. Sokan még mindig a hozzátartozóikat keresik - többen elájultak a krízisközpontban, amikor megtudták, hogy meghalt szerettük.

Dübörgő fegyverek, szélsőséges iszlám csoportok, és videó felvételek, amelyek napról napra sokkolják az egész világot. Idáig messziről és értetlenül figyeltük ezeket, egészen péntek estig.

Párizs után. Hogyan lehet védekezni? Elérkezett-e az idő az Iszlám Állam megsemmisítésére, van-e ehhez a bombázásokon túl nemzetközi akarat, katonai erő, logisztika és pénz? És: megmutatjuk Brüsszel Molenbeek negyedét, ahonnan jónéhány dzsihadista terrorista indult véres útjára.

Húszas, harmincas éveikben járó fiatalok, átlagemberek a hétvégi terrorhullám áldozatai Párizsban. Például a 35 éves Hedda, akinek a szülinapját ünnepelték a bárban; vagy testvére Halima, aki egy három és hat éves gyereket hagyott hátra. Volt, aki úgy halt meg, hogy másokat védett a testével a golyóktól. Sokan még mindig a hozzátartozóikat keresik - többen elájultak a krízisközpontban, amikor megtudták, hogy meghalt szerettük. Minderről részletesen beszámolunk este hatkor az RTL Híradóban.

Idegenek vérében feküdt és elképzelte minden szerette arcát - így emlékszik a péntek éjszakára az a fiatal lány, aki úgy maradt életben, hogy egy órán keresztül halottnak tettette magát. Ő is a Bataclan-ban volt. A Facebookon írta meg történetét, amit már milliók láttak. Csaknem 400 ember van, aki könnyebb, vagy súlyosabb sérülésekkel, de túlélte a támadást. Most ők mondják el, hogyan látták az eseményeket.

Magyarországon keresztül érkezhetett az egyik terrorista Párizsba. Vasárnap a horvát hatóságok megerősítették, hogy egy szír útlevéllel rendelkező férfi a horvát-magyar határon keresztül juthatott el Ausztriába, és onnan Franciaországba.

A világ nagyvárosaiban a francia nemzeti lobogó színeivel tisztelegtek a párizsi merényletsorozat áldozatai előtt.

Miután a menekülés, majd a döbbenet képei bejárták az internetet, a közösségi oldalakat elárasztották a részvétnyilvánítások. Kontinenstől függetlenül a francia lobogó színére festett profilképek és átszínezett nemzeti jelképek üzenik, hogy a világ békében akar élni, és osztozik Párizs fájdalmában.

A legtöbb áldozatot követelő támadás helyszínén, a Bataclan színháztermében két magyar is ott volt. Kövér Zsuzsa és barátja éppen hogy megmenekült, mert a férfi dolgozott már ott, így ismerte a helyet.  

A tegnap esti párizsi terrortámadásban a hat helyszínen legalább 128-an meghaltak, körülbelül 300-an megsérültek, 80-ankritikus állapotban vannak. Magyar áldozatokról nem tudni. 8 terrorista halt meg: hét felrobbantotta magát, egyet a rendőrség lőtt le. Lehetséges, hogy vannak olyan merénylők, akik elmenekültek a helyszínekről. Franciaország könyörtelen háborút hirdetett, mozgósította a katonaságot és ellenőrzést vezetett be a határokon.

Szigorított intézkedések mellett rendezik meg a vasárnap esti magyar-norvég európai bajnoki pótselejtező mérkőzés. A „B” szintű terrorfenyegetettségi szint bevezetéséről szombaton, rendkívüli ülésen döntött a nemzetbiztonsági kabinet. Szigorították a határok ellenőrzését és megerősített védelmet kapnak a fontos középületek és a börtönök is. Bakondi György kijelentette, Magyarországon nincs terrorveszély, de ezek az intézkedések szükségesek, hogy a magyar állampolgárok biztonságban érezzék magukat.

Több mint 120 halott, sebesültek százai, tömegpánik és káosz a francia fővárosban. 6 helyszínen intéztek gépfegyveres, robbanószeres támadást terroristák, péntek éjszaka. A nap legfontosabb eseményei egy cikkbe gyűjtve.

Sokkolta a merényletsorozat a támadások idején éppen Párizsban játszó német válogatott tagjait - erről a csapat menedzsere számolt be. A francia válogatott egyik tagja a pályán, testvére pedig abban klubban élte át a terrortámadásokat, ahol a fegyveresek bulizókat öltek halomra. A Batalclan klubban fellépő amerikai metálzenekarról a menedzsereik órákig nem tudtak semmit.

Rengeteg kérdést vet fel biztonsági szempontból a merényletsorozat és nem csak Franciaországban. A témában Tarjányi Péter biztonsági szakértőt kérdeztük.

Újabb lökést kaphat Európában a határok lezárása és a kerítések építése is. Ezt mondta az RTL Híradónak nyilatkozó külpolitikai szakértő. A biztonságpolitikai szakértő szerint az egész schengeni rendszerre hatással lehetnek a párizsi merényletek. Franciaország mellet már Hollandia és Olaszország is fokozta a készültséget a határainál.

Minden bejáratnál kettesével állnak a rendőrök Budapesten a Liszt Ferenc repülőtéren, és egész nap csoportokban járőröznek. A budapesti francia nagykövet rezidenciája is kiemelt védelmet kapott, ott is rendőrök őrzik a bejáratot. Az országban az úgynevezett B szintű terrorfenyegetettség emelt fokozatát léptették életbe. A nemzetbiztonsági munkacsoport már kora reggel összeült, akkor döntöttek arról, hogy meg kell erősíteni Magyarország védelmét.

Az Iszlám Állam magára vállalta a párizsi merényleteket. Francois Hollande francia elnök kíméletlen támadást ígért az iszlám szélsőségesek ellen. Hogyan hathat ez a radikális csoportokra? Manyasz Róbert iszlámszakértővel válaszolunk a kérdésekre.

Két magyar is volt a koncertteremben, ahol több mint 80-an haltak meg. Egyikük arról beszélt, hogy a pánikban nekik a hátsó lépcsőn, a vészkijáraton sikerült kimenekülniük. Több Párizsban élő magyart is sikerült elérnünk. Mindannyian arról meséltek, hogy a városban szinte megállt az élet, mindenhol rendőrök vannak.

Már azelőtt az Iszlám Államot tette felelőssé a merényletek miatt a francia elnök, hogy a terrorszervezet magára vállalta a támadásokat. Francios Hollande azt mondta: összehangolt, belföldről és külföldről szervezett, jól előkészített támadások történtek. A francia kormány válságülése után azt is bejelentette, hogy az egész országra érvényes rendkívüli állapotot hirdet, visszaállítják a határellenőrzést, és három napos nemzeti gyászt tartanak. A repülőterek nyitva maradnak, és a vonatok is közlekednek, de bármikor elrendelhetik a kijárási tilalmat.

Totális káosz volt a francia nemzeti stadionban, ahol épp barátságos meccset játszott a francia és a német válogatott. A mérkőzés 16. percében robbantottak az épület közelében először. A robbanások behallatszottak, a játékot mégis folytatták, és a szurkolóknak nem mondtak semmit. A meccsen ott volt a francia elnök és a német külügyminiszter is, őket azonnal biztonságos helyre szállították. A drukkerek totális káoszról, pánikról meséltek, azt mondták, hogy volt olyan pillanat, amikor az emberek majdnem agyon taposták egymást.

Egy francia újságíró a lakása ablakából filmezte le a Bataclan elleni támadás pillanatait. A Le Monde munkatársa a koncertterem hátsó kijáratának közvetlen közelében lakik. A lövéseket hallva kinézett az ablakon, és elkezdett filmezni a telefonjával. Nem sokkal később lement az utcára, hogy segítsen a sérülteken, de ekkor őt is meglőtték, a bal karján találta el egy golyó. Daniel Psenny részletesen leírta a Le Monde-ban, mit látott a támadás közben.