Az újévi nemzetközi összesítés szerint több mint 288 millióan fertőződtek meg eddig a koronavírussal. Hazánkban csaknem negyvenezren haltak meg. 

Az új koronavírusos esetek 25-30 százalékát az omikron variáns okozhatja. Vattay Gábor január 10-ére napi tízezer új esetre számít.

A karácsonyi ajándékok beszerzése idén nehézkesebb, mint valaha. December második felében van még esélyünk online ajándékot venni, vagy próbáljuk-e inkább helyben elintézni az ajándékvásárlást?

Idén is megválasztották az Év Gyógyszerésze és a Kedvenc Patikám pályázat győztesét. Magángyógyszerészek Országos Szövetsége XXXI. Kongresszusán volt a díjátadó.

A Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság tanulmánya szerint ötödével kevesebb rákos beteget azonosítottak a járvány idején. A Magyar Rákellenes Liga vezetője szerint az elmaradt diagnózisok következményeivel is számolni kell.

A főzés öngyógyítás – ezzel vészelte át a pandémiás időszakot Dragomán György, József Attila-díjas magyar író, műfordító. Az elmúlt másfél évben a Covid miatt lemaradt sok külföldi útról, és például regényének amerikai bemutatójáról is. Folytatjuk sorozatunkat, amelyben a kulturális és a közélet egy-egy meghatározó szereplője mondja el, milyen volt az elmúlt éve és hogy Mi lesz most? Ide kattintva még több részletet láthat a beszélgetésből.

Ugrásszerűen megnőtt a gyermekpszichiátrián kezelt fiatalok száma a járvány után - erről a Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórház szakembere beszélt Híradónknak. A vírus olyan traumákat okozott a fiataloknak, amelyek a legkülönbözőbb kényszerbetegségekhez vezettek. Bár a nyári szünet enyhít a tüneteken, az UNICEF Magyarország már a negyedik hullámra készül, hogy időben tudjanak segíteni a bajba jutott gyerekeken.

Sütő Enikővel nagyjából egy évvel ezelőtt a bezártságról beszélgettünk, most pedig mi más is lehetne a téma, mint az újrakezdés?

Viktor és Karin csak össze akartak házasodni, de mintha a világ legnehezebb feladata lett volna kivitelezni a nemzetközi menyegzőt a pandémia idején. Több mint egy év után a filmbe illő történet végül happy enddel zárult.

Rengeteg ember, hangoskodás és élet. Szinte izzik az éjszaka a belvárosban, kicsit olyan érzés, mintha nem is lenne világjárvány. Legalábbis abban a pár órában. A szórakozóhelyek mindent megtesznek a vendégek biztonságáért, akiken jól látszik, hogy nagyon vágytak már a szabad életre.

Lassan elérjük az 5 milliós „álomhatárt” – már ami az oltásokat illeti, jöhetnek a további lazítások: sokan gondolhatják, hogy végre azok a szegmensek is fellélegezhetnek, amelyek nagyon megsínylették az elmúlt 1,5 évet. Mint például a vendéglátás, de ez nem teljesen így van. Olyan tulajdonosokat, és vendéglátásban dolgozókat kerestünk fel, akikkel korábban, a pandémia elején, vagy idén januárban forgattunk: hogy megnézzük, beváltak-e a jóslataik.

Vajon mi lehet a titkos módszer? A humorista rögtön tudta, kinek a segítségével szállhat szembe a pandémiás kilókkal. 

Egy nagyon izgalmas témával folytatjuk a mai adásunkat. Hogyan hat, illetve hatott a szexuális életünkre a pandémia? Erről beszélgettünk Dr. Vizi János, aki nemrég tanulmányban is publikálta a témával kapcsolatos legfrissebb információkat.

A világ tavaly óta sokat változott, a járvány miatt a turizmus, a gasztro és rendezvény szcéna is beleállt a földbe. De azt kevesen tudják, hogy a könyvelőszakmát is érzékenyen érintette ez az időszak. Vendégünk volt Benedek Csaba, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke.

Nem dőlhetünk hátra, az indai mutáns itt van a szomszédban - ezt mondta ma az oltási munkacsoport vezetője az operatív törzs tájékoztatóján. Karikó Katalin a Pfizer-Biontech vakcinájának megalkotója a Telexnek pedig arról beszélt, ünnepelni akkor lehet, ha vége lesz a pandémiának, de úgy fogalmazott, szerinte nyáron már nagyjából rendben lehetünk. A biokémikus tegnap előadást tartott a Magyar Tudományos Akadémián.

A ritka szobanövények iránti rajongás már kitermelte a saját feketepiacát és az sem példátlan eset, hogy a Füvészkertbe ritka növényi hajtásért törnek be a tolvajok. Hetényi Brigi gyakran külföldről rendel nálunk még ritkán kapható növényeket. Az ő szenvedélye 2019-ben kezdődött és pontosan látja, hogy az elmúlt években milyen robbanásszerűen nőtt a szobanövények kultusza. A pandémia miatti bezártság pedig csak tovább növelte az igényt arra, hogy egy kis természetet csempésszünk az otthonunkba.

A nem túlzás azt állítani, hogy a koronavírus kialakulásának és elterjedésének egyik fő oka a klímaváltozás, a természet pusztulása és pusztítása. Hiszen mi, emberek, saját terjeszkedésünk és jólétünk miatt kiszorítjuk az állatokat természetes élőhelyeikről, és így olyan fajok érintkeznek egymással, és velünk, amelyek alapesetben sosem találkoznának.

Miközben egyre súlyosabb a helyzet a környező országokban, tudósok szerint a koronavírus soha nem tűnik már el, csak megszelídül, mint az influenza. A megfelelő számú ember beoltásával a járványnak véget vethetünk. A vírus viszont itt lesz köztünk, és a kutatók szerint pont úgy, ahogy az influenzánál, időről időre új oltással lehet majd védekezni ellene.

Szentgyörgyi Rómeó mentőövet dob azoknak, akik szeretnének a pandémia alatt is edzeni, fogyni, mégpedig otthon. Az ingyenesen elérhető program Rómeó fejlesztése és már több mint 100 ezren csatlakoztak hozzá.

Az amerikai cserkészlányok szokásos sütiárusítását is átalakította a pandémia. Az aranyosan kiöltözött kislányok már nem kopogtatnak be mindenki ajtaján, ahogy azt a filmekben látjuk: online értékesítik a desszerteket, és érintkezésmentes kiszállítást vezettek be.

Brazília mérföldkőhöz ért csütörtökön, a vírus miatti halálesetek száma meghaladta a 200 ezret, így az Egyesült Államok után Brazíliában van a legtöbb halálos áldozat. Úgy tervezik a 200 milliós ország fele júniusig megkapja az oltást, idén pedig mindenkit beoltanak. Általános vélemény, hogy erősebb intézkedésekre van szükség a járvány megfékezéséhez. Magyarországon február elsejéig meghosszabbították a hatályban lévő védelmi intézkedéseket. Így a maszkviselési kötelezettség, a kijárási tilalom, a közterületekre, üzletekre rendezvénytartásra vonatkozó korlátozások továbbra is érvényesek.

1996-ban az ENSZ megrendezte a televíziós világfórumot, és november 21-ét a televíziózás világnapjának nyilvánították. A televízió jelentősége az évtizedek alatt sem csökkent, sőt idén talán még aktuálisabb, mint valaha, hiszen a pandémia alatt nagyon sok embernek a tévé vált ismét az első számú médiummá.

Maradj normális! Már közel két millió embert ért el Geszti Péter posztja. A járványhelyzet sokakban okozott szorongást és depressziót. Munkahelyek elvesztése, a távoktatás, az emberi kapcsolatok átalakulása óriási mentális terhet jelent, melyre nem készültünk fel. Hogyan lehet felülkerekedni mindezen?

Geszti Péter olyan posztot tett közzé közösségi felületein, aminek a mondanivalója úgy tűnik, nagyon betalált. Már több, mint kétmillió emberhez jutott el. Geszti szerint a poszt úgy szakadt ki belőle, mint egy dalszöveg. Egyre inkább látja, ahogy a bizonytalanság miatt az emberek elveszítik a türelmüket, egyre indulatosabbak lesznek és a Facebookon esnek egymásnak. Pedig pont ilyenkor lenne a legfontosabb, hogy normálisak maradjunk, és még inkább nyitottabbá váljunk.

A pandémia mindenképpen megváltoztatja az idei karácsony hangulatát és a közérzetünket, hiszen nem fogunk tudni személyesen találkozni mindenkivel, akivel szeretnénk.

Rendhagyó módon köszöntötte a Híradó nézőit hétfő este Erős Antónia és Szellő István. Ezentúl nem ülnek egymás mellett, ahogy több mint 20 éve megszoktuk, hanem az egyikük állva, másikuk ülve, jó pár méterre egymástól vezetik majd a műsort. Az A és B csoportot tavasszal vezette be a Hírigazgatóság. A cél az volt, hogy a fertőzés elkerülése érdekében minél kevesebbet találkozzanak az emberek egymással. Sokan dolgoztak home office-ban, de a műsorkészítéshez elengedhetetlen a személyes jelenlét. A Híradóban és a nemsokára 23 éves Fókuszban a pandémia miatt rendhagyó döntéseket kellett meghozni.

A pandémiás időszakban sokan még mindig home office-ból végzik a munkájukat, több időt töltenek otthon. Így fontos szempont a megfelelő lakóklíma kialakítása. Erről Kékesy Péter, a Baumit Kft. alkalmazástechnikai vezetője mesélt nekünk.

Lázzal, szédüléssel, rosszulléttel kezdődött Bartos Enikő kálváriája. Napok alatt 10 kilót fogyott, majd amikor már alig kapott levegőt, kórházba került. Elkülönítve az intenzív osztályon feküdt, koronavírus tesztje pozitív lett, így átvitték a Covid osztályra. Azért vállalta, hogy nyilatkozik, mert sokak szerint nem is volt járvány.

Valahol szinte már teljesen visszaállt az élet, máshol még durvábban tombol a koronavírus-járvány. Mi a helyzet a világban és hogyan hat ez ránk?

Már tavaly megjósolta a járványt egy magyar biológus, aki szerint a szabályok lazításának is szörnyű következményei lehetnek. Más tudósok is azt vallják, hogy az emberek saját magukat vezették bele a jelenlegi világjárványba azon túl, hogy a klímaváltozás pusztító következményeit is maguknak köszönhetik. Ha tennénk a túlfogyasztás ellen, kevesebbet utaznánk, a vírus sem globálisan terjedne. Van még visszaút?

A naponta regisztrált új betegek száma április eleje óta nem növekszik érdemben. Ahogy a súlyos vagy életveszélyes állapotban lévő betegeké is tetőzik a világon. Az igazán jó hír azonban az, hogy a napi halálozások április közepe óta csökkennek. Vagyis most szinte minden nap egyre kevesebben halnak meg a koronavírus miatt. És bár március eleje óta minden nap rekordot dönt az éppen koronavírussal küzdő betegek száma, a víruskutató szerint egy-két héten belül csökkenés várható.

Természeti katasztrófák, nukleáris csapás, terrorcselekmények, vírusok okozta világjárvány. A híreket figyelve az átlagember ezektől mind retteghet. De közben tudjuk, hogy kicsiny a valószínűsége annak, hogy világunk radikális gyorsasággal élhetetlenné válik. Mégis vannak olyanok, akik a legrosszabbra készülnek. Jól teszik? Vagy ez túlzás? Nos, bárki, bármire gondol, nem árt óvatosnak lenni. De mégis hogyan legyünk előrelátók? Milyen helyzetekre kell felkészülnünk? Egy magyar villamosmérnökkel készítettünk interjút, aki a Magyar Felkészülők Egyesületének tagja. Egy Lajosmizse melletti tanyán találkoztunk Siklósi Norberttel, akit a gyereke ösztönzött az előrelátó felkészülésre.

Tempfli Lászlóban és Szécsi Lászlóban nem csak a keresztnevük közös. Mindketten megtapasztalták, milyen érzés egy világjárvány közepén, a világvégén ragadni. Egyedül, megcsappant pénztárcával, biztató majd lelombozó információkkal – vagy épp azok hiányával. Nem látva a végét.

Közösségi oldalán jelentette be az olimpiai érmes úszó, hogy ő is elkapta a korona vírust. Bogi most karanténban van otthon, nem hagyhatja el a lakást. Nem sokkal Bogi bejelentése után Kozma Dominik szintén közösségi oldalán tudatta, hogy ő is megfertőződött. A 23 éves Horváth Dávid rövidpályás, Eb ezüstérmes úszónak is pozitív lett a második tesztje. A magyar úszók közül többen is külföldi edzőtáborban voltak, a hazatérők önkéntes karanténba vonultak.

A maszk immár nem csak Ázsiában, de Európában is a mindennapos viselet része lett, akik még a járvány előtt bespájzoltak, próbálják beosztani, akik nem kaptak, sokszor saját készítésű maszkokkal is próbálkoznak. És vannak egészen horrorisztikus áron kínált maszkok is, az Interneten. Kérdés, van-e értelme egészséges embereknél a maszkviselésnek? Mi a helyzet az utcán? A boltban? A munkahelyen? Milyet érdemes használni és melyik mennyire véd? Elegendő-e a házi készítésű maszk? Ezeket kérdeztük meg mi is. Az általunk megkérdezett háziorvos ide kattintva mondja el, hogy ő mit gondol a maszk viseléséről.