A „gázai Oszáma bin Láden” – így hívták Izraelben Mohammed Deifet, a Hamász katonai parancsnokát, akinek likvidálását csütörtök reggel jelentette be az izraeli hadsereg. Őt tartották az októberi terrortámadás kitervelőjének, és régóta célkeresztben volt. Halálhírét egy nappal azután közölték, hogy végeztek a Hamász politikai vezetőjével, Iszmáil Hanijével. A gyilkosságok után Irán kemény és fájdalmas bosszút ígér, ez pedig tovább súlyosbíthatja a közel-keleti háborús helyzetet.  

A büntetőintézkedések három vállalatot és hat személyt vettek célba azért, mert pénzelték a két szervezetet.

Az izraeli kormányfő undorítónak, a védelmi miniszter gyalázatosnak nevezte az ellenük kért nemzetközi elfogató parancsot. Ezt a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze kérte a gázai háborúban elkövetett bűncselekmények miatt. A főügyész a Hamász terrorszervezet vezetőit is elfogatná. Izrael budapesti nagykövete is felháborítónak tartja a döntést. Erről akkor beszélt, amikor ma bemutatott egy, a palesztin terroristák szexuális bűncselekményeiről készült dokumentumfilmet. 

Kedden Izrael megindította a rafahi offenzívát, közben pedig tűzszüneti tárgyalásokról is hallani a hírekben, laikusok számára zavarosnak tűnhet a helyzet Gázában. A Reggeliben Gyarmati István biztonságpolitikai szakértővel beszélgettünk, hogy elmagyarázza, hogy áll a háború, mi Izrael célja, és mikor hallgathatnak el végre a fegyverek.

Az izraeli hadsereg kedden délelőtt átvette az irányítást Rafahban és az Egyiptommal közös határátkelőnél. A Védelmi Erők hétfő éjszaka korlátozott hadműveletet indítottak a városban állomásozó Hamász-terroristák ellen: célzottan támadták rejtekhelyeiket, azt akarták megakadályozni, hogy elmeneküljenek. A Fókusz riportja az izraeli-palesztin háború legfrissebb fejleményeiről.

Rohamsisakban, tömegoszlató pajzzsal vonultak be a rendőrök kedd este a New York-i Columbia Egyetemre, miután azt az információt kapták, hogy a palesztinpárti tüntetők megszállták az egyik épületet. Sajtóinformációk szerint ablakokat és ajtókat törtek be, valamint bútorokkal torlaszolták el a bejáratokat. Az intézményhez több száz tiszt vonult ki, akik közül sokan csak egy ablak elé felállított rámpán keresztül tudtak bejutni a tiltakozókhoz. Többeket letartóztattak. 

Ismét több tucat palesztinbarát tüntetésen demonstráló diákot vettek őrizetbe amerikai egyetemek kampuszain. A Képviselőház elnöke az antiszemitizmus vírusának nevezte a múlt hét óta tartó tiltakozásokat, és lemondásra szólította fel a Columbia Egyetem rektorát, amiért szerinte nem védte meg a zsidó tanulókat. Közben a Gázában talált tömegsírok miatt független vizsgálatot sürget az ENSZ és az Európai Unió is.

Egyre nagyobb nemzetközi nyomás nehezedik Izraelre azt követően, hogy hétfőn dróntámadás végzett egy segélyszervezet hét önkéntesével a Gáza övezetben. A szervezet alapítója azt mondja, az izraeli erők szisztematikusan autóról-autóra lőtték ki a konvojt. A világ vezetői felelősségre vonást követelnek, miközben az izraeli hadsereg független vizsgálatot ígér. Szerintük a tragédia azért történt, mert a konvojt tévesen azonosították.

A kanadai média szerint több száz palesztinbarát tüntető gyűlt össze a kanadai nagyváros központjában lévő szépművészeti múzeum előtt, ahol az estet rendezték.

A nappaliban iskolába készülődik Dafna – a 15 éves izraeli-magyar állampolgárságú lány is azok között a túszok között volt kishúgával a 8 éves Elával, akiket a Hamasz terroristái elraboltak tavaly október 7-én, amikor támadást indítottak Izrael ellen. A lány hetekkel a visszatérésük után tudott csak interjút adni arról, min ment keresztül.

Azért, hogy gyengítsék a palesztin hatóságokat. Izrael visszautasítja a vádat.

Egy brit sajtótermék rendőrségnek átadott információi alapján történtek a letartóztatások.

Tévesen fenyegetésként azonosították őket.

Állítják: a mostanáig el nem engedett izraeli túszok „izraeli katonák és olyan civil férfiak, akik szolgáltak az izraeli hadseregben”.

Erre nem a Hamászt, hanem az USA által is támogatott, Mahmúd Abbász vezette Palesztin Hatóságot szemelte ki.

A hétnapos tűzszünet után ismét folytatódnak a harcok Gázában, miután Izrael szerint a Hamász megsértette a fegyvernyugvás feltételeit. Az övezetből kilőtt rakétára válaszul több légicsapást indított a zsidó állam, aminek palesztin közlés szerint már több mint 100 áldozata van. A tűzszünet megújításáról szóló tárgyalások azonban folynak.

Az izraeli megtorlás óta hat hét telt el, ennyi idő alatt halt meg több újságíró, mint 2022-ben egész évben.

Az izraeli hadsereg kiterjeszti hadműveleteit az ostromlott területen.

Egyes információk szerint az áldozatok mintegy negyven százaléka kiskorú.

Joe Biden szerint is a kétállami megoldás az egyetlen válasz az izraeli-palesztin konfliktus megoldására.

Csaknem 100 embert vettek őrizetbe a palesztin-párti tüntetéseken Londonban. A brit fővárosban mintegy 300 ezren vonultak fel. Ellentüntetők is megjelentek, de a rendőrségnek sikerült megakadályoznia, hogy a két tábor találkozzon. Kisebb összetűzések voltak Barcelonában is, de a legtöbb helyen békésen zajlottak a megmozdulások.

Ahelyett, hogy egy Whopper mellett megbeszélték volna a világ dolgait.

Egy „polgári kormányzatot” kell majd létrehozni a területen.

Az izraeli miniszterelnök is elhatárolódott tőle.

Az ukrán elnök cáfolta azokat az értesüléseket, miszerint a szövetségeseik nyomást helyeztek rájuk, hogy tárgyaljanak az oroszokkal.

Az államfő magyar túszok családtagjaival is találkozik.

Több mint 30 ember halt meg, amikor egy lakóépületet bombáztak le.

A Szabadság téri Hazatérés Templomában tartott vasárnapi eseményt Ima a Szentföld békéjéért címmel hirdették meg. 

Nem volt szándékos, de bocsánatot kértek, és törölték a sokakat bántó jelenetet.

Október 7. óta több mint 850 antiszemita esetet jelentettek be a francia rendőrségen.

Nyomoz a rendőrség az incidens ügyében.

Sajtóhírek szerint a feltüzelt csőcselék egy helyi szállodát is felforgatott zsidók után kutatva.

A gázai hadművelet miatt véletlenül lebombáztak egy egyiptomi kórházat.

Sikerült azonosítani a nyilvánosságra került felvételek alapján.

Több városban is tüntetnek Palesztina mellett.

2023. október 7-e minden izraeli emlékezetében felkavaró, félelemmel teli napként marad meg. Máté Budapesten született, családjával 9 évvel ezelőtt költözött ki Izraelbe. Most 21 éves, dolgozik és folyamatosan készenlétben áll. Azt mesélte, éjjelente elbarikádozza a lakása ajtaját, annyira fél, hogy valami történni fog. Az embernek fel kell készülnie arra, hogy bármelyik pillanatban támadás történhet. Azt mondja, borzalmas érzés ebben a lelkiállapotban munkába járni, majd onnan hazaérve a tévé elé ülni. 

Az európai és az amerikai érdek az, hogy egy erős Izraellel és a kőolajat és gázt exportáló OPEC-országokkal is jó legyen a kapcsolat. Ez az EU szempontjából különösen fontos, hiszen az orosz gázról és olajról való leválás miatt a közel-keleti partnerek fontossága megnőtt – magyarázta Feledy Botond külpolitikai szakértő. Az izraeli hadsereg továbbra is a Gáza övezet határánál gyülekezik, azt azonban nem tudni, mikor indulhatnak el, vagy elindulnak-e egyáltalán, hogy felszámolják a Hamász erőit.

Túl nagynak ítélték a kockázatot.

Az izraeli álláspont továbbra is az, hogy „a Hamász szándékosan civilek által lakott területeken alakít ki állásokat, és a Gázai övezet lakóit élő pajzsként használja”.

A „gázai Che Guevaraként” is emlegetett Mohammed Deif a Hamász hadseregének egyik legfontosabb embere, ám nem tudni róla annyi életrajzi adatot, amennyit illene egy véreskezű terroristavezérről. Annyi biztos, hogy az izraeli ellentámadással esélye nyílik a hadseregnek, hogy az általuk 1995 óta leginkább keresett vezetőt likvidálják. A Deif általi fenyegetés ugyan megszűnhet, ám a férfi a Hamász mártírjává is válhat. Az ellene irányuló műveletek ezért gondos tervezést igényelnek.

Szerinte ízléstelen ezekben az időkben siklóernyőzni.

A család megerősítette a hírt, miszerint Yahelt megölték.

A karja olyan súlyosan megsérült, hogy meg kellett műteni.

Az Egyesült Államok elnöke igent mondott Benjamin Netanjahu meghívására.

Szombat hajnalban lejárt a határidő, amit az izraeli hadsereg adott arra, hogy a civilek és az ENSZ alkalmazottai elhagyják a Gáza övezet északi részét, ami praktikusan Gázavárost jelenti. Ez több, mint 1,1 millió ember evakuálását jelenti, amit már az ultimátum bejelentésekor többen bíráltak mondván, kevés a rendelkezésre álló idő, és a menekülés tovább mélyítené a humanitárius válságot. Az izraeli légierő eközben tovább bombázta Gázát, olyan területet is eltalálva, ahol éppen a palesztin mentősök dolgoztak. 

„Magyarországon nem lehet terrorszervezet mellett tüntetni” – közölte a rendőrség a külügyminisztérium elé péntek délután 4 órára meghirdetett demonstrációval kapcsolatban.

Az izraeli hatóságok szerint a Hamász kiképzésekre használta az épületet.

Izrael egyre keményebben lép fel az országát megtámadó terroristákkal szemben. A Gáza övezet teljes blokádját rendelték el, lekapcsolják az áramszolgáltatást, nincs több élelmiszer és üzemanyag sem. Israel Katz infrastrukturális miniszter bejelentette, Izrael azonnali hatállyal leállítja Gáza vízellátását is. Hétfőn Ausztria is határozatlan időre befagyasztotta a palesztinoknak utalt eddigi segélyek folyósításait. A kérdés az, hogy Kairó engedélyezi-e a humanitárius szállítmányokat az övezetbe az egyiptomi határon keresztül.

A Fókusz riportere 2014-ben forgatott a Gáza övezet és Izrael határán. A palesztin oldalról már akkor is folyamatosan lőtték Izrael területét. A Vaskupola érzékeli a kilőtt rakétát, kiszámítja a röppályát és ha lakott területre csapódna, akkor megsemmisíti, de nem mindet. Feledy Botond külpolitikai szakértő elmagyarázta, hogyan érheti mégis rakétatalálat Izraelt annak ellenére, hogy azt egy légvédelmi rakétarendszer védi. Washingtonban is és Európában is sokan attól tartanak, hogy a mostani konfliktus regionális háborúvá terjedhet ki.

A pénteki támadásban legalább 28 ember megsebesült.