Szankciók, ingyenes túlfoglalkoztatás, bekamerázott óvodai csoportszobák és osztálytermek, a tanárok laptopjainak megfigyelése – csak néhány elképzelés, amivel a kormány rendezné a pedagógusok helyzetét, kérdés, ez mennyire teszi vonzóvá a pályát a fiataloknak. Radó Péter, oktatáskutató szerint a státusztörvény módosításában vannak olyan részek, amik csakis arról szólnak, hogyan lesznek büntethetők az óvónők és a tanárok, ha a kormány szerint az oktatási rendszer rossz hírét keltik. Végső soron pedig a helyzet odáig fajulhat, hogy az iskolabezárás lesz az állam számára a kisebbik rossz. 

Nemcsak fizetésemelés kell a jobb oktatáshoz, hanem az is, hogy az iskola a tanárnak és a diáknak is inspiráló legyen. Sokkal több alulról jövő kezdeményezésnek kellene teret adni az oktatási rendszer átalakításánál – erről is beszélt az RTL Híradónak nyilatkozó oktatáskutató. A Híradóban hétfőnként szakértőket kérdezünk fontos közéleti kérdésekben.

Szerinte ha nem történik változás, akkor a minőségromlás, ami az elmúlt években jellemezte a közoktatási rendszert, csak gyorsulni fog.

A közoktatás bizonyos értelemben már össze is omlott, és az legszomorúbb, hogy ezt 2012-ben is előre lehetett látni – mondta a Házon kívülnek az oktatáskutató, felidézve, hogyan veszítették el az autonómiájukat az iskolák, és hogyan váltak „spirituális vezetővé” az igazgatók. A mostani tiltakozások sem hoznak áttörést szerinte, a jövő megpecsételődött.

A világjárvány idején már látszott, hogy a kényszerűségből létrejött online oktatás rendkívül terhes a pedagógusoknak és a szülőknek is, de milyen hátrányokat szenvedtek el a gyerekek a karantén ideje alatt? Hogyan mérhető a lemaradás, és hogyan lehet bepótolni a kiesett időszakot? Úgy tűnik, adósai leszünk a mai gyerekek nemzedékének.