Felháborodtak a szülők - szerintük rontja a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek esélyeit, ha ugyanúgy kell osztályozni őket az órákon, mint a többi diákot. Nemrég fogadott el a parlament egy törvénymódosítást, ami alapján éveken belül megszűnik a felmentés az osztályzás alól. A miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az ösztönzés a cél, és nem az hogy, bárkit is megbuktassanak.  

Igazolhasson 15 nap iskolai és óvodai hiányzást a szülő a gyereknek. Ezt szeretné a Házi Gyermekorvosok Egyesülete. Szerintük erre azért van szükség, mert a szülők az esetek harmadában csak az igazolás miatt mennek a gyerekorvoshoz. Gyakran egy-egy utazást, vagy családi eseményt is az orvossal igazoltatnának. Rétvári Bence parlamenti államtitkár azt mondta az RTL Híradónak, hogy jó a régi rendszer.  

Brutális összegű, jó két milliárdnyi szolidaritási pénz befizetésére kötelezi az állam Budaörsöt, pusztán azért, mert átvette a város iskoláinak működtetését. Ettől megbénulhat a város, magyar és nemzetközi pereket kezdtek. És egyre népszerűbbek az egyházi iskolák és úgy tűnik, ennek annyira örül a kormány hogy a következő tanévtől háromszor annyit fizet minden egyházi iskolába járó gyerek után, mint egy állami iskolának. Vajon miért?

Megtudhatják, mi lehet az oka annak, hogy ha egy diák egyházi iskolába jár, az állam több mint háromszor annyit fizet érte az iskolának, mint egy állami iskola egy diákjának. De előbb arról, hogyan értelmezi az állam az iskolákra vonatkozó önkormányzati szolidaritást.

Mi lehet az oka annak, hogy ha egy diák egyházi iskolába jár, az állam több mint háromszor annyit fizet érte az iskolának, mint egy állami iskola egy diákjának?

Hogyan értelmezi az állam az iskolákra vonatkozó önkormányzati szolidaritást. Adott Budaörs, amely sokat költött iskoláira, ám ezeknek előbb fenntartói, később működtetői jogát vette el az állam. Majd évi 2,3 milliárd forintot követel Budaörstől –szolidaritási pénz címén, ez az összeg majdnem háromszorosa annak, amennyit az önkormányzat költött iskoláira évente. Az összes önkormányzattól összesen évi 21 milliárdot akarnak beszedni – ezek szerint ennek egy teljes tizedét a 30 ezres Budaörstől, amely most perel.

Polónyi István felsőoktatás kutató, egyetemi tanár szerint a mostani egy vállaltan jobboldali kormány, ami nem támogatja a társadalmi mobilitást. A kormányzati lépések a felsőoktatásban elit szemléletet tükröznek, ebből pedig a hátrányos helyzetűek kiszorulnak.

Nemrég hozták nyilvánosságra az Európai Egyetemi Szövetség 2016-os vizsgálatát 29 európai ország egyetemi autonómiájáról.  Itt vannak Magyarország függetlenségének helyezései az egyes részterületeken: szervezeti: 23., pénzügyi: 28., személyzeti: 22., akadémiai: 16. – 29! európai ország közül.

Rosszul indult a váci gimnazisták szegedi osztálykirándulása. Tévedésből budapesti vonaljeggyel próbált utazni a helyi villamoson az egész osztály. A vasútállomásnál lévő újságosnál ugyanis ezt kaptak. A diákok és tanáraik ezt csak akkor vették észre, amikor az ellenőrök igazoltatták őket. Fejenként 7000 forintra büntették a csoport egy részét. Azért nem mindenkit, mert elfogyott a büntető szelvény.

Tükörsima gumikkal vitték volna osztálykirándulásra a gyerekeket Visegrádra, ha a szülők nem lépnek közbe időben! Rendőrt hívtak, aki aztán nem engedte elindulni a buszt. A felháborodott szülők a facebookon tudósítottak az esetről, amelyről a híradóban mi is beszámolunk.    

Nem volt világos, mit lehet használni a történelem érettségin, így sok diák meglepődött percekkel a vizsga előtt - erről az eduline írt először. A Történelemtanárok Egylete szerint nem tájékoztatták előre az iskolákat, hogy pontosan milyen atlaszt használhatnak a vizsgán a diákok. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma adásunkig nem válaszolt kérdéseinkre.

Ha Kínában valakit csaláson kapnak az érettségin, az akár börtönbe is kerülhet. Az se mindennapi, hogy ott sokszor csarnokokban vagy stadionokban írják a feladatsorokat, egyszerre több százan, vagy ezren is. Most, hogy a magyar középiskolások egy egészen új magyar érettséginek állhattak neki, megnéztük, hogy vizsgáznak sorstársaik szerte a világban, ha egyáltalán vizsgáznak.

Valaki javában tanul, más csak átolvas néhány fejezetet, és akad, aki inkább pihen. Így készülnek a holnapi magyar írásbeli érettségire a Híradónak nyilatkozó diákok. Több változásra is számíthatnak a vizsgázók. A Magyartanárok Egyesülete szerint a módosítások jók, mert most már nem keverednek az irodalmi- és a gyakorlati szövegalkotási feladatok. Azt mondják: ezzel sikerült elérni, hogy a kommunikáció nagyobb hangsúlyt kap a magyar érettségin.

Ösztöndíjat kapott egy angliai egyetemre, mégsem tudja elkezdeni a tanulmányait. Muntag Vince egy kerekesszékes egyetemista, akinek minden álma, hogy külföldön is kutathasson, ehhez azonban egy segítőre is szüksége van, aki támogatja a mindennapi teendőkben. Vince szeretné, ha ehhez szállást és rendes fizetést is tudna biztosítani majd annak, aki vállalja a feladatot. Ez viszont több millió forintba kerülne, amire nincs pénze. Időközben több nézőnk jelezte, hogy segíteni szeretne Muntag Vincének, ezért közöljük elérhetőségét! muntagvince@gmail.com

Tanulási zavaros diákok: az oktatási kormányzat új ötlete szerint akkor is kötelező lenne osztályozni őket, ha a szakértői bizottság egy-egy tárgyból felmentésüket javasolja. Sőt, van másik ötlet is: az értelmi sérült diákokat szakképesítés nélkül is lehetne tanítani azokban az iskolákban, ahol hiányzik a gyógypedagógus. A szülők és a szakma is tiltakozik. Mit mond a kormányzat?

Tanulási zavaros diákok: az oktatási kormányzat új ötlete szerint akkor is kötelező lenne osztályozni őket, ha a szakértői bizottság egy-egy tárgyból felmentésüket javasolja. Sőt, van másik ötlet is: az értelmi sérült diákokat szakképesítés nélkül is lehetne tanítani azokban az iskolákban, ahol hiányzik a gyógypedagógus. A szülők és a szakma is tiltakozik. Mit mond a kormányzat?

Gyerekekről beszélünk ma este, sok tízezerről, akik eleve nehéz helyzetben vannak, de egy új törvénymódosítási javaslat még nehezebbé tenné tanulásukat, így későbbi életüket is. Az SNI és BTMN által érintett gyerekeket eddig – megfelelő szakvizsgálat után – az adott tárgyból osztályzás alól fel lehetett menteni, tehát nem kaptak osztályzatot, de a képzésben részt vettek, órára jártak. Ezen a helyzeten akar változtatni az oktatási kormányzat, amely Nagypéntek előtti napon egy 15 oldalas módosító javaslattal lepte meg a szakmát, s öt, azaz 5 napot adott a javaslat véleményezésére.

A táguló világ lehetővé teszi, hogy egyre többen a föld bármely pontjára mehessenek egyetemre. Esetünkben tőlünk külföldre és külföldről hozzánk is. A leendő hallgatók egyik tájékozódási lehetősége, hogy a médiában tanulmányozzák a divatba jött felsőoktatási rangsorokat. De ezekkel a rangsorokkal az a baj, hogy nem lehet összehasonlítani őket, mert lényegében, ahány, annyi féle, és egyik sem veszi figyelembe a nemzeti-kulturális sajátosságokat.

Soros György kormánybosszantó menekültpolitikája lehet a magyarázat? A Fidesz frakcióvezetője mellékhadszíntérnek nevezi az egyetem kicsinálását. Egy vezető amerikai diplomata ma azt mondja, kormánya nem vesz részt a tárgyalásokban, ezeket a magyar kormánynak a CEU-val kell intéznie. Az elfogadott törvény viszont kormányszintű megállapodáshoz köti a CEU budapesti fennmaradását. Mi lesz?

Soros György kormánybosszantó menekültpolitikája lehet a magyarázat? A Fidesz frakcióvezetője mellékhadszíntérnek nevezi az egyetem kicsinálását. Egy vezető amerikai diplomata ma azt mondja, kormánya nem vesz részt a tárgyalásokban, ezeket a magyar kormánynak a CEU-val kell intéznie. Az elfogadott törvény viszont kormányszintű megállapodáshoz köti a CEU budapesti fennmaradását. Mi lesz?

Soros György kormánybosszantó menekültpolitikája lehet a magyarázat? A Fidesz frakcióvezetője mellékhadszíntérnek nevezi az egyetem kicsinálását. Egy vezető amerikai diplomata ma azt mondja, kormánya nem vesz részt a tárgyalásokban, ezeket a magyar kormánynak a CEU-val kell intéznie. Az elfogadott törvény viszont kormányszintű megállapodáshoz köti a CEU budapesti fennmaradását. Mi lesz?

A CEU vezetői, oktatói és diákjai is azt mondják, mindenképpen maradnak Budapesten, ahol az egyetem huszonöt éve működik. Készséggel tárgyalnak, ha van kivel, mert a kormány eddig nem akart tárgyalni velük, de az egyetem függetlenségéből és a tanszabadságból nem engednek. Olyannyira nem, hogy ezek sérthetetlenségére biztosítékokat kérnek. Patthelyzet. Mi lesz?

Nagy tüntetések és folyamatos nemzetközi tudományos tiltakozások után Áder János aláírta a csak lex-CEU-nak nevezett oktatási törvénymódosítást, amely kormányszintű megállapodáshoz és amerikai helyszínű egyetemi képzéshez köti a magyar és amerikai diplomát is adó, Magyarországon és New York államban is akkreditált CEU budapesti fennmaradását.

Kammerer Zoltán háromszoros olimpiai és háromszoros világbajnok kajakozó egy különleges szemüvegben próbált teljesíteni egy egyszerűnek tűnő feladatot. A közlekedésbiztonsági oktatásokon így tapasztalható meg, mit lát egy ittas sofőr. Több mint ötezer 12 és 18 év közötti fiatalt kérdeztek a közlekedésről. A felmérésből az is kiderült, hogy minden tízedik kamasz utazott már olyan kocsiban, amit ittas ember vezetett.

Történt, hogy az Oktatási Hivatal – egyelőre nem tudható, milyen okból – megvizsgálta a Magyarországon működő külföldi egyetemeket. Kiderült, hogy – szerintük – nem mindegyik felel meg minden előírásnak. Hipp-hopp, villámgyorsan elkészült egy törvényjavaslat, amiből kiderül, hogy néhány külföldi egyetem további működéséhez sokféle új feltételnek kell teljesülnie. Az elsődleges érintett a budapesti CEU, a Közép-Európai Egyetem, amelyet Soros György alapított 26 éve, és a nemzetközi egyetemi ranglisták szerint egyértelműen az ország legjobb felsőoktatási intézménye.

Újra Magyarországgal foglalkozik a világsajtó, ezúttal a Közép-Európai Egyetem, vagyis a CEU sorsa miatt. A BBC-től a New York Timesig rengeteg helyen számolnak be a magyar kormány terveiről, ami CEU rektora szerint ellehetetlenítené a budapesti működésüket. A rektor emiatt Wahingtonba utazik segítséget kérni. Lázár János szerint politikai hisztériakeltésről van szó és az új magyar feltételek teljesíthetőek.

A magyar iskolarendszer nem volt és ma sem képes kiegyenlíteni az otthonról hozott hátrányokat. Tehát el kell fogadni, hogy az iskola nem tud mit kezdeni a gyengébben teljesítő szegény gyerekkel? Változzon a gyerek és a szülő, mert az iskola nem tud? Hogyan csinál a szociális hátrányból tanulmányi hátrányt a közoktatás, avagy a szegénység írja a bizonyítványt?

A magyar iskolarendszer nem volt és ma sem képes kiegyenlíteni az otthonról hozott hátrányokat. Tehát el kell fogadni, hogy az iskola nem tud mit kezdeni a gyengébben teljesítő szegény gyerekkel? Változzon a gyerek és a szülő, mert az iskola nem tud? Hogyan csinál a szociális hátrányból tanulmányi hátrányt a közoktatás, avagy a szegénység írja a bizonyítványt?

A magyar iskolarendszer nem volt és ma sem képes kiegyenlíteni az otthonról hozott hátrányokat. Tehát el kell fogadni, hogy az iskola nem tud mit kezdeni a gyengébben teljesítő szegény gyerekkel? Változzon a gyerek és a szülő, mert az iskola nem tud? Hogyan csinál a szociális hátrányból tanulmányi hátrányt a közoktatás, avagy a szegénység írja a bizonyítványt?

A magyar iskolarendszer nem volt és ma sem képes kiegyenlíteni az otthonról hozott hátrányokat. Tehát el kell fogadni, hogy az iskola nem tud mit kezdeni a gyengébben teljesítő szegény gyerekkel? Változzon a gyerek és a szülő, mert az iskola nem tud? Hogyan csinál a szociális hátrányból tanulmányi hátrányt a közoktatás, avagy a szegénység írja a bizonyítványt?

Mintha lassan természetesnek és magától értetődőnek kellene tekinteni, hogy a szegényebb sorsú gyerekek leginkább más szegényebb sorsú gyerekekkel járnak együtt iskolába és ne is reménykedjenek abban, hogy az oktatási rendszer képes lenne bármit is tenni azért, hogy hátrányaik legalább csökkenjenek. Másképpen fogalmazva: a közoktatással nincs is olyan nagy baj, a szerencsésebb sorsú diákokból válogató elit iskolák jól teljesítenek, de az országos átlagokat vagy a PISA felmérés magyar eredményeit a rosszul teljesítő szegény diákok rángatják lefelé – és ez így rendeltetett. Vagy mégsem?

Omladozó falak, működésképtelen WC-k és egy szétszabdalt sarokkanapé az öltözőben. Ilyen körülmények között oktatják a testnevelést az egyik sümegi általános iskolában. Több felháborodott szülő is írt szerkesztőségünknek, mert elfogadhatatlannak tartják a helyzetet. Az emeleten pedagógiai szakszolgálat is működik, 21 településről járnak ide gyerekek. Az iskola vezetése évek óta kéri a fenntartót, hogy tegye rendbe az épületet, egyelőre hiába.

Már 2019-től bevezethetik a 9 osztályos általános iskolát. Erről az oktatásért felelős államtitkár beszélt. Az első évben iskola-előkészítő évfolyamot indítanának. A Pedagógusok Szakszervezete szerint ennyi idő alatt nem lehet állni az új rendszerre. Az általunk megkérdezett iskolaigazgató örülne az ötletnek, de csak akkor, ha jó a kivitelezés.

Végleg kivezetik a tartós tankönyveket az elsősöknél és a másodikosoknál, vagyis nem kell hibátlan állapotban leadniuk azokat év végén - erről a Magyar Nemzet írt először. Az oktatási államtitkár szerint erről korábban megszületett a döntés, csak most foglalják rendeletbe. A Pedagógusok Szakszervezeténél azt mondják, ez egy újabb bizonyíték arra, hogy kár volt hozzányúlni a tankönyvrendszerhez.

Az oktatásban vagy 20 éve megfigyelt negatív folyamatok mélypontját jelzi a 2015-ös PISA-felmérés, amelynek magyar eredményei rosszabbak, mint valaha és a nemzetközi átlagot sem érik el. Mindösszesen: a magyar diákok tudása mennyiségi és minőségi értelemben egyaránt romlott, s az iskolarendszer képtelen a társadalmi-szociális különbségek csökkentésére – a kiegyenlítésről nem is beszélünk.

Késnek a tankerületi központok a nevelést, oktatást segítők béremelésével. A kormány tavaly ígérte meg, hogy idén januártól 7+3 százalékos béremelést kapnak az oktatók munkáját segítő dolgozók, ebből azonban csak a mindenkinek járó 7 százalék érkezett meg. A fennmaradó plusz pénzről rengeteg helyen még nem döntöttek a tankerületi központok vezetői. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezeténél azt mondják, már meg kellett volna érkeznie a pénznek. A minisztérium holnapra ígért választ.

A létbizonytalanságtól és az anyagi nehézségektől tart a fiatalok 43 százaléka, Balog Zoltán miniszter szerint mégis az látszik a kormány által megrendelt Magyar Ifjúság Kutatás legfrissebb adataiból, hogy egyre több fiatal tartja Magyarországot a legjobb helynek. Az SOS Gyermekfalu legfrissebb kutatása szerint viszont a fiatalok nem ennyire derűlátók. Az általuk megkérdezett 1000 diák 67 százaléka nem elégedett az életével.

Hiába az elmarasztaló ombudsmani jelentés, kötelező lesz a felsőoktatási felvételihez 2020-tól a középfokú nyelvvizsga. Rétvári Bence államtitkár szerint ugyanis elég időt hagynak a felkészülésre a diákoknak. Hétfőn jelent meg a legfrissebb ombudsmani jelentés, miszerint az alapvető jogok biztosa aggályosnak tartja, hogy olyan tudást várnak el a diákoktól, amire az alaptanterv szerint nem készítik fel őket. A Nyelvtudásért Egyesület szerint nincs mindenkinek pénze magánórákra.  

Hogyan kell spórolni vagy vállalkozni - ezt is megtanulhatják a diákok az órákon. Harmadik éve rendezik országszerte a tematikus pénzhetet, az oktatási államtitkár szerint az a cél, hogy a fiatalok már az iskolában szembesüljenek azzal, hogyan kell a pénzzel bánni. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezeténél viszont azt mondják, tematikus hét helyett a magolnivalót kellene lecserélni több, praktikus tudást adó tananyagra.

Távozik a köznevelésért felelős helyettes államtitkár. Sipos Imre helyére Maruzsa Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke kerül- erről a Magyar Nemzet számolt be először. Az RTL Híradónak az Emberi Erőforrások Minisztere azt mondta, Sipos Imre munkájára nem volt panasz, és az oktatásirányítás területén marad. Az MSZP és a Tanítanék Mozgalom szerint a személycserével nem várható pozitív változás az oktatásban.

Mérleg. Pedagógustiltakozások egy éve – mire jutottak? Kérdezhetnénk úgy is, csalódott-e a társadalom, hogy a pedagógusok eddig jutottak, vagy csalódottak-e a pedagógusok, hogy a társadalom ennyire támogatta őket? S maguk a pedagógusok: ma hányan támogatják a továbbra is működő tiltakozási mozgalmat?

Van, aki annyira készül vagy izgul a központi írásbeli miatt, hogy iskolába sem ment ezen a héten. Ezt mondta Híradónknak a budaörsi Herman Ottó Általános Iskola igazgatója. Ebben a suliban szabadon választható plusz órákkal segítették a diákokat a felkészülésben. A gimnáziumi felvételihez szükséges központi írásbelik holnap 10 órakor kezdődnek. Az Oktatási Hivatal adatai szerint megközelítőleg 60 ezer gyerek ad számot a tudásáról.

Érdemes itthon maradni, ugyanis szinte nincs is diplomás munkanélküliség Magyarországon - erről az oktatási államtitkár beszélt az Educatio Felsőoktatási Szakkiállítás mai megnyitóján. Ennek ellenére az általunk megkérdezett diákok többsége nem itthon, hanem külföldön kamatoztatná a tudását. A 3 napos kiállításon a főiskolák és egyetemek standjai mellett azért is tartanak tanácsadást, hogy minél többen találjanak itthon munkát.

Kormánypropaganda került a nyolcadikos földrajztankönyvbe- legalábbis ezt állítja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete. A Huppa.hu nevű híroldal szúrta ki először azt a képet, ahol szoptatós koca és malacai viszonyán keresztül próbálják elmagyarázni a szerzők a gyerekeknek az Európai Unió működését. A MSZP szerint az ábra hamis képet mutat az Európai Unióról. A tankönyv kiadója szerint az a cél, hogy a téma önálló gondolkodásra sarkalja a diákot.

„Ahol az oktatás egész alapgondolata eltér a magyartól, annak elemeit átvenni annyira lenne értelmes, mint mondjuk a Volkswagen Golfba betenni egy Ferrari adagolóját” - ezt mondta Kósa Lajos a PISA-teszt kapcsán arra, szerinte miért nem érdemes más külföldi gyakorlatot átvenni. A Pedagógusok Szakszervezeténél viszont azt mondják, éppen emiatt kellene a teljes rendszert újragondolni. Az oktatási államtitkár szerint már készülnek a javaslatok arra, mit kell változtatatni a módszertanon.

Jönnek a digitális dolgozatok az iskolákban, és minden diák előtt lesz tablet. Ezt 2019-re ígéri Deutsch Tamás, miniszterelnöki biztos. Erről a Magyar Időknek beszélt. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezeténél azt mondják, ez csak blöff, hiszen a legtöbb iskolában az állam alig fejleszti a számítógépeket. Az Oktatási Államtitkárság szerint viszont lesz erre pénz.

Otthagyja Pukli István a Tanítanék Mozgalmat. Az egykori kulcsember az RTL Híradónak azt mondta, azért folytatja külön utakon, mert a mozgalom már nem az eredeti célért; az oktatás szabadságáért küzd, hanem olyan tiltakozó akciókba is beleáll, amelyeknek nincs közük a tanításhoz. A Tanítanék Mozgalomnál azt mondták, elfogadják Pukli István döntését, és nélküle is folytatják a munkát.

A tanrend része lesz a helyes kerékpározás oktatása. Elsőként egy szombathelyi általános iskolában vezették be a mindennapos testnevelés részeként, de mostantól bármelyik iskola csatlakozhat a programhoz. A képzés végén vizsgát is tesznek a gyerekek, amelyet rendőrök felügyelnek majd.

Az OECD átlaghoz képest még mindig kevesebbet költ Magyarország az oktatásra - ez derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet legfrissebb jelentéséből. Míg az OECD átlag 5,2 százalék, addig Magyarország a GDP alig 4 százalékát költi erre. Az Oktatási Államtitkár szerint 2014 óta egyre több pénzt fordítanak az ágazatra. Pukli István, a Tanítanék Mozgalom képviselője szerint ez az iskolák mindennapjaiban alig látszik.

Soha ennyi panaszlevél nem érkezett még rögtön tanév elején, mint most - erről az oktatási jogok biztosa beszélt. Aáry-Tamás Lajos szerint az elmúlt időszak oktatási reformjai miatt bizonytalanok a szülők a tanárok és a gyerekek is. Az Oktatási Államtitkárság szerint ennek az is az oka, hogy, sokan politikai érdekek miatt keltettek rémhíreket az oktatás körül.