"Túltoltuk a biciklit egy kicsit." Ezt mondta az emberi erőforrások minisztere a Házon kívülnek a központosított oktatási rendszerről. Balog Zoltán a jövő tanévtől változtatásokat szeretne, szerinte vissza kellene adni bizonyos döntési jogosultságokat az iskoláknak, de ettől még nem szűnne meg a Klebelsberg Intézményfenntartó központ. A tiltakozó akciót indító miskolci tanárok szerint teljesen új rendszer kellene. Miskolcon jövő hétre fáklyás felvonulást szervez az ottani Pedagógus Szakszervezet.

Ma minden ötödik cigány fiatal érettségizik és százból öten egyetemre mennek. Az elmúlt huszonöt év közoktatása annyit ért el, hogy középiskolás korban szakad ketté a magyar társadalom a tudáshoz hozzáférő és a végzettség híján tartós szegénységre ítélt emberekre.

Nyomkodni tudják, jól használni kevésbé. Fejleszteni kellene a magyar diákok digitális készségeit, vagyis azt, hogy hogyan hasznosítsák a számítógépes eszközöket - véli a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke. Az egyik legnagyobb mobilszolgáltató éppen ezért egy olyan oktatási programot indított, amelyben a tanárokkal együtt a diákokat is arra tanítják, hogyan használják fel a tanuláshoz a digitális eszközöket.

Egyre kevesebbet költ Magyarország az oktatásra- ez derül ki az OECD, vagyis a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet legfrissebb tanulmányából. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint ráadásul a gyerekeken spórolnak, mert az egy tanulóra fordított összeg is csak a fele az OECD átlagnak.

Sokak szerint a melegedés fenyegeti leginkább a világot. Nem egészen így látja sokoldalú mai vendégünk, Björn Lomborg dán politikatudós, statisztikus, klímakutató, aki a világot járva egy nemzetközi agytrösztöt működtet. Azt mondja, a globális felmelegedés elleni hadjárat helyett sok minden másra értelmesebben lehetne költeni a dollár-ezermilliárdokat – gyerekek védőoltására, jobb minőségű élelmiszerre, oktatásra, a belső légszennyezés csökkentésére. A Budapesti Tudományos Világfórumon beszélgettünk vele.

Település átadja iskoláját az államnak. És milliókat fizet érte, hogy átvegyék. Majd kiderül, hogy az állam sok tízmillióval többet szed be tőlük, mint amennyit visszaad. Mintha az ablakon dobnánk ki milliókat, mondják a csalódott polgármesterek, akiknek elege lett ebből az egészből, visszavették iskolájuk működtetését – de hogyan tovább?

Az általános iskola elején kevesen tanulnak még idegen nyelvet Magyarországon. Amikor viszont már kötelező, akkor sem azt, amelyiket az egész kontinens. A régióban szinte az összes ország leelőzi a magyar nyelvoktatást. A hiányosságoknak próbáltunk meg utánajárni!

Több száz ember, köztük gyerekek előtt, nyilvánosan boncoltak fel egy oroszlánt a dániai Odense állatkertjében csütörtökön. Az eset óriási felháborodást váltott ki a skandináv országon kívül. A park, amelyet idén - már másodszor - Európa legjobb állatkertjének választottak közölte: oktatási céllal húsz éve boncolnak nyilvánosan, és a gyakorlaton nem fognak változtatni.

Minden oktatási rendszer egyik célja, hogy tehetségeket találjon, és mindenképpen segítse őket. Vendégünk egy magyar biokémikus professzor, Csermely Péter, aki saját kutatásaival párhuzamosan oly sok tehetséges diákot talált, hogy időközben magyar és nemzetközi szervezetek elnöke lett és most egy összeurópai tehetséggondozó hálózatot fejleszt. 

Mit akar a magyar állam jövőre? – ennek hivatalos tudora Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, ő volt Baló György vendége. A kormány azzal számol, hogy a nemzeti össztermék jövőre 35 ezer milliárd forint – s ennek valamivel kevesebb, mint a felét, 16 és fél ezer milliárdot javasol elkölteni. De mire?  

Erre a most elkészült költségvetés válaszol. Ki csinálja? Hogyan? Ki és milyen alapon dönt a fontossági sorrendről? Mi az oka annak, hogy az oktatásra és a kórházakra szánt, sokszorosan elégtelennek bizonyult összegeket jövőre alig-alig emelik, illetve csökkentik? – kérdezzük mindezt Varga Mihály nemzetgazdasági minisztertől.

Óvodák és iskolák jövője került veszélybe az elmúlt hetekben. Pontosabban fogalmazva: a tervezett átalakítások diákok és tanárok mindennapjait és jövőjét érintik. Összevonás, fenntartóváltás, épületcsere: mindenféle tervekről lehetett már hallani. Sok intézmény esetében még nincs döntés, de van egy iskola, a Raoul Wallenberg egészségügyi szakiskola, amely sikeresen tiltakozott. Serdült Szilvia mutatja be, hogy érték el, amit akartak.

Legalábbis erre utaló jeleket fedezhetünk fel a Cinema City országos kutatásában, melyben pedagógusokat kérdeztek a vizuális kultúra és az oktatás kapcsolatáról.

Az igazgató és a tanárok három nappal ezelőtt tudták meg, hogy szeptemberben az osztályok már hat másik középiskolába szétosztva folytathatják csak tanulmányaikat. A diákok és a szülők aggódnak. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma írásban azt írta az RTL Híradónak, még egyeztetnek arról, hogy a diákok hol folytathatják tanulmányaikat.

Ahogyan egészségügyre, úgy közoktatásra is rendre egyre kevesebbet költ Magyarország. Túlközpontosított rendszer, túlterhelt és túlellenőrzött pedagógusok túlórapénz nélkül. Gyengülő eredmények, biflázás. Viták az oktatás minőségéről, a tankönyvekről, a pedagógusbérekről. De akkor miért beszél sikerekről az államtitkár? Este 21.30-tól kiderül az RTL II-n!

Az ember: megbecsült műszaki értelmiségi, aki már 48 éves korára akadémikus, ami Magyarországon ritkaság. 8 hónapja kapja magát és elvállalja a felsőoktatási államtitkárságot, négy hónappal később bevezetik a kancelláriarendszert az egyetemeken és vezetésével elkészül a legújabb, 2010 óta az ötödik reformterv. Palkovics László volt Baló György vendége.

Egyre kevesebb hallgató és egyre kevesebb pénz az egyetemeken. Amúgy a gimnáziumokban is. Sok tehetség külföldön tanul. Szakok megszűntetéséről is hallani. 5 év – 5 terv a felsőoktatásról. A legújabb Palkovics László államtitkáré, aki műszaki akadémikus és teljesítményelvűvé tenné a felsőoktatást. Hogyan? Miből? Kivel? Mikorra? Mi köze a munkaerőpiacnak az egyetemhez? Magyarul Balóval 21:30-kor az RTL II-n!

Újabb tüntetést tartanak a József Nádor téren, ahol a szociális megszorítások, az oktatás átalakítása, az egészségügy helyzete és a korrupció ellen tiltakoznak. A demonstrációt a "Nincs hova hátrálnunk" nevű Facebook-csoport szervezte. Azt tervezik, hogy a beszédek után a Parlament elé vonulnak.  

Iskolai erőszak. Egy jelenség, amiről a legtöbbször sem a bántalmazott gyerek, sem az őt bántó társaik, sem a tanárok, sem a szülők nem beszélnek, pedig egyre több fiatal, nagyon fiatal, lesz áldozata valamilyen iskolai bántalmazásnak. Az utóbbi öt évben megduplázódott az anonim segélyhívót felkereső gyerekek száma.  

A fiúk és a lányok különböznek bizonyos szellemi képességekben – legalábbis a 6. osztályosoknak szóló természetismeret tankönyvben ezt írják. Az új tankönyvek közül már nem ez az első, ahol hibát találtak a szakértők.

Még dolgozna, marasztalják is, csak az állam nem engedi. Senki sem érti, miért, mégis sokan jutnak hasonló sorsra.

Még dolgoznának, de menniük kell. Tanárok, egészségügyi dolgozók. Ki fog tanítani és ki fog gyógyítani?