Soros György kormánybosszantó menekültpolitikája lehet a magyarázat? A Fidesz frakcióvezetője mellékhadszíntérnek nevezi az egyetem kicsinálását. Egy vezető amerikai diplomata ma azt mondja, kormánya nem vesz részt a tárgyalásokban, ezeket a magyar kormánynak a CEU-val kell intéznie. Az elfogadott törvény viszont kormányszintű megállapodáshoz köti a CEU budapesti fennmaradását. Mi lesz?

Soros György kormánybosszantó menekültpolitikája lehet a magyarázat? A Fidesz frakcióvezetője mellékhadszíntérnek nevezi az egyetem kicsinálását. Egy vezető amerikai diplomata ma azt mondja, kormánya nem vesz részt a tárgyalásokban, ezeket a magyar kormánynak a CEU-val kell intéznie. Az elfogadott törvény viszont kormányszintű megállapodáshoz köti a CEU budapesti fennmaradását. Mi lesz?

Soros György kormánybosszantó menekültpolitikája lehet a magyarázat? A Fidesz frakcióvezetője mellékhadszíntérnek nevezi az egyetem kicsinálását. Egy vezető amerikai diplomata ma azt mondja, kormánya nem vesz részt a tárgyalásokban, ezeket a magyar kormánynak a CEU-val kell intéznie. Az elfogadott törvény viszont kormányszintű megállapodáshoz köti a CEU budapesti fennmaradását. Mi lesz?

A CEU vezetői, oktatói és diákjai is azt mondják, mindenképpen maradnak Budapesten, ahol az egyetem huszonöt éve működik. Készséggel tárgyalnak, ha van kivel, mert a kormány eddig nem akart tárgyalni velük, de az egyetem függetlenségéből és a tanszabadságból nem engednek. Olyannyira nem, hogy ezek sérthetetlenségére biztosítékokat kérnek. Patthelyzet. Mi lesz?

Nagy tüntetések és folyamatos nemzetközi tudományos tiltakozások után Áder János aláírta a csak lex-CEU-nak nevezett oktatási törvénymódosítást, amely kormányszintű megállapodáshoz és amerikai helyszínű egyetemi képzéshez köti a magyar és amerikai diplomát is adó, Magyarországon és New York államban is akkreditált CEU budapesti fennmaradását.

Történt, hogy az Oktatási Hivatal – egyelőre nem tudható, milyen okból – megvizsgálta a Magyarországon működő külföldi egyetemeket. Kiderült, hogy – szerintük – nem mindegyik felel meg minden előírásnak. Hipp-hopp, villámgyorsan elkészült egy törvényjavaslat, amiből kiderül, hogy néhány külföldi egyetem további működéséhez sokféle új feltételnek kell teljesülnie. Az elsődleges érintett a budapesti CEU, a Közép-Európai Egyetem, amelyet Soros György alapított 26 éve, és a nemzetközi egyetemi ranglisták szerint egyértelműen az ország legjobb felsőoktatási intézménye.

A magyar iskolarendszer nem volt és ma sem képes kiegyenlíteni az otthonról hozott hátrányokat. Tehát el kell fogadni, hogy az iskola nem tud mit kezdeni a gyengébben teljesítő szegény gyerekkel? Változzon a gyerek és a szülő, mert az iskola nem tud? Hogyan csinál a szociális hátrányból tanulmányi hátrányt a közoktatás, avagy a szegénység írja a bizonyítványt?

A magyar iskolarendszer nem volt és ma sem képes kiegyenlíteni az otthonról hozott hátrányokat. Tehát el kell fogadni, hogy az iskola nem tud mit kezdeni a gyengébben teljesítő szegény gyerekkel? Változzon a gyerek és a szülő, mert az iskola nem tud? Hogyan csinál a szociális hátrányból tanulmányi hátrányt a közoktatás, avagy a szegénység írja a bizonyítványt?

A magyar iskolarendszer nem volt és ma sem képes kiegyenlíteni az otthonról hozott hátrányokat. Tehát el kell fogadni, hogy az iskola nem tud mit kezdeni a gyengébben teljesítő szegény gyerekkel? Változzon a gyerek és a szülő, mert az iskola nem tud? Hogyan csinál a szociális hátrányból tanulmányi hátrányt a közoktatás, avagy a szegénység írja a bizonyítványt?

A magyar iskolarendszer nem volt és ma sem képes kiegyenlíteni az otthonról hozott hátrányokat. Tehát el kell fogadni, hogy az iskola nem tud mit kezdeni a gyengébben teljesítő szegény gyerekkel? Változzon a gyerek és a szülő, mert az iskola nem tud? Hogyan csinál a szociális hátrányból tanulmányi hátrányt a közoktatás, avagy a szegénység írja a bizonyítványt?

Mintha lassan természetesnek és magától értetődőnek kellene tekinteni, hogy a szegényebb sorsú gyerekek leginkább más szegényebb sorsú gyerekekkel járnak együtt iskolába és ne is reménykedjenek abban, hogy az oktatási rendszer képes lenne bármit is tenni azért, hogy hátrányaik legalább csökkenjenek. Másképpen fogalmazva: a közoktatással nincs is olyan nagy baj, a szerencsésebb sorsú diákokból válogató elit iskolák jól teljesítenek, de az országos átlagokat vagy a PISA felmérés magyar eredményeit a rosszul teljesítő szegény diákok rángatják lefelé – és ez így rendeltetett. Vagy mégsem?

Omladozó falak, működésképtelen WC-k és egy szétszabdalt sarokkanapé az öltözőben. Ilyen körülmények között oktatják a testnevelést az egyik sümegi általános iskolában. Több felháborodott szülő is írt szerkesztőségünknek, mert elfogadhatatlannak tartják a helyzetet. Az emeleten pedagógiai szakszolgálat is működik, 21 településről járnak ide gyerekek. Az iskola vezetése évek óta kéri a fenntartót, hogy tegye rendbe az épületet, egyelőre hiába.

Már 2019-től bevezethetik a 9 osztályos általános iskolát. Erről az oktatásért felelős államtitkár beszélt. Az első évben iskola-előkészítő évfolyamot indítanának. A Pedagógusok Szakszervezete szerint ennyi idő alatt nem lehet állni az új rendszerre. Az általunk megkérdezett iskolaigazgató örülne az ötletnek, de csak akkor, ha jó a kivitelezés.

Végleg kivezetik a tartós tankönyveket az elsősöknél és a másodikosoknál, vagyis nem kell hibátlan állapotban leadniuk azokat év végén - erről a Magyar Nemzet írt először. Az oktatási államtitkár szerint erről korábban megszületett a döntés, csak most foglalják rendeletbe. A Pedagógusok Szakszervezeténél azt mondják, ez egy újabb bizonyíték arra, hogy kár volt hozzányúlni a tankönyvrendszerhez.

Az oktatásban vagy 20 éve megfigyelt negatív folyamatok mélypontját jelzi a 2015-ös PISA-felmérés, amelynek magyar eredményei rosszabbak, mint valaha és a nemzetközi átlagot sem érik el. Mindösszesen: a magyar diákok tudása mennyiségi és minőségi értelemben egyaránt romlott, s az iskolarendszer képtelen a társadalmi-szociális különbségek csökkentésére – a kiegyenlítésről nem is beszélünk.

Mérleg. Pedagógustiltakozások egy éve – mire jutottak? Kérdezhetnénk úgy is, csalódott-e a társadalom, hogy a pedagógusok eddig jutottak, vagy csalódottak-e a pedagógusok, hogy a társadalom ennyire támogatta őket? S maguk a pedagógusok: ma hányan támogatják a továbbra is működő tiltakozási mozgalmat?

Érdemes itthon maradni, ugyanis szinte nincs is diplomás munkanélküliség Magyarországon - erről az oktatási államtitkár beszélt az Educatio Felsőoktatási Szakkiállítás mai megnyitóján. Ennek ellenére az általunk megkérdezett diákok többsége nem itthon, hanem külföldön kamatoztatná a tudását. A 3 napos kiállításon a főiskolák és egyetemek standjai mellett azért is tartanak tanácsadást, hogy minél többen találjanak itthon munkát.

Kormánypropaganda került a nyolcadikos földrajztankönyvbe- legalábbis ezt állítja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete. A Huppa.hu nevű híroldal szúrta ki először azt a képet, ahol szoptatós koca és malacai viszonyán keresztül próbálják elmagyarázni a szerzők a gyerekeknek az Európai Unió működését. A MSZP szerint az ábra hamis képet mutat az Európai Unióról. A tankönyv kiadója szerint az a cél, hogy a téma önálló gondolkodásra sarkalja a diákot.

Nem akarnak rövidebb nyári szünetet a tanárok és a szülők sem. A pedagógus szervezetek sem tartják jó ötletnek az elképzelést, amelyről már többször is beszélt az oktatási államtitkár. A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint nyáron képtelenség tanítani, a szülők szerint pedig az a probléma, hogy nem tudnak minden évszakban több hetes szabadságot kivenni. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma közleményében annyit írt, még tartanak a tárgyalások.

Túlságosan jól sikerült a központosítás, a hibákat pedig be kell ismerni- erről beszélt Balog Zoltán az Emberi Erőforrások Minisztere, amikor kinevezte a Klebelsberg Központ tankerületi vezetőit. Nagyobb hatáskört ígért az iskolaigazgatóknak, akiket- ahogy fogalmazott- az eddigi rendszer túlságosan leértékelt. Pukli István, a Tanítanék Mozgalom képviselője szerint ez csak kozmetikázás, szerinte a gyakorlatban semmi sem fog változni.

Nem tudnak a gyerekek a fülledt teremben tanulni, és nyáron egyébként is könnyebb szabadságra menni. Ezt mondták az általunk megkérdezett szülők Palkovics László, oktatási államtitkár felvetésére, hogy rövidülhet az iskolákban a nyári szünet. A Tanítanék Mozgalomnál azt mondják, ehhez a változtatáshoz minden iskolába légkondicionáló kellene. Az Oktatási Államtitkárság közölte: a változtatással csak a gyerekek terheit csökkentenék.

Megszavazta az iskolák teljes államosítását az Országgyűlés. Egy nagy fenntartó helyett ezentúl 59 önálló tankerület látja el az iskolák üzemeltetői és fenntartói feladatait. Budaörs polgármestere szerint a tanácsrendszerbe akar visszamenni a kormány. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezeténél pedig azt mondják, kevesebb pénz lesz a rendszerben. Az oktatásért felelős államtitkár ugyanakkor azt ígérte, az iskoláknak több szabadságuk lesz, és ha elfogy a pénz, pótolják.

A műsorvezető mindig is híres volt róla, hogy szeret bolondozni, hiszen a humor nagyon is közel áll hozzá. Azonban a fontos ügyekre ő is mindig nagy figyelmet fordít, főleg mióta édesapa lett!

Az összes iskolát kötelezik arra, hogy minden vagyonát, beleértve az épületet és összes berendezését sürgősen adja át az államnak vagyonkezelésre ingyen. Majdnem 3000 iskoláról van szó, főleg népesebb településeken. Mi a garancia arra, hogy az állam vagyonkezelőként gondos, értékmegtartó, meglehet értéknövelő gazdaként jár el ezzel a kicsikarandó önkormányzati vagyonnal?

Nem mindennapi oktatást kaptak a szuperautók kerékcserélőitől brit csecsemőgondozók, akik hatékonnyá akarják tenni a csapatmunkát a babák életének megóvása érdekében.

Hónapokig nem fizették a járulékokat a dolgozók után a Magyar Református Egyház által működtetett mezőcsáti iskolákban. Az RTL-Híradónak nyilatkozó pedagógus szerint teljes a létbizonytalanság, ebben a hónapban pedig már fizetést sem kaptak. A fenntartó annyit közölt, a csökkenő gyereklétszám mellett idézzük: az oktatáspolitikai folyamatok is közrejátszottak a jelenlegi helyzet kialakulásában.

A kormány szavára mozdulva sok fideszes önkormányzat úgy érezte, szavazni kell a kötelező menekültkvótáról, és erről azután határozatot is hoztak. Ugyanezeket az önkormányzatokat senki nem bíztatta arra, hogy szavazzanak és határozzanak arról, ki működtesse az iskoláikat. Pásztó polgármestere a kormányinfóból értesült arról, hogy az az iskola, amit tavaly szeptembertől ismét a település működtet, mert a KLIK nem költött rá, szóval ez a pásztói iskola az államé lesz. Vagy: az állam fogja működtetni és ezért pénzt kér az önkormányzattól.

Jó lenne, ha minél többen érezhetnénk, hogy van közünk a jövő évi költségvetéshez. Talán szerencsés lenne egyszer egy nemzeti konzultáció, amelyben azt kérdeznék tőlünk, elsősorban mire kellene többet költenie az államnak. Egészségügyre? Oktatásra? Adócsökkentésre? Adósságcsökkentésre? Sportra? Mire? És mire nem? Kedden benyújtotta a 2017-es költségvetést Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, vele beszélgettük.

Kikerülhet a földrajzoktatás a szakközépiskolák többségéből - ettől tart a Magyar Földrajzi Társaság. Úgy tudják, jövő szeptembertől a szakközépiskolákból úgynevezett szakgimnáziumok lesznek, ahol a tervek szerint csak a szakmájukhoz kötődő természettudományi tantárgyat tanulnának a diákok.

Megyünk általános iskolába, középiskolába és utána sokan egyetemre. Feltéve, hogy nem vagyunk romák. Ha cigányok vagyunk, ugyanez a természetesség legfeljebb az általános iskola végig tart, utána már a tehetségeseknek is különleges elszántságra és erőfeszítésekre van szükségük a folytatáshoz. Ellenszél és társadalmi előítéletek. Itt vannak hárman, akiknek mégis sikerült.

Egyetemre bejutni, jól fizető munkahelyért versenyezni, utazni, külföldön dolgozni – mindez majdnem esélytelen nyelvtudás nélkül. Aki most 14 éves, annak egy rendelet értelmében már nyelvvizsga vagy emelt szintű érettségi kell ahhoz, hogy egyetemre mehessen majd. Most Magyarország a második azon a listán, amely az idegen nyelvet NEM beszélők arányát mutatja az Unióban. Az Oktatási Hivatal képviselőjével beszélgettünk.

Más szervezet jöhet a KLIK helyére - erről maga az oktatási államtitkár beszélt a Figyelőnek. Palkovics László szerint megszűnhet a központosított irányítás, de ez nem azt jelenti, hogy az önkormányzathoz kerülnének vissza iskolák. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón arról beszélt, hogy változnak az iskolaigazgatók döntési jogköre is. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint ez csak időhúzás.

12 pontos követelést küldött a Civil Közoktatási Platform az Emberi Erőforrások Minisztériumának. Azonnali és hatékony változtatásokat szeretnének az oktatásban. Például, hogy a tanulók terheinek csökkentése érdekében a heti öt kötelező testnevelés órát csökkentse a kormány háromra. Rétvári Bence államtitkár azt mondja, a minisztérium mindenről, így a testnevelés órák számáról is kész tárgyalni. De csakis a Köznevelési Kerekasztalon belül.

35 ezren biztosra mondták, további 17 ezren ígérték, hogy a február 29-én nem mennek iskolába. Hogy a létszám végül stimmelt-e, nehéz lesz pontosan megmondani, de az biztos, hogy ma országszerte egész osztályok maradtak ki az iskolából. A 'Nem leszek suliban' tiltakozó akciót a szülők szervezték a legnagyobb közösségi oldalon, hogy felhívják a figyelmet az oktatási rendszer problémáira.

A Puskás Technikum diákjai is csatlakoztak a kockásokhoz, hogy kiálljanak a tanárok és diákok érdekei mellett.

Van egy tanár, akinek nem utalta el a fizetését a KLIK, és hiába reklamált, válaszra se méltatták. Van egy úszóegyesület, amelynek nagyon sok pénzzel adós a KLIK, de velük sem állnak szóba. Szóval van ez a hatalmas szervezet, amelynek a vezetője láthatóan kerüli a nyilvánosságot, a munkatársai pedig sokszor kerülik, hogy egyenes válaszokat adjanak az iskolák, a tanárok vagy a beszállítók problémáira. De az újságírók is ugyanezt tapasztalják, amikor kérdeznek a mammutszervezettől. Bár minket most hatalmas meglepetés ért: hogy, hogy nem, a KLIK vezetője leült, hogy interjút adjon Serdült Szilviának.

Elismerte a Klebelsberg Intézményfenntartó vezetője, hogy nincs elegendő pénze a KLIK-nek az iskolák fenntartására. Hanesz József a Házon kívülnek adott interjúban elmondta: a béreken kívül szinte semmilyen egyéb kiadást nem fizettek az elmúlt hónapokban. Az elnök szerint viszont napokon belül új költségvetést készítenek, amit ha a kormány támogat, akkor megszűnhet az adósságuk. Az MSZP szerint azt kéne belátni, hogy a KLIK teljesen szükségtelen.

Tantárgy lett az állatokkal való megfelelő bánásmód a romániai általános iskolákban. Egyelőre kísérleti jellegű az oktatás, de siker esetén kötelező lesz. Romániának fontos, hogy ez ügyben jó képet mutasson magáról, évek óta ugyanis brutálisan ritkítják a kóbor kutyákat, ami nemzetközi felháborodást keltett.

Nem a múlt héten kezdődött a tanárok elégedetlenkedése. A pedagógusok első tüntetéseit idéztük fel, kerestük a választ arra, miért mentek el ennyien, hogy mitől lett kritikusan nagy létszámú a tömeg és arra kérdeztünk rá, hogy tágabb értelemben vett értelmiség ügyének is tekinthető-e az oktatásügy. Anyukák, apukák, szimpatizánsok, nem csak diákok és tanárok beszéltek a Fókusznak, miközben vonultunk a tüntetőkkel.

Szombaton pedagógusok és támogatóik tüntetnek Budapesten. A héten volt egy kerekasztal a minisztériumban erősen szelektált meghívottakkal és új államtitkár foglalkozik a közoktatással, amely a tiltakozók szerint lényegében összeomlott. Vendégeink: Mendrey László a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, ott volt a kerekasztalon,  Pukli István, a budapesti Teleki Blanka Gimnázium igazgatója, nem volt ott és Kálló Dániel, a Független Diákparlament képviselője.

Hirtelen jött, és nagyon nagy vihart kavart. Egy miskolci gimnázium, a Herman törte meg az évek óta tartó hallgatást. Hogy az oktatási rendszer ezer sebből vérzik. Baj van a KLIK-kel, a tanárok és a diákok leterheltségével, a tananyaggal, és még hosszan sorolhatnánk. És miután a Hermanosok kinyitották a szájukat, mások is kinyitották a szájukat. Sokan mondják, hogy évek óta jelezték a kormányzatnak, hogy nem mennek jól a dolgok. De éveken át nem hallgatták meg őket. Most fordult a kocka. Erről beszélgettünk tanárokkal, diákokkal, szülőkkel és az illetékes miniszterrel.

A cigány fiatalok közül többen járnak középiskolába, ám egyidejűleg sokkal többen hagyják el a közoktatást, mint 20 évvel ezelőtt. A nagy esélykülönbségek cigányok és nem cigányok között középiskolás korban alakulnak ki.

"Túltoltuk a biciklit egy kicsit." Ezt mondta az emberi erőforrások minisztere a Házon kívülnek a központosított oktatási rendszerről. Balog Zoltán a jövő tanévtől változtatásokat szeretne, szerinte vissza kellene adni bizonyos döntési jogosultságokat az iskoláknak, de ettől még nem szűnne meg a Klebelsberg Intézményfenntartó központ. A tiltakozó akciót indító miskolci tanárok szerint teljesen új rendszer kellene. Miskolcon jövő hétre fáklyás felvonulást szervez az ottani Pedagógus Szakszervezet.

Ma minden ötödik cigány fiatal érettségizik és százból öten egyetemre mennek. Az elmúlt huszonöt év közoktatása annyit ért el, hogy középiskolás korban szakad ketté a magyar társadalom a tudáshoz hozzáférő és a végzettség híján tartós szegénységre ítélt emberekre.

Nyomkodni tudják, jól használni kevésbé. Fejleszteni kellene a magyar diákok digitális készségeit, vagyis azt, hogy hogyan hasznosítsák a számítógépes eszközöket - véli a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke. Az egyik legnagyobb mobilszolgáltató éppen ezért egy olyan oktatási programot indított, amelyben a tanárokkal együtt a diákokat is arra tanítják, hogyan használják fel a tanuláshoz a digitális eszközöket.

Egyre kevesebbet költ Magyarország az oktatásra- ez derül ki az OECD, vagyis a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet legfrissebb tanulmányából. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint ráadásul a gyerekeken spórolnak, mert az egy tanulóra fordított összeg is csak a fele az OECD átlagnak.

Sokak szerint a melegedés fenyegeti leginkább a világot. Nem egészen így látja sokoldalú mai vendégünk, Björn Lomborg dán politikatudós, statisztikus, klímakutató, aki a világot járva egy nemzetközi agytrösztöt működtet. Azt mondja, a globális felmelegedés elleni hadjárat helyett sok minden másra értelmesebben lehetne költeni a dollár-ezermilliárdokat – gyerekek védőoltására, jobb minőségű élelmiszerre, oktatásra, a belső légszennyezés csökkentésére. A Budapesti Tudományos Világfórumon beszélgettünk vele.

Település átadja iskoláját az államnak. És milliókat fizet érte, hogy átvegyék. Majd kiderül, hogy az állam sok tízmillióval többet szed be tőlük, mint amennyit visszaad. Mintha az ablakon dobnánk ki milliókat, mondják a csalódott polgármesterek, akiknek elege lett ebből az egészből, visszavették iskolájuk működtetését – de hogyan tovább?

Az általános iskola elején kevesen tanulnak még idegen nyelvet Magyarországon. Amikor viszont már kötelező, akkor sem azt, amelyiket az egész kontinens. A régióban szinte az összes ország leelőzi a magyar nyelvoktatást. A hiányosságoknak próbáltunk meg utánajárni!

Több száz ember, köztük gyerekek előtt, nyilvánosan boncoltak fel egy oroszlánt a dániai Odense állatkertjében csütörtökön. Az eset óriási felháborodást váltott ki a skandináv országon kívül. A park, amelyet idén - már másodszor - Európa legjobb állatkertjének választottak közölte: oktatási céllal húsz éve boncolnak nyilvánosan, és a gyakorlaton nem fognak változtatni.