Az általános iskola után 10-ből majdnem hatan nem gimnáziumban, hanem vagy szakgimnáziumban, vagy szakközépiskolában tanulnak tovább. A szakközépiskola viszont nem ad érettségit és tananyagában kevesebb közismereti óra van. Ezt az új rendszert nem kevesen bírálják.

Leszavazta a gazdasági bizottság fideszes többsége azt az MSZP-s javaslatot, amely kiterjesztette volna a TAO támogatást az oktatásra és az egészségügyre is. Az MSZP szerint a Fidesz nem akarja beismerni, hogy tarthatatlan a helyzet az oktatásban és az egészségügyben.  

Hogy lehet az, hogy egy diploma előtt álló óvónő 75 ezer forintot kap kézbe nálunk, ugyanő Németországban 250 ezret vihet haza? Miért tűnik úgy, hogy mindegy, mi van azokkal a felnőttekkel, óvó nénikkel, akikkel pici gyerekeink legalább annyi időt töltenek, mint szüleikkel?

Nem minden önkormányzat fogadja lelkesen, hogy iskoláját államosítják. A Budapesttől egy kilométerre észak-keletre fekvő, tízezres Csömör nagyközség például olyannyira nem lelkes, hogy iskoláiért pert indított az Emberi Erőforrások Minisztériuma ellen.

A diákok után ezúttal a Tanítanék Mozgalom hívja a tiltakozókat vasárnap a Kossuth térre. Úgy fogalmaznak, szabadabb és békésebb iskolai rendszert szeretnének. Pedagógus- és szülői szervezetek is csatlakoztak. Az Emberi Erőforrások Minisztériumától úgy reagáltak: a Tanítanék Mozgalom demonstrációját politikai akciónak tekintik.  

A diákok egy része folytatni akarja a tüntetéseket a közoktatás reformjáért. Péntek délutánra a parlament elé várnak minél több középiskolást, akiknek azt mondják, délelőtt ne is menjenek iskolába, inkább vegyenek részt különféle rendezvényeken és fórumokon.

Az iskoláknak és az óvodáknak ki kell dolgozni egy úgynevezett Honvédelmi Intézkedési Tervet, ezt a kormány írja elő, határidő július, a hivatkozási alap egy általános NATO-rendelkezés a terrorveszélyről. A Civil Közoktatási Platform, amelyet ötven szakmai szervezet hozott lére, azt mondja az érintetteknek, ne hajtsák végre ezt a kormányutasítást.

A "Ne menj suliba" nevű tüntetés főszervezője azt állítja, van olyan vidéki iskola, ahol még az Educatio kiállításra sem engedték el a diákokat, nehogy délután csatlakozzanak a tüntetéshez. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszterhelyettese erre úgy reagált: ez egy szabad ország, senki sem gyakorolhat nyomást a diákokra, sem azért, hogy demonstráljanak, sem azért, hogy ne vegyenek részt a tüntetésen.

Fél éve hiába keresnek óvodapedagógusokat az egyik Győr-Moson-Sopron megyei óvodába. Három helyet hirdettek meg Győrzámolyon, de eddig csak egyet tudtak betölteni. Azt mondják, senki sem érdeklődik. A Pedagógusok Szakszervezete szerint nem egyedi a probléma. Számításaik szerint több száz szakképzett óvónő hiányozhat országszerte.

Körlevélben utasítja a szakképző iskolákat, a Nemzeti Szakképzési Hivatal, hogy mit kell tenniük, ha a sajtótól megkeresést kapnak. Az RTL Híradó birtokába jutott levél szerint az iskolák mostantól nem nyilatkozhatnak maguktól, mindent a hivatallal kell egyeztetniük.  

Szerdán számoltunk be arról, hogy az egyik komáromi szakgimnáziumban kifüggesztették azoknak a diákoknak a nevét és osztályát, akik igazgatóit kaptak. Ezzel kapcsolatban az iskola egyik tanára nyilatkozott Híradónknak, de ezután az igazgató jegyzőkönyvet íratott alá vele, ami szerint az ő engedélye nélkül tette ezt.

Szégyenfalra kerülnek egy komáromi szakgimnázium diákjai, ha igazgatóit kapnak. A tanulók nevét és osztályát az intézmény legforgalmasabb részén, a bejárattal szemben függesztik ki.

Munkahelyi pszicho terrornak van kitéve! Ezt mondta az RTL Híradónak az a hetesi pedagógus, aki szerint az egész iskola és faluvezetés szembe fordult vele, mert korábban jelentette, hogy kollégája diákokat bántott.

Tiltakozó diák állította meg Balog Zoltán, minisztert a Kulturális Bizottság ülése után. Azt szeretné, hogy a döntéshozók jobban figyeljenek a diákokat körülvevő problémákra, például a legutóbbi PISA teszt eredményeire. Ebből kedden az is kiderült, problémamegoldásban is átlag alatt teljesítenek a magyar diákok.  

Van egy időnként fel-felélénkülő, folyamatos vita a kötelező olvasmányok hasznáról, értelméről, összetételéről a közoktatásban. Hovatovább egyáltalán – mondjuk igy – egy-egy közösségi média üzenetnél tartósabb olvasásról. Mit ad – esetleg, mitől veszi el az időt, ami – hasznosabb?

Gyerekeknek szóló mesében ír a szexuális zaklatások veszélyeiről két magyar szociológus. A könyvvel a szülőknek és a gyerekeknek is szeretnének útmutatást adni arról, hogyan lehet felismerni és kezelni egy ilyen helyzetet.

Államtitkár az iskolában - az igazgató szerint aktuális vidékfejlesztési kérdésekről beszélt a gyerekekkel a Fidesz Zala megyei országgyűlési képviselője a nagykanizsai Mező Ferenc Gimnáziumban. Cseresnyés Péter tanítási időben tartott előadást végzős diákoknak. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a politikának nincs helye az iskolában. Az MSZP Zala megyei elnöke pedig azt mondta, a Fidesz aktuálpolitikai kérdésekkel zaklatja a diákokat.

Elmaradott ország elmaradott oktatással volt Finnország a XX. század közepén. Aztán jött a radikális reform: a politikának nem lehet köze az oktatás tartalmához, de a forrásokat garantálnia kell. A tanároknak kötelező mesterfokú képzettség és a diplomás átlagnál magasabb fizetés. Az eredmény: Európa-bajnok oktatási teljesítmények és Finnország a világ legfejlettebb országai közé katapultálta magát.

Nem készült el időre a fűtéskorszerűsítés a Bács-Kiskun megyei Dunaegyháza általános iskolájában. Erről először a Petőfi Népe írt. A tantermekben most épphogy meleg van, a folyosón pedig hidegek a radiátorok.

Tornanádaska egy pici falu Borsod megyében, a szlovák határ mellett. Meglepő, hogy éppen ez a hátrányos helyzetű település hirdetett meg egy nagyon is jól fizető állást: óvónőt keresnek, és a megszokott fizetésnél jóval többet ajánlanak. A polgármester Serdült Szilviának mesélte el, miért áldozna a falu akár erőn felül is az új óvónőre.

Hazudik a kormány a pedagógusok béremeléséről - ezt állítja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke. Mendrey László szerint azt el kell ismerni, hogy nőtt a tanárok bére, de nem annyiról és nem annyit, mint, ahogy a kormány állítja.

Nincs idejük rendesen megebédelni a diákoknak - erről panaszkodnak a szülők az egyik fővárosi szülői szervezet szerint. Az általunk megkérdezett iskolaigazgatók szerint a megemelkedett óraszámok miatt komoly szervezést igényel, hogy minden diák kényelmesen leülhessen ebédelni.

Sorra gyártja az iskolai felmentéseket, miközben enyhe, magától gyógyuló betegségeknél felesleges lenne. Erről egy pomázi háziorvos írt. Az ottani iskolában be is vezették, hogy 3 helyett 15 napot igazolhassanak a szülők. Ezt javasolja a Házi Gyermekorvosok Egyesülete is.

Önök tudnak tanárhiányról? Az illetékes minisztérium államtitkára szerint ez helyi léptékű jelenség. A szakszervezetek és a szakértők szerint viszont úgy 2-3000 tanári állás is betöltetlen. Gondoltuk, összehozzuk a feleket. Gondoltuk… de Emberi Erőforrások Minisztériuma az utolsó levelünkre már nem is válaszolt...

Az igazgatók feladata megoldani a tanárhiányt Rétvári Bence parlamenti államtitkár szerint. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszterhelyettese ma azt mondta Híradónknak, az elmúlt években is előfordult, hogy egy-egy tanár felmondott, vagy nyugdíjba ment, mégis meg tudták oldani az iskolák a pótlást. A Híradónk által megkérdezett iskolaigazgató szerint ez most részben azért nem megy, mert nemhogy elegendő szaktanár nincs, sokszor egyetlen jelentkező sem. 

Még a nyáron levelet kaptak az iskolaigazgatók, amelyben arról érdeklődött a Klebelsberg intézményfenntartó, hogy van-e az iskolában hely lőtér kialakításához. Ezt tudjuk, meg azt, hogy milliárdokat szán a kormány lőterek létrehozására. Tanárok és szülők összerakták a képet és tiltakoznak, mert szerintük nincs helye lövészetnek az iskolákban, nincs helye puskáknak a gyerekek kezében. Most megmutatjuk, milyen is az, amikor gyerekek lőni tanulnak. Azt is megpróbáltuk kideríteni, hogy mit akar a kormány.

Akkora problémát okoz a tanárhiány, hogy van, ahol már bármilyen szakos tanárt keresnek. Máshol a gyerekek felhívásban ígérik, hogy tanulni fognak, csak legyen elég angoltanáruk. A Pedagógusok Szakszervezete szerint nem csoda, hogy több ezren hagyták el a pályát az elmúlt évekhez képest. A pedagógusok szakmai önállósága megszűnt, nincsenek se megbecsülve, se megfizetve, a munkájuk pedig a helyettesítések miatt sokkal több. Korábban a Klebelsberg Központ úgy nyilatkozott, hogy a tanárhiány problémáját helyettesítésekkel és túlórapénzzel átmenetileg orvosolták. 

Jóval többet tanulnak óraszámban a magyar diákok nemzetközi összehasonlításban. Ebben szerepelnek a csehek és a lengyelek is. A középiskolásoknak majdnem harmadával több órájuk van, mint például az észteknek. Ez az új nemzeti alaptanterv munkaanyagából derül ki. A Pedagógusok Szakszervezete szerint a megismert elképzelésekből továbbra sem világos, hogy mitől csökkennének az óraszámok. Pedig a minisztérium már többször beismerte, hogy valóban túlterheltek a diákok, de azt mondták, hogy még nincs döntés az óraszámokról.

Bizonyosan lesz új nemzeti alaptanterv. Hogy mikor lesz és mit tartalmaz majd, még nem tudható, de azt tudjuk, hogy két és fél milliárd forintos uniós pénzből egy százfős szakmai csapat ennek megalapozásán dolgozik. Nemrég kiszivárgott egy bizonytalan státuszú, 17 oldalas dokumentum, amelynek szerzője a terv pedagógiai-szakmai részéért felelős Csépe Valéria miniszteri biztos. Ezt az írást kemény bírálatok érték. Két bíráló: Nahalka István oktatáskutató és Vass Vilmos középiskolai tanár és egyetemi oktató – és tantervszakértő.

Az egyik legszebb gondolat, ha a fogantatás pillanatától énekelnek a szülők- erről beszélt Balog Zoltán, amikor a mindennapos éneklés bevezetéséről tartottak konferenciát Budapesten. Az emberi erőforrások minisztere szerint nem lesz kötelező mindennapos énekóra, csak lehetőséget teremtenek a diákoknak, hogy akár minden nap tanuljanak zenét. Egy szülőket tömörítő csoport szerint érhetetlen, hogy akarja a kormány a diákok terheit csökkenteni, ha mindig újabb iskolai feladatot jelentenek be.

Készül az ötödik nemzeti alaptanterv. A szakma egy része titkolózást emleget és azt, hogy ismeretlenek készítik az új tervet, ennek hatására a minisztérium kiadott egy közleményt, amely szerint a munka nem titokban folyik, folyamatosan egyeztetnek a szakmával és a bevezetés nem csúszik, tartják magukat a módosított, jelenleg éppen 2019 szeptemberi dátumhoz.

Hiába tiltakoztak korábban, nem csökkentek a diákok terhei - ezt mondják a Független Diákparlamentnél. Szinte mindennaposak a nulladik, hetedik, nyolcadik - de még a kilencedik órák is a középiskolásoknál. Sok szülő is felháborodva ír az órarendekről a közösségi oldalon. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma úgy reagált: most készül az új alaptanterv, amelyben állítólag csökkentik a diákok és a pedagógusok terheit.

A szülők és a diákok véleménye a legfontosabb - ezt mondta a Klebelsberg Központ elnöke, amikor átadták az iskolaigazgatói kinevezéseket. Algyőn viszont hiába tüntettek korábban a szülők és diákok, éppen azt az iskolaigazgatót nevezték ki, aki ellen tiltakoztak. Makón pedig egy leváltott iskolaigazgató írt nyílt levelet a rendszer hibáiról. Az oktatási államtitkár szerint ugyanakkor megszűntek azok a problémák, amik az iskolák működését gátolták.

Korom Gábor, a tükörmódszer megalapítója ismét nálunk járt, és ezúttal a házi kedvenceink oktatásáról mesélt nekünk a Reggeliben.

A tanévkezdés előtt egy hónappal nincs igazgatója a keszthelyi Vajda János Gimnáziumnak. A jelenlegi igazgató mandátuma tegnap járt le, a helyére pályázókat a KLIK elutasította. A helyi ellenzék tüntetést tartott az iskolánál. Attól tartanak, hogy meghosszabbítják a leköszönő igazgató mandátumát és így szerintük egyházi fenntartásba kerülhet a gimnázium.

Informatikusból vettek fel a legtöbbet államilag finanszírozott helyekre, derült ki, miután kihirdették a felvételi ponthatárokat. Majd 106 ezren jelentkeztek a meghirdetett képzések valamelyikére, kicsit kevesebben, mint tavaly.

Hiába tiltakoztak a szülők - az a pályázó lesz a fővárosi Szabó Lőrinc Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, akit sem a tanárok, sem a szülők nem támogattak. Szeptembertől így a ferencvárosi fideszes alpolgármester tanácsadója, Tóth Mátyásné Zuggó Tünde irányíthatja egy évig a budai, kéttannyelvű intézményt. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint mindig az intézmények működését szem előtt tartva, szakmai alapon döntenek - az MSZP oktatáspolitikusa szerint viszont felmerülhet, hogy politikai tisztogatás zajlik az iskolákban.

Menesztik a Szinyei Merse Pál Gimnázium igazgatóját – ezt ő maga erősítette meg Híradónknak. Hogy miért, ő sem tudja. Ennek a gimnáziumnak a tanulói és tanárai szenvedtek tragikus buszbalesetet Veronánál, még év elején. Az intézményt vezető Tóth Gábor azt mondja: három napja egy e-mailből tudta meg, hogy az államtitkár indoklás nélkül elutasította az újbóli pályázatát az igazgatói posztra – pedig rajta kívül nem is volt más jelölt.

Hiába írtak ki pályázatot egy keszthelyi gimnázium intézményvezetői posztjára, lehet, hogy mégis a jelenlegi igazgató marad a helyén - egy helyi DK-s képviselő szerint kormányzati nyomásra. A Vajda János Gimnázium tantestületének többsége és a szülők egy része attól fél, hogy a régi igazgatóval ismét egyházi kézbe próbálják majd adni az iskolát. A jelenlegi igazgató riporterünknek azt mondta "az egyházi fenntartásba vétel nem kerülhet napirendre".

Elférne-e egy lőtér az iskolában vagy az udvarán. Erról érdeklődött a Klebelsberg központ az intézményeknél. A napokban levelet küldtek az iskolaigazgatóknak, amiben az áll, legalább hat méterszer tizenöt méteres elkeríthető területekre lenne szükség. A Pedagógusok Szakszervezete szerint ez veszélyes. Az államtitkárságnál azt mondják, ez csak választható szakkör lenne. 

Óriási hiba, hogy polgármesterek nem mernek bezárni gimnáziumokat - ezt mondta a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke csütörtökön, egy debreceni rendezvényen. Pénteken Híradónknak úgy nyilatkozott: minél több diákot a szakképzés felé kellene terelni, és ponthatárhoz kötné, hogy ki kerülhet be gimnáziumba. A Pedagógusok Szakszervezete szerint ez nem oldaná meg a munkaerőhiányt.  

Babázás helyett programozás? A Skool program 2014 óta elérhető Magyarországon. A program ingyenes technológiai oktatást nyújt az iskolás korú lányok számára. Major Zsófi és Guzsaly Péter mesélt a részletekről Annának és Mikinek.

A zenész 46 évesen újra visszaül az iskolapadba, ugyanis elhatározta, hogy megszerzi a járművezetői engedélyt. A témával kapcsolatban Köves Szilárd, vezetéstechnikai tréner véleményét is megkérdezte Anna és Miki a Reggeliben.

A diszlexiás gyerekeket továbbra sem kellene osztályozni az iskolákban - ezt mondta az RTL Híradónak az oktatási ombudsman arról az új törvénymódosításról, amelyen sok szülő is felháborodott. Az oktatásért felelős helyettes államtitkár szerint a jogszabály csak azokra a diákokra vonatkozik, akiknél átmeneti a tanulási zavar. A Pedagógusok Szakszervezete szerint viszont egyszerűen felesleges volt a módosítás.

Igazolhasson 15 nap iskolai és óvodai hiányzást a szülő a gyereknek. Ezt szeretné a Házi Gyermekorvosok Egyesülete. Szerintük erre azért van szükség, mert a szülők az esetek harmadában csak az igazolás miatt mennek a gyerekorvoshoz. Gyakran egy-egy utazást, vagy családi eseményt is az orvossal igazoltatnának. Rétvári Bence parlamenti államtitkár azt mondta az RTL Híradónak, hogy jó a régi rendszer.  

Brutális összegű, jó két milliárdnyi szolidaritási pénz befizetésére kötelezi az állam Budaörsöt, pusztán azért, mert átvette a város iskoláinak működtetését. Ettől megbénulhat a város, magyar és nemzetközi pereket kezdtek. És egyre népszerűbbek az egyházi iskolák és úgy tűnik, ennek annyira örül a kormány hogy a következő tanévtől háromszor annyit fizet minden egyházi iskolába járó gyerek után, mint egy állami iskolának. Vajon miért?

Megtudhatják, mi lehet az oka annak, hogy ha egy diák egyházi iskolába jár, az állam több mint háromszor annyit fizet érte az iskolának, mint egy állami iskola egy diákjának. De előbb arról, hogyan értelmezi az állam az iskolákra vonatkozó önkormányzati szolidaritást.

Mi lehet az oka annak, hogy ha egy diák egyházi iskolába jár, az állam több mint háromszor annyit fizet érte az iskolának, mint egy állami iskola egy diákjának?

Hogyan értelmezi az állam az iskolákra vonatkozó önkormányzati szolidaritást. Adott Budaörs, amely sokat költött iskoláira, ám ezeknek előbb fenntartói, később működtetői jogát vette el az állam. Majd évi 2,3 milliárd forintot követel Budaörstől –szolidaritási pénz címén, ez az összeg majdnem háromszorosa annak, amennyit az önkormányzat költött iskoláira évente. Az összes önkormányzattól összesen évi 21 milliárdot akarnak beszedni – ezek szerint ennek egy teljes tizedét a 30 ezres Budaörstől, amely most perel.

Polónyi István felsőoktatás kutató, egyetemi tanár szerint a mostani egy vállaltan jobboldali kormány, ami nem támogatja a társadalmi mobilitást. A kormányzati lépések a felsőoktatásban elit szemléletet tükröznek, ebből pedig a hátrányos helyzetűek kiszorulnak.