Elégedetlenek a pedagógus szakszervezetek a Kásler Miklós által hétfőn bejelentett 10 százalékos emeléssel. Szerintük ez nem béremelés, ugyanis júliustól nem bér, hanem pótlék formájában kapják meg a többletpénzt, amit bármikor visszavonhatnak. A mértékkel is elégedetlenek, mert szerintük a tanári fizetések messze elmaradtak a versenyszféra bérezésétől.

A hetedikes és nyolcadikos diákoknak oktatófilmet mutatnak majd be. A Független Diákparlament szerint ettől még nem lesz korszerűbb és interaktívabb az oktatás. Zacher Gábor toxikológus pedig azt mondta az RTL Híradónak, hogy ennyi erővel akár a kábítószerek előállítását is megtaníthatnák a diákoknak, hiszen az is bemutatja a kémiai folyamatokat.

Tiltakozó flashmob a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnáziumban, a diákok szervezték a Nemzeti Alaptanterv ellen. Tanáraik is csatlakoztak, a Magyartanárok Egyesülete által írt petíciót pedig már több mint 20 ezren írták alá. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma úgy reagált: a NAT támogatói is sokan vannak.

Drasztikus tananyag-csökkentést ígért a kormány, ehelyett körül-belül egy órával csökken a diákok heti óraszáma - erről beszélt egy miskolci pedagógus az RTL Híradónak. A pécsi tanárok után a Miskolci Hermann Ottó Gimnázium nevelőtestülete is nyílt levélben tiltakozik a Nemzeti Alaptanterv ellen. Az Emberi Erőforrások minisztériuma erre úgy reagált: a levél félrevezető, mert az új NAT-tal jelentősen csökkennek az óraszámok és a tananyag mennyisége is.

Elutasította Szijjártó Péter javaslatait az ukrán oktatási miniszter. A magyar külügyi tárca vezetője azt mondta, kompromisszumos elképzeléssel ment pénteken Kijevbe, ami szerinte Kárpátalján is garantálta volna a magas színvonalú ukránnyelv-oktatást.

Tömeges szülői tiltakozásra van szükség Závada Pál író szerint az átdolgozott Nemzeti Alaptanterv miatt. A szeged.hu-nak azt mondta: felháborító, hogy a kortárs irodalom szinte teljesen kimaradt. A Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója pedig az Indexnek úgy fogalmazott: necces kortárs írókat tanítani, de ettől velük is kell foglalkozni.

Senki nem tilthatja meg, hogy a gyerekéről felvételt készítsenek az osztályteremben, ha a kormány módosítja a közoktatási törvényt - ezt az adatvédelmi hatóság elnöke mondta Híradónknak. A kormány azért fontolgatja kamerák felszerelését az osztálytermekbe, hogy így számolja fel az iskolai erőszakot. Az oktatással foglalkozó civil szervezet szerint a tantermek bekamerázása nem oldja meg a problémát.

A Facebookon tiltakoznak tanárok az átdolgozott Nemzeti Alaptanterv miatt. Van, aki azt írja, felmond, ha életbe lép az új tanterv, mert nem akar fasiszta írót tanítani. Szél Bernadett független országgyűlési képviselő az Alapvető jogok biztosához fordult az alaptanterv miatt. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma úgy reagált, a balliberális politikusok mindent elleneznek, ami a nemzeti identitást erősíti.

Merénylet a diákok és a tanárok ellen - ezt mondta a Magyartanárok Egyesületének elnöke az RTL Híradónak a múlt héten nyilvánosságra hozott, átdolgozott nemzeti alaptantervről. Arató László szerint az alaptanterv nem modern és nem is diákbarát. A Történelemtanárok Egylete szerint a NAT: "egyoldalú ideológiai normakövetést ír elő". Az Emberi Erőforrások Minisztériuma úgy reagált: más szakmai szervezetek támogatták a változtatásokat.

Maximalizálják a diákok óraszámát és egy tantárggyal ki lehet majd váltani a kémiát, a fizikát és a biológiát. Elkészült a módosított Nemzeti Alaptanterv, amit jövő tanévtől vezetnek be felmenő rendszerben. Ezt Kásler Miklós az emberi erőforrások minisztere jelentette be sajtótájékoztatón. A Pedagógusok Szakszervezeténél azt mondják, nem lesz elég idejük az iskoláknak az átállásra.

Már csak egy napjuk van a szülőknek, ha kérvényezni akarják, hogy plusz egy évet maradhasson óvodában gyermekük. A levelet az Oktatási Hivatalnak kell elküldeni, mert a törvény értelmében ott döntenek arról, hogy iskolaérett vagy sem. A Szülői Hang nevű szervezet szerint így több ezer olyan gyerek ülhet majd iskolapadba, akinek még nem kellene. A kormánynál azt mondják, a rendszer jól működik, de ha mégsem, készek változtatni.

Hátrányos helyzetű gyerekek helyett elitgimnáziumhoz került az önkormányzati támogatás Ferencváros új ellenzéki polgármestere szerint. Baranyi Krisztina decemberben kapott levelet a tankerületi központtól, amelyben azt kérik, módosítsák a tavaly nyári szerződést, hogy abban az iskolában is lehessen okostanterem, ahová az önkormányzat eredetileg is szánta. A tankerület az RTL Híradó kérdésére azt közölte, saját beruházásból lett a másik iskolában okosterem.

Hitelből épít fel 8 iskolát, tizenhatot pedig felújít, illetve kibővít a magyar állam. Emellett 60 sportlétesítmény is épül a fiataloknak – erről írt alá 50 milliárd forint értékű hitelszerződést Varga Mihály pénzügyminiszter az Európai Beruházási Bankkal. A pedagógus szakszervezetnél azt mondják: minden oktatásra fordított forintnak örülnek, de ez a súlyos tanárhiányon semmit sem segít.

Globális, egyetemi, oktatási hálózatot hoz létre Soros György. A milliárdos üzletember ezt a davosi Világgazdasági konferencián jelentette be. Soros György szerint a társadalmi problémák kezelésének legfontosabb eszköze az oktatás, ezért egymilliárd dollárt költ arra, hogy olyanok is tanulhassanak, akik eddig társadalmi kirekesztettség vagy szegénység miatt nem tehették meg. A Fidesz sok sikert kívánt Soros Györgynek.

Nem indíthat csak angol nyelvű osztályt a budapesti Kapocs Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola a következő tanévtől. A tankerület közölte, az esélyegyenlőség miatt általános tantervű elsős osztálynak is kell lennie az intézményben. A szülői munkaközösség szerint ezzel több gyereket is megfosztanak a jobb nyelvtanulás lehetőségtől. A tankerület szerint viszont így az iskola több gyereket tud majd felvenni.

Lassan vége van a vizsgaidőszaknak, a Szegedi Tudományegyetem média tanár szakos hallgatói azt mondják, mégsem lélegezhetnek fel. Kétségbe estek, miután a Magyar Nemzet múlt héten minisztériumi forrásra hivatkozva azt írta, hogy a jövő szeptembertől érvényes, átdolgozott Nemzeti Alaptantervnek már nem lesz része a mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgy. Egy média szakos hallgató, Nógrádi Claudia és egy tanár, Baranyai Péter mondták el nekünk, mit gondolnak a tantárgy megszüntetéséről. Leadkép: Terje Sollie, Pexels

Ötmillió forinttal pénzalapot hoz létre egy üzletember a gyöngyöspatai romák kártalanítására. Polgár András szerint elfogadhatatlan, hogy a jogerős bírósági ítélet ellenére sem akarják kifizetni a kártérítést. Úgy látja, hogy mindez a cigányság elleni hangulatkeltést szolgálja. A Fidesz-KDNP szerint igazságos a kormány ajánlata, hogy természetben, például nyelvtanfolyamokkal kárpótolnák a volt diákokat az őket ért diszkrimináció miatt.

Mintha elvennék a fél diplomájukat. Elmondásuk szerint így érzik magukat azok a  pedagógus hallgatók, akik évek óta azért tanulnak, hogy média szakos tanárként munkába álljanak. A Magyar Nemzet múlt héten minisztériumi forrásra hivatkozva azt írta, hogy a mozgóképkultúra és médiaismeret tárgyat megszűntetik és beépítik más tárgyakba. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára szerint ezek csak találgatások, amíg nyilvánosságra nem hozzák az átdolgozott alaptantervet. A média szakos hallgatók, és a tantárgyat tanító tanárok félelmeiről, ide kattintva többet is megtudhat.

Öt éven belül bezárná az egri Balassi Bálint Általános Iskola Móra Ferenc Tagiskoláját a helyi Tankerületi Központ. Az ott tanuló diákok szülei ezért kétségbeesett levelet írtak szerkesztőségünknek. Szerintük az ott tanuló zömében hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű gyerekeket más iskolában nem tudják majd megfelelően képezni. Ezért azt szeretnék, ha az iskolát átminősítenék gyógypedagógia iskolává és így megmaradhatna. Az egri tankerület igazgatója szerint utazó gyógypedagógusokkal tudják majd biztosítani a megfelelő oktatást.

Öt éven belül bezárná az egri Balassi Bálint Általános Iskola Móra Ferenc Tagiskoláját a helyi Tankerületi Központ. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány 2009-es beadványa nyomán az Oktatási és Kulturális Minisztérium ellenőrizte, majd szegregáló intézménynek minősítette az iskolát. A tankerület ezért úgy döntött, öt év alatt, felmenő rendszerben bezárja az iskolát, a gyerekeket pedig azután szétosztják a környék más oktatási intézményeiben. A szülők szerint ez nem megoldás. Szerintük ugyanis a tanulási nehézségeket az itt megszokott 12 fős osztályokban lehet kezelni, de normál iskolai osztályokban nem.

Kevesebben tanulnak szakiskolákban és szakgimnáziumokban idén a tavalyihoz képest- a KSH legfrissebb adatai szerint. Erről a Népszava írt először.A gimnáziumokban viszont nőtt a tanulók száma. A szakértő szerint sokan azért mennek inkább gimnáziumba, mert nem tudják eldönteni, hogy mivel szeretnének évekkel később foglalkozni. Az Innovációs és technológiai minisztérium szerint többen járnak szakképző intézményekbe, mint gimnáziumba.

Megszűnnek tantárgyak és maximum 34 órájuk lesz egy héten a diákoknak-erről a Magyar Nemzet írt kormányzati forrásokra hivatkozva. A megújított Nemzeti Alaptantervben már nem lesz technika és informatika, helyette úgynevezett technológia tantárgyat vezetnek be. Palkovics László, innováiós és tecnológiai miniszter azt mondja, alaposan megvizsgálták az eddigi tanterv hiányosságait, és azokat javítják ki. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a pedagógusokat nem vonták be a munkába.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint komoly változások lesznek, de hogy mik, azt egyelőre nem árulják el. A szakszervezet káoszra számít, szerintük az új szabályozáshoz átdolgozott tankönyvek kellenek. Egyelőre viszont nincs mi alapján átdolgozni őket, így ha el is készülnek vele őszig, élesben fogják tesztelni a diákokon.

A főzések között azért akad idő a mókázásra is. Így esett, hogy Enikő megtanította Lacinak, hogyan is kell végig vonulni egy kifutón.

Nem a gyerekeken kellene kísérletezni - így reagált az RTL híradónak egy gyógypedagógus, miután a minisztérium az ombudsman kérése ellenére sem halasztja el az új iskolaérettségi szabály 2020-as bevezetését. Vagyis a hatéves gyerekeket automatikusan iskolába kell íratni. A szakember szerint a szülők most kétségbeesetten próbálnak felmentést szerezni a pedagógiai szakszolgálatoktól, csakhogy nem mindenhol vállalják a vizsgálatot.

Tizenhét tanítási napra két pihenő - ez vár a diákokra a következő hetekben. Két szombaton is iskolába kell menniük, ugyanis le kell dolgozniuk előre a december 24-ét és a 27-ét, pedig az már a téli szünet. Ez óriási hiba - Gyurkó Szilvia gyerekjogász szerint. Balatoni József pedagógus azt mondja abszurd és nonszensz, hogy az amúgy is fáradt gyerekekkel ezt teszik.

Megkéseltek egy fizikatanárnőt a győri Jedlik Ányos Szakközépiskolában csütörtök délelőtt. A tanárnőre az egyik 17 éves diákja támadt rá óra közben és többször megszúrta. A késelő osztálytársa azt mondta az RTL Híradónak, hogy társa azért szúrt, mert szerinte a tanárnőnek nem jók a tanítási módszerei. Utána vigyorogva beült a székébe. Az 51 éves pedagógus a hátán és karján sérült meg, de állapota már stabil.

Több mint 20 úgynevezett animátor segíti a pedagógusokat a győri Váci Mihály Általános Iskolában. Ők azok a diákok, akik először közbelépnek, ha azt látják, hogy valamelyik tanuló bántaná a másikat. Legyen szó akár csúfolódásról, vagy verekedésről. A módszerrel, amiről az Abcúg számolt be, sikerült elérniük, hogy egyre kevesebb az iskolán belüli erőszak. Az animátorok ide kattintva részletesen elmesélik a feladatukat.

Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Iskolában heti két alkalommal a tanulók teszik rendbe a termeiket, ezt az igazgató is elismerte. A Független Diákparlament szerint a probléma nem egyedi, sok iskolában hetekig, hónapokig is eltart ez az állapot. Legfőképpen azért, mert az alacsony bérek miatt a takarítók inkább magáncégeknél vállalnak munkát. A Klebelsberg Központ azt írta, hozzájuk nem érkezett semmilyen bejelentés takarítási problémák miatt.

Fekete esernyők parlament előtti Kossuth téren, ismét az utcára vonultak a tanárok. Az óraszámok és a diákok terheinek csökkentéséért valamint a fizetések emeléséért tüntettek. Petíciót adtak át a kormány képviselőinek. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke azt mondta, a sztrájktól sem riadnak vissza. Közleményében a minisztérium úgy reagált: szerintük a tanárok nem ellenük tüntettek, a bérekről pedig készek tárgyalni.

Az új köznevelési törvény szerint minden hatodik életévét betöltött gyereknek kötelező iskolába mennie. A Fókusz stábja egy óvodapedagógust is megkérdezett arról, hogy mi a véleménye a határozatról!

A Pedagógusok Szakszervezete szerint míg a tanárok bére megalázóan alacsony Magyarországon, addig Európai Uniós viszonylatban ők dolgoznak a legtöbbet. Ezért béremelést és fix óraszámot követelnek. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón úgy reagált: még tárgyalnak a béremelésről.

Vizsgálatot indított az ombudsman az iskolaérettség ügyében. Szél Bernadett független parlamenti képviselő fordult hozzá, szerinte ugyanis aggályos, hogy továbbra sem tudni semmit a januártól életbe lépő új szabályok részleteiről. A jövő tanévtől, ha egy gyerek eléri a hat éves kort, kötelezően iskolába kell mennie. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma úgy reagált, csak a szokásos ellenzéki hangulatkeltés zajlik.

Budaörs ellen döntött az Alkotmánybíróság. A város polgármestere tőlünk értesült a döntésről. Wittinghoff Tamás azt mondta, jól mutatja a jelenlegi magyar jogállapotokat az Alkotmánybíróság eljárása.

Ma tárgyalt a kormány a 2020-as felvételi szigorítás elhalasztásáról. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára tegnap egy konferencián váratlanul bejelentette, azt javasolják, hogy mégse kelljen középfokú nyelvvizsga a felvételihez jövőre. Szakmai szervezetek évek óta kérték a szigorítás eltörlését, de eddig a kabinet ettől elzárkózott. A Kormányzati Tájékoztatási Központ híradónkkal azt közölte: holnap derül ki, hogy hogy döntöttek.

A közalkalmazotti jogviszony eltörlése nélkül is lehet emelni a szakoktatók bérét. Így reagált a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete az új szakképzési elképzelésékre. Palkovics László innovációs miniszter tegnap ismertette a törvénytervezetet. A pedagógusoknak átlagosan 30 százalékkal magasabb bért, a diákoknak ösztöndíjat ígér a kormány.

Meg nem becsült szakmák: a tanár. A Házon kívül nemrég indított sorozatában jelenlegi és volt pedagógusok mesélnek arról, milyen körülmények között dolgoznak, hogy jönnek ki a fizetésükből, és hogyan változtak a gyerekek, amióta tanítanak. A Házon kívül stábja olyan pedagógusokat keresett fel, akik szívesen elmesélték, szerintük mi a baj az oktatási rendszerrel!

Radikális iszlám tanokat is hirdettek annak a török alapítványnak az iskoláiban, amely most Budapesten nyithat oktatási intézményt. A török elnök által is támogatott alapítvány a 24.hu értesülése szerint iszlamista szervezetekkel is kapcsolatban áll. A szocialisták szerint ez nemzetbiztonsági kockázat. A török alapítvány magyarországi vezetője azt közölte: mindenhol törvényesen működnek, és nem állnak kapcsolatban terrorszervezetekkel.

Több mint ezren, pszichológusok, szülők és pedagógusok is aláírták azt a petíciót, amelyet a kötelező iskolaérettség bevezetése körüli bizonytalanságok miatt írtak. A jövő tanévtől ugyanis 6 éves kortól tankötelezetté válik egy gyerek, de sem a fellebbezésről, sem a szakértői vizsgálatok menetéről nem tudni semmit. A Emberi Erőforrások Minisztériumánál úgy reagáltak, a rendelet december 31-ig elkészül. 

Haladékot kér a középiskolás diákoknak a kötelező nyelvvizsga megszerzéséhez a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól. Szerintük ugyanis a végzősök egy része eleshet a továbbtanulás lehetőségétől, ha jövőre nyelvvizsgához is kötik a felsőoktatási felvételit. Kerestük az Innovációs és Technológiai Minisztériumot, de adásunkig nem válaszoltak.

Eddig már több mint háromszázan igényelték a nyelvtanulási diákhitelt. Október elseje óta lehet felvenni, legfeljebb 500 ezer forintot, 5 évre. A Diákhitel Központ május végén jelentette be, hogy a nyelvvizsga híján diploma nélkül maradt egykori egyetemistákat is segítenék az új hitelkonstrukcióval. A Nyelvtudásért Egyesület elnöke szerint nincs garancia arra, hogy az így megszerzett pénzt tényleg nyelvtanulásra költik a hallgatók.

Ordítottak tanárukkal a diákjai egy budapesti középiskolában. Többször meg is lökték a férfit és közben trágár szavakkal szidalmazták. A tanár hiába próbálta rendre utasítani a diákokat, a vitának csak a kicsengetés vetett véget. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezeténél azt mondják: ilyen esetben nincs megfelelő eszköze egy pedagógusnak.

Szülők és diákok közösen tüntettek koraeste Budaörsön. A köznevelési törvény módosítása és a szerintük egyoldalú igazgatói kinevezések ellen tiltakoztak. Azt követelték, hogy Kásler Miklós, miniszter nevezze ki további öt évre a budaörsi Herman Ottó Általános Iskola és az Illyés Gyula Gimnázium igazgatóit, akiknek nyáron csak egy-egy évre adott megbízást. A tüntetés végén a tiltakozók leírhatták javaslataikat Kásler Miklósnak, amelyeket a szervezők átadnak majd a miniszternek.

Több egyetem is alapítványi fenntartásba kerülhet - erről a Magyar Nemzet írt, miután az innovációs miniszter szakszervezeti vezetőkkel tárgyalt. A lap szerint a Corvius Egyetem mintájára szervezhetik át az intézményeket. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint az átalakítás nem veszélyezteti az egyetemek autonómiáját. A Független Diákparlament azonban attól tart, hogy kevesebb ingyenes hely lesz az új rendszerben.

Térden rúgta és eltörte egy tanárnő sípcsontját egy 14 éves diák a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kemecsén. Az eset még májusban történt, az ügyészség most emelt a vádat a fiú ellen. A fiatal a folyosón kergette két osztálytárasát, majd a földön csúszva úgy belerúgott a pedagógusba, hogy az már fel sem tudott állni, mentők vitték kórházba. Az eset után a tanárnőt saját kérésére áthelyezték egy másik iskolába.

Tüntetést és sztrájkot is tervez a Pedagógusok Szakszervezete, mert állításuk szerint a kormány nem teljesítette a követeléseiket. Azt mondják, egy éve tárgyalnak, hogy csökkentsék a tanárok munkaterheit és emeljék a bérüket, hiába. Most ultimátumot adtak a kormánynak: ha november 22-ig nem emelik meg a bérüket, utcára mennek. Kerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, azt írták, nyitottak a tárgyalásokra.

Jogerősen 99 millió forint kártérítés jár az államtól a szegregált gyöngyöspatai roma tanulóknak. Erről szerdán döntött a Debreceni Ítélőtábla. Az ítélet szerint 13 éven keresztül nem csak fizikailag, hanem az oktatás színvonalában is diszkriminálták a helyi általános iskolába érkező roma fiatalokat. Külön emeleten tartották őket, egyszerre több évfolyamot tanítottak együtt és volt olyan program, amin a romák nem vehettek részt. Az EMMI szerint ők nem érintettek a perben.

Épült egy fantasztikus iskola Debrecenben: gyönyörű környezet, üvegfalú osztálytermek, sportpályák, zeneterem, klassz menza, és persze gyerekközpontú oktatás. Az építésbe az állam majdnem 4 milliárd forinttal szállt be, az önkormányzat pedig idén 280 milliós támogatást ad. A közpénzekből létrejött iskola azonban a gazdagoknak épült: 12 évre több mint 40 millió forint a tandíj. Máshol viszont ingyen van a suli, de általában úgy is néznek ki, és úgy is érzik magukat a gyerekek.

Állami milliárdokból épült, a tandíj évente csaknem három millió forint, és a város első embere is beíratta a gyerekét. A Népszava írta meg először a debreceni polgármesterről, hogy a nemrég átadott Nemzetközi Iskolába jár a gyermeke. A Demokratikus Koalíció szerint a Fidesz szétverte a közoktatást, ahonnan elit iskolákba menekül. Debrecen polgármestere azt közölte: ösztöndíjrendszert vezetnek be, hogy a tehetséges gyerekek számára ne legyen akadály a tandíj.

Könnygázzal fújt le egy tanítónő egy hat és egy hét éves gyereket az osztályteremben Tasnádszántón. A magyar határhoz közeli településen dolgozó pedagógus ezt azzal magyarázta, hogy a gyerekek megtámadták. A tanárt kirúgták, és őrizetbe is vette a rendőrség. Akár hét év börtönbüntetést is kaphat.