67 éves az idei év legidősebb érettségizője, aki nem más, mint a Miskolci Nemzeti Színház örökös tagja, Szegedi Dezső. A színésznek egyetemi felvételijéhez volt szüksége emelt színtű vizsgára.

Debrecenben volt, ahol százötvenen, Miskolcon és Budapesten alig páran ültek vissza az iskolapadba. Bár a tanév végéig marad a digitális oktatás, mától az ország midnen iskolája megnyitotta kapuit. Ezzel biztosítva, hogy aki nem tudta tartani a tempót az online órákkal, az most felzárkózhasson. Az iskolaigazgatók szerint ez nem csak a gyerekeknek segítség, hanem azoknak a szülőknek is.

Több mint egy év kórházi ápolás után hazamehetett a világ legkorábban született kisbabája. A kislány alig 21 hetesen született tavaly márciusban, Németországban. 400 gramm körüli csecsemőket Magyarországon is megmentettek. Az utóbbi években azonban itthon már egyre kevesebb a koraszülés.

Nem rendőrállami módszerekkel kell az állampolgárokat nevelni – így reagált a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a kormány a csütörtökön bejelentett döntésére, ami szerint 500 iskolában iskolaőrséget hoznak létre volt rendőrökből. A tanári szakszervezet szerint inkább több képzett pedagógusra és megelőző programokra lenne szükség.

Nem határozzák meg központilag, hogy hány főből áll egy iskolai kis csoport. A szakiskolák igazgatói pedig maguk dönthetnek arról, hogy digitális vagy normál munkarendben fejezik be a tanévet. A június másodika utáni tanrend és iskolai felügyelet részleteit vasárnap ismertette a köznevelésért felelős államtitkár. Az egyik szakszervezet szerint a felemás rendszer miatt dupla teher hárul a tanárokra.

Ne nyissák újra az iskolákat a tanévben! Ezt javasolják a legnagyobb pedagógusszakszervezetek. A Civil Közoktatási Platform szerint emellett a nyári korrepetálásokat kellene megszervezni, hogy az elmaradottabb területeken lévő diákokat is felzárkóztathassák a pedagógusok. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma úgy reagált: a kormány a diákok és a pedagógusok védelmét szem előtt tartva dönt.

Különleges szabályok között több mint 80 ezer diák kezdte meg hétfőn az érettségi vizsgákat. Kötelező fertőtlenítés és szigorú ülésrend vár a tanulókra, akik hetek óta csak otthonról tudnak felkészülni az írásbeli feladatokra. És vidéken kinyitottak az éttermek, a kávézók és a sportpályák, valamint újra indultak a közösségi szabadidős programok is.

Jól megoldható és korrekt feladatsor - így értékelte a Magyartanárok Egyesülete a magyar érettségit, és az általunk megkérdezett diákok is elégedettek voltak. Az első feladat az olvasásról és a kódexekről szólt, volt érvelési feladat a sportról, és egy Fekete István novellát is lehetett elemezni. Idén az írásbeli érettségi alapján kapják a diákok a felvételi pontokat.

Fertőtlenítés, maszk és távolságtartás – a koronavírus-járvány miatt szigorú óvintézkedések mellett elkezdődtek az idei érettségi vizsgák. Több, mint 80 ezer diák elsőként magyar nyelv és irodalomból vizsgázott. Hogy milyen érzések kavarogtak az első csak írásbeli érettségin a diákokban, azt az RTL Híradó stábjának mondták el!

Üres termek, online megtartott megemlékezések, és rendhagyó utolsó nagy beszélgetések – az osztályterem helyett most otthonról. Így zajlanak az online ballagások koronavírus idején.

A világméretű krízis után talán lesznek országok amelyek jóval többet költenek majd az orvosok és tanárok bérére, az egészségügyre és az oktatásra, és szolidárisabbak lesznek, mint korábban, és lesznek olyanok is, akik nem. Nagy kérdés, hogy az elmúlt hetekben megtanultuk-e értékelni azt, ami eddig természetes volt. Milyen lesz az életünk a vírus után?

Több hétnyi bizonytalanság után múlt hét csütörtökön végre kihirdették az idei érettségi vizsgák konkrét időpontját. Nem csak a kezdés derült ki, hanem az is, hogy 2020-ban csak írásbeli vizsgát tesznek majd a végzősök. Diák, szülő és tanár hirtelen egy emberként könnyebbült meg, ami aztán nem tartott sokáig. Az operatív törzs vasárnapi sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy május 3-án – vagyis egy nappal az érettségi kezdete előtt – tetőzik várhatóan Magyarországon a koronavírus-járvány.

Csak írásbeli érettségi vizsgákat szerveznek a koronavírus-járvány miatt május 4-től a kormány döntése alapján - közölte Gulyás Gergely csütörtöki budapesti online sajtótájékoztatóján.

Nagyjából minden ötödik diák nem, vagy csak erősen korlátozottan fér hozzá az online oktatáshoz a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének elemzése szerint.A pedagógus szakszervezetnél úgy látják, hogy ezeket a gyerekeket sürgősen megfelelő technikai eszközökhöz kellene juttatni. A minisztériumtól azt írták, hogy ahol nincs digitális eszköz, ott papíron vagy telefonon is ki lehet adni a feladatokat.

Sok hallgató úgy gondolja, idén már nem kapja meg a diplomáját. A felsőoktatási intézményeknek ugyan van egységes online rendszere, de az nem működik rendesen. Az órákat, a vizsgákat alig tudják felvenni. A rendszer folyamatosan leáll, és kidobja a hallgatókat. Főleg, amióta elrendelték az iskolák bezárását. Több egyetem és főiskola még nem is tájékoztatta a hallgatókat, hogy hogyan tovább.

Az online oktatás már elkezdődött az iskolákban. A diákok azt mesélik egyelőre interneten kapják meg a feladatokat, amiket visszaküldenek a tanároknak. A világjárvány miatt a diákok is aggódnak, feszültek és rengeteg kérdés foglalkoztatja őket.

Hétfő óta a 11 éves Amanda és a 13 éves Évi sem jár iskolába. Nekik is, ahogy a többi diáknak a tantermen kívüli digitális oktatással kellene folytatni a tanulmányaikat, de nincs meg hozzá a szükséges technikai eszközük. A Hicsár család Nyíregyházától 13 kilométerre, Nagykállón lakik. A lányok édesanyja, Lujza egyedül neveli őket, igyekszik minden létfontosságú dolgot megadni nekik.

Van, olyan iskola, ahol kényszerszünet van, mert még az iskolában sincs elég számítógép - erről számolt be az RTL Híradónak a Független Diákparlament. A Pedagógusok Szakszervezete szerint sok helyen azért nehézkes az indulás, mert az idősebb pedagógusoknak időbe telik megtanulni, hogyan tartsanak online órát. Közben felmérik, hol, mi hiányzik, és ahol nincs például számítógép, oda küld a fenntartó.

A veszélyhelyzetben minden oktatási intézményben látogatási tilalom van érvényben. Elindult a digitális távoktatás, melynek segítségével az általános- és középiskolás tanulók interneten keresztül kapják meg feladataikat – és van, ahol a pedagógusok online tanórát is tartanak. A Fókusz riportjából kiderül, hogy hogyan álltak át az új rendszerre Geszti Péterék, Peller Mariannék és a Kálloy Molnár család!

Fizetés nélküli szabadságra kell küldeni a tanárokat, ha bezárják az iskolákat. Erről beszélt a miniszterelnök az állami rádióban. A Pedagógusok Szakszervezete szerint ez nem igaz, rendkívüli tanítási szünet idejére is jár a bér.

Elégedetlenek a pedagógus szakszervezetek a Kásler Miklós által hétfőn bejelentett 10 százalékos emeléssel. Szerintük ez nem béremelés, ugyanis júliustól nem bér, hanem pótlék formájában kapják meg a többletpénzt, amit bármikor visszavonhatnak. A mértékkel is elégedetlenek, mert szerintük a tanári fizetések messze elmaradtak a versenyszféra bérezésétől.

Elutasította Szijjártó Péter javaslatait az ukrán oktatási miniszter. A magyar külügyi tárca vezetője azt mondta, kompromisszumos elképzeléssel ment pénteken Kijevbe, ami szerinte Kárpátalján is garantálta volna a magas színvonalú ukránnyelv-oktatást.

Már csak egy napjuk van a szülőknek, ha kérvényezni akarják, hogy plusz egy évet maradhasson óvodában gyermekük. A levelet az Oktatási Hivatalnak kell elküldeni, mert a törvény értelmében ott döntenek arról, hogy iskolaérett vagy sem. A Szülői Hang nevű szervezet szerint így több ezer olyan gyerek ülhet majd iskolapadba, akinek még nem kellene. A kormánynál azt mondják, a rendszer jól működik, de ha mégsem, készek változtatni.

Hitelből épít fel 8 iskolát, tizenhatot pedig felújít, illetve kibővít a magyar állam. Emellett 60 sportlétesítmény is épül a fiataloknak – erről írt alá 50 milliárd forint értékű hitelszerződést Varga Mihály pénzügyminiszter az Európai Beruházási Bankkal. A pedagógus szakszervezetnél azt mondják: minden oktatásra fordított forintnak örülnek, de ez a súlyos tanárhiányon semmit sem segít.

Lassan vége van a vizsgaidőszaknak, a Szegedi Tudományegyetem média tanár szakos hallgatói azt mondják, mégsem lélegezhetnek fel. Kétségbe estek, miután a Magyar Nemzet múlt héten minisztériumi forrásra hivatkozva azt írta, hogy a jövő szeptembertől érvényes, átdolgozott Nemzeti Alaptantervnek már nem lesz része a mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgy. Egy média szakos hallgató, Nógrádi Claudia és egy tanár, Baranyai Péter mondták el nekünk, mit gondolnak a tantárgy megszüntetéséről. Leadkép: Terje Sollie, Pexels

Mintha elvennék a fél diplomájukat. Elmondásuk szerint így érzik magukat azok a  pedagógus hallgatók, akik évek óta azért tanulnak, hogy média szakos tanárként munkába álljanak. A Magyar Nemzet múlt héten minisztériumi forrásra hivatkozva azt írta, hogy a mozgóképkultúra és médiaismeret tárgyat megszűntetik és beépítik más tárgyakba. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára szerint ezek csak találgatások, amíg nyilvánosságra nem hozzák az átdolgozott alaptantervet. A média szakos hallgatók, és a tantárgyat tanító tanárok félelmeiről, ide kattintva többet is megtudhat.

Öt éven belül bezárná az egri Balassi Bálint Általános Iskola Móra Ferenc Tagiskoláját a helyi Tankerületi Központ. Az ott tanuló diákok szülei ezért kétségbeesett levelet írtak szerkesztőségünknek. Szerintük az ott tanuló zömében hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű gyerekeket más iskolában nem tudják majd megfelelően képezni. Ezért azt szeretnék, ha az iskolát átminősítenék gyógypedagógia iskolává és így megmaradhatna. Az egri tankerület igazgatója szerint utazó gyógypedagógusokkal tudják majd biztosítani a megfelelő oktatást.

Öt éven belül bezárná az egri Balassi Bálint Általános Iskola Móra Ferenc Tagiskoláját a helyi Tankerületi Központ. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány 2009-es beadványa nyomán az Oktatási és Kulturális Minisztérium ellenőrizte, majd szegregáló intézménynek minősítette az iskolát. A tankerület ezért úgy döntött, öt év alatt, felmenő rendszerben bezárja az iskolát, a gyerekeket pedig azután szétosztják a környék más oktatási intézményeiben. A szülők szerint ez nem megoldás. Szerintük ugyanis a tanulási nehézségeket az itt megszokott 12 fős osztályokban lehet kezelni, de normál iskolai osztályokban nem.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint komoly változások lesznek, de hogy mik, azt egyelőre nem árulják el. A szakszervezet káoszra számít, szerintük az új szabályozáshoz átdolgozott tankönyvek kellenek. Egyelőre viszont nincs mi alapján átdolgozni őket, így ha el is készülnek vele őszig, élesben fogják tesztelni a diákokon.

A főzések között azért akad idő a mókázásra is. Így esett, hogy Enikő megtanította Lacinak, hogyan is kell végig vonulni egy kifutón.

Megkéseltek egy fizikatanárnőt a győri Jedlik Ányos Szakközépiskolában csütörtök délelőtt. A tanárnőre az egyik 17 éves diákja támadt rá óra közben és többször megszúrta. A késelő osztálytársa azt mondta az RTL Híradónak, hogy társa azért szúrt, mert szerinte a tanárnőnek nem jók a tanítási módszerei. Utána vigyorogva beült a székébe. Az 51 éves pedagógus a hátán és karján sérült meg, de állapota már stabil.

Több mint 20 úgynevezett animátor segíti a pedagógusokat a győri Váci Mihály Általános Iskolában. Ők azok a diákok, akik először közbelépnek, ha azt látják, hogy valamelyik tanuló bántaná a másikat. Legyen szó akár csúfolódásról, vagy verekedésről. A módszerrel, amiről az Abcúg számolt be, sikerült elérniük, hogy egyre kevesebb az iskolán belüli erőszak. Az animátorok ide kattintva részletesen elmesélik a feladatukat.

Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Iskolában heti két alkalommal a tanulók teszik rendbe a termeiket, ezt az igazgató is elismerte. A Független Diákparlament szerint a probléma nem egyedi, sok iskolában hetekig, hónapokig is eltart ez az állapot. Legfőképpen azért, mert az alacsony bérek miatt a takarítók inkább magáncégeknél vállalnak munkát. A Klebelsberg Központ azt írta, hozzájuk nem érkezett semmilyen bejelentés takarítási problémák miatt.

Az új köznevelési törvény szerint minden hatodik életévét betöltött gyereknek kötelező iskolába mennie. A Fókusz stábja egy óvodapedagógust is megkérdezett arról, hogy mi a véleménye a határozatról!

Meg nem becsült szakmák: a tanár. A Házon kívül nemrég indított sorozatában jelenlegi és volt pedagógusok mesélnek arról, milyen körülmények között dolgoznak, hogy jönnek ki a fizetésükből, és hogyan változtak a gyerekek, amióta tanítanak. A Házon kívül stábja olyan pedagógusokat keresett fel, akik szívesen elmesélték, szerintük mi a baj az oktatási rendszerrel!

Radikális iszlám tanokat is hirdettek annak a török alapítványnak az iskoláiban, amely most Budapesten nyithat oktatási intézményt. A török elnök által is támogatott alapítvány a 24.hu értesülése szerint iszlamista szervezetekkel is kapcsolatban áll. A szocialisták szerint ez nemzetbiztonsági kockázat. A török alapítvány magyarországi vezetője azt közölte: mindenhol törvényesen működnek, és nem állnak kapcsolatban terrorszervezetekkel.

Ordítottak tanárukkal a diákjai egy budapesti középiskolában. Többször meg is lökték a férfit és közben trágár szavakkal szidalmazták. A tanár hiába próbálta rendre utasítani a diákokat, a vitának csak a kicsengetés vetett véget. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezeténél azt mondják: ilyen esetben nincs megfelelő eszköze egy pedagógusnak.

Szülők és diákok közösen tüntettek koraeste Budaörsön. A köznevelési törvény módosítása és a szerintük egyoldalú igazgatói kinevezések ellen tiltakoztak. Azt követelték, hogy Kásler Miklós, miniszter nevezze ki további öt évre a budaörsi Herman Ottó Általános Iskola és az Illyés Gyula Gimnázium igazgatóit, akiknek nyáron csak egy-egy évre adott megbízást. A tüntetés végén a tiltakozók leírhatták javaslataikat Kásler Miklósnak, amelyeket a szervezők átadnak majd a miniszternek.

Térden rúgta és eltörte egy tanárnő sípcsontját egy 14 éves diák a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kemecsén. Az eset még májusban történt, az ügyészség most emelt a vádat a fiú ellen. A fiatal a folyosón kergette két osztálytárasát, majd a földön csúszva úgy belerúgott a pedagógusba, hogy az már fel sem tudott állni, mentők vitték kórházba. Az eset után a tanárnőt saját kérésére áthelyezték egy másik iskolába.

Épült egy fantasztikus iskola Debrecenben: gyönyörű környezet, üvegfalú osztálytermek, sportpályák, zeneterem, klassz menza, és persze gyerekközpontú oktatás. Az építésbe az állam majdnem 4 milliárd forinttal szállt be, az önkormányzat pedig idén 280 milliós támogatást ad. A közpénzekből létrejött iskola azonban a gazdagoknak épült: 12 évre több mint 40 millió forint a tandíj. Máshol viszont ingyen van a suli, de általában úgy is néznek ki, és úgy is érzik magukat a gyerekek.

Az árak az égben, kollégiumi helyek pedig alig-alig vannak, pedig azok olcsók, mert már havi 10-15 ezer forintból van szállás az ember feje felett. Diákokkal találkoztunk, akik elmesélték, hogy tudnak anyagilag boldogulni a kollégiumi szobák szűkössége és az egekbe szökő albérletárak között, családi támogatás nélkül.

A Független Diákparlamenthez országszerte több iskolából is küldtek órarendeket a diákok, szerintük ebből kiderül, hiába tüntettek a túlterheltség ellen, a probléma az idei tanévben is fennáll. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma úgy reagált, csak az ellenzék akarja felhasználni a diákszervezetet a politikai céljaihoz.

10-ből csak két óvodapedagógus marad hosszabb távon a pályán - ezt mondta Híradónknak a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. Azt állítja, ritka, hogy valaki 5 évnél tovább is óvodában dolgozzon, olyan alacsonyak a bérek. Nyár közepén még több mint 700 óvodapedagógus hiányzott a rendszerből.

Magyarországon idén másfélmillió gyermek és diák kezdi a tanévet. A Fókusz stábja annak járt utána, hogy ki, hogyan éli meg a sulikezdést, mit gondolnak a szülők az új tankönyvekről, és arról, hogy az iskolaérettségről már nem az óvodák adnak majd véleményt!

Hamarosan becsöngetnek, az iskoláknak pedig már csak néhány napjuk van arra, hogy minden készen álljon a diákok fogadására. Feladat bőven akadt, a legnagyobb fejtörést a tanárok pótlása okozta és még okozza is az iskolák többségében. Két budapesti iskola tanára is azt mondta, hogy a tanárhiány kérdése évről évre egyre rosszabb. Volt, aki szerint, ha mindez így folytatódik, hamarosan összeomlik a rendszer.

Bár gőzerővel folyik a munka, majdnem biztos, hogy nem készül el évkezdésre a szirmabesenyői iskola felújítása. A szülők is segítenek, hogy mielőbb el lehessen kezdeni a tanévet. Az önkormányzat évekkel ezelőtt nyert pénzt egy pályázaton az épület energetikai korszerűsítésére. A kivitelezés csúszik, de már készen van a terv: tanévkezdés lesz, de az első héten külső programokat szerveznek a diákoknak.

Kétségbeejtőnek látja az iskolák helyzetét egy általunk megkérdezett tanár. Czédli Mariann most szeptemberben kezdi meg 29. tanévét. Azt mondja, jelenleg 7 pedagógus hiányzik a tantestületükből, abba pedig bele se mer gondolni, hogy mi lesz télen, ha kitör az influenza járvány.

Illatgyertyát használnak, hogy elnyomják a penészszagot egy gyömrői általános iskolában. A 100 éves épület korábban több helyen beázott, omlik a vakolat, nemrég elektromos hiba miatt tűz is keletkezett a tanári szobában. A szülők aggódnak, hogyan kezdik így a tanévet néhány hét múlva a diákok. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma közölte, a felújításig úgynevezett konténertantermeket biztosítanak az iskolásoknak.  

Pénzt gyűjtenek a szülők a tantermek felújítására egy etyeki iskolában. Az intézményben ugyanis olyan sok a penész, hogy az már káros az egészségre. A régi melléképületben alsósok tanulnak. A szülők szerint már tarthatatlan az állapot, az épületet eddig is csak ők újítgatták. Az igazgató szerint a fenntartó tankerület ígért légtisztítókat. A polgármester azt mondja, az épületet már több mint 10 éve bontásra ítélték.

Fejbecsapásként érte a köznevelési törvény módosítása - ezt mondta az RTL Híradónak Horn György, az alapítványi és magániskolák egyesületének elnöke. Szerinte az új jogszabály zavaros, és sok alternatív intézményben még azt sem tudják, hogyan állítsák össze jövőre a tananyagot, miután alig térhetnek el a Nemzeti Alaptantervtől, amelyet még el sem fogadtak. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma közölte, a módosítás a tanulók érdekeit szolgálja.