Egyes műtétekre már csak 2030-ra adnak időpontot. A nagyműtétek mellett azonban a járóbeteg-ellátásban is szélsőségesek a várakozási idők. „Egyes rendelők konganak az ürességtől, máshol pedig hónapokat kell várni” – mondja Kincses Gyula, egészségpolitikus rendszerelemző, a Magyar Orvosi Kamara korábbi elnöke az egészségügyi ellátásról.

A Népszava azt írta, hogy a háziorvosok tavalyi ellenőrzése során, a bejelentés nélkül érkező ellenőrök sok esetben nem találtak rendelést, sőt rendelőt sem. Az rtl.hu megkérdezte a Háziorvosok Online Szervezetét és a Magyar Orvosi Kamara Háziorvosi Csoportját, akik egyetértettek abban, hogy a cikkben lévő százalékok stimmelnek, viszont nem vonatkoznak az összes hazai praxisra, ráadásul az ellenőrzés óta az összes hiányosságot javították. Minden esetben adminisztrációs hibák voltak a háttérben, szó sem volt arról, hogy egyes háziorvosok vissza akartak volna élni a háziorvosi finanszírozással.

Ingyen kellene kapniuk a pelenkát, de havi 20 ezer forintnál is többet költ erre az otthonápoló családok többsége. Ez a Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú Egyesület felméréséből derült ki. Az elmúlt 3 évben felére csökkent a közgyógyellátásban kapható termékek száma. A szervezet hiába kérte a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől, hogy a korábban kapható pelenkákat is ingyen kaphassák. A NEAK szerint nincs lehetőségük erre. Ezért az Egyesület most az országgyűlési képviselőktől vár segítséget.

Évről évre csökken az anyatejet leadó kismamák száma, míg a tápszeres gyerekek egyre többen vannak. A Belügyminisztérium pénzzel nyúlt bele az állami rendszerbe, de kérdéses, hogy ezzel megfordítja-e a tendenciát, mert a marketing erősen hiányzik belőle. Közben a Facebookon beindult az anyatejbiznisz, bár néha testépítőkhöz kerül a csecsemőknek való táplálék.

Tarthatatlan, hogy éveket kelljen várni nagy műtétekre – erről beszélt a Magyar Kórházszövetség elnöke a Híradónak. Velkey György szerint új programok indulnak a várólisták csökkentésére, aminek év végén már lehet eredménye. Még mindig kétszer annyian várakoznak valamilyen műtétre, mint a járvány előtt. Gulyás Gergely miniszter szerint a pandémia miatt torlódtak fel a műtétek, amit csak részben sikerült ledolgozni.

Kétszer olyan hosszúak a várólisták, mint a járvány előtt.

A helyzet valahogy az ársapkákra emlékeztet: adott egy termék, amit a kereskedőnek olcsóbban kell adnia, mint amennyiért beszerzi. Az élelmiszerboltoknak ennek ellenére muszáj mindent tartaniuk, ami fix áras, a patikákat viszont nem kötelezték erre, ezért náluk egyszerűen már nem lehet kapni a sérült vagy idős emberek számára készült, korábban népszerű és jó minőségű, eddig ingyenes pelenkából. Az amúgy is sok gonddal küszködő, így általában nehéz anyagi helyzetű családok most vagy rengeteget fizetnek, vagy beérik a rossz minőségű termékekkel.

A műlábakon is spórol a NEAK, kimerült a keret.

Nincs más választásuk a fogászati rendelőknek.

De motivációs eszközöket is bevetnek: a kórházaknak tempósan kell haladniuk a műtétekkel. 

A rekordmértékű infláció a baba- és csecsemőtápszerek egy részét elkerülte – eddig. Nemrég több termék ára is csaknem a duplájára nőtt hirtelen, ráadásul az emeléssel együtt csökkentették a tb-támogatás mértékét – méghozzá éppen annyival, hogy az államnak egy fillérrel se kelljen többet fizetnie a családoknak. 

A kórházak néhol túl nagy hézagokat terveznek a műtéti időpontok között az egészségbiztosító vezetője szerint. Az április 1-jén életbe lépett rendelet alapján erre mostantól nincs lehetőségük. Mától folyamatos internetkapcsolat lesz a kórházak és az egészségbiztosító között. Az egészségbiztosító főigazgatója arról is beszélt: jövőre azt tervezik, hogy az ellenőrzést kiterjesztik a járóbetegek várólistájára is. Ebbe beletartoznak majd a diagnosztikai vizsgálatok, az ultrahang, a CT és az MR is. A Híradó riportját ide kattintva nézheti meg.