Tömött boltok aranyvasárnap, miközben sok család visszafogja a költést, és van, ahol idén áll először karácsonyfa.

Körülbelül 250 ezer öregségi nyugdíjas van most, akinek nem éri el a jövedelme a nem hivatalosan mért szegénységi küszöböt – ez azt jelenti, hogy kevesebb mint 120 ezer forintot kapnak kézhez havonta. Farkas András, a NyugdíjGuru nyugdíjszakértője elmondta: a rokkantnyugdíjas ellátásban részesülőkkel együtt a szegénységi küszöb alatt élő nyugdíjasok száma több mint 400 ezer. A helyzet azért mégsem annyira rossz – hogy miért nem, arról Farkas András beszélt a Reggeliben.

Megugrott a nyugdíj mellett dolgozók száma. Az év első négy hónapjában több mint 130 ezer 65 év feletti vállalt munkát, négyszer annyian, mint 10 éve. Ezt az enpenzem.hu számolta ki a KSH adataiból. Az idősek foglalkoztatása olcsóbb és enyhíti a munkaerőhiányt, ám a többség megélhetési okokból, az áremelések miatt kénytelen dolgozni a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa szerint.  

Nem kaphat havi 90 ezer forintnál több rokkantsági ellátást Orosvári Zsolt – így döntött a Veszprémi Törvényszék. A magyar államot azért perelte be, mert szerinte jogsértő, hogy a korábban rokkanttá nyilvánítottak kevesebb ellátást kapnak, mint akik a strasbourgi bíróság négy évvel ezelőtti ítélete után lettek rokkantak. A szerinte diszkriminatív helyzet még legalább 200 ezer embert érint az országban.

Minden harmadik nyugdíjas a létminimum alá szorult a 13. havi ellátás ellenére – ez a Bankmonitor friss kutatásából derült ki. Kiszámolták, fejenként 160 ezer forintnál is több kellett a havi megélhetéshez 2023-ban. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsánál lesújtó adatokról beszélnek, azt mondják, már idősek százezrei tengődnek az országban.

Igaz, a svájci szegénységi küszöb az egyik legmagasabb Európában, de a megélhetési költségek is. Az amerikai gazdagok pedig hiába a világ leggazdagabbjai, az egyenlőtlen jövedelemeloszlás miatt az országban sokaknak nehézséget okoz, hogy megfelelő ételt tegyenek az asztalra.

2 és félmillió magyar él a létminimum alatt, ami fejenként a havi 80 ezer forintot sem érte el 2020-ban egy 2 gyerekes család esetében - a GKI Gazdaságkutató friss kutatása alapján. Úgy számolnak, az elmúlt 10 évben nem változtak a jövedelmi különbségek Magyarországon. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint jelentősen csökkent a rászorulók száma.

Legalább 10%-os emelést kezdeményez a legnagyobb szakszervezeti tömörülés a tavaly év végén rögzített 8% helyett. Úgy számolnak, különben sereghajtó lesz a magyar minimálbér a visegrádi országok rangsorában. A munkaadók nem látnak indokot, hogy eltérjenek az eredeti bérmegállapodástól.

Nem érte el a létminimumot a minimálbér nettó összege tavaly - a Policy Agenda kutatóintézet számítása szerint. A Magyar Szakszervezeti Szövetség kérte fel őket erre, ugyanis a Központi Statisztikai Hivatal 2015 óta nem határozza meg a tisztes megélhetést biztosító összeget. A kormány nem fogadja el a számítást, az RTL Híradó kérdésére baloldali politikai projektnek nevezték.

Az általunk megkérdezett nyugdíjasok közül sokaknak gondot okoz az is, ha csak egy napot késik a nyugdíja. A Gazdaságkutató Intézet vezérigazgatója szerint a nyugdíjasok 60 százaléka a létminimum környékén egyensúlyoz. Molnár László azt mondja, másfél millió embernek okozhat problémát ezért, ha csúszik a nyugdíja kifizetése. Ráadásul ezeknek az embereknek szinte esélyük sincs tartalékot képezniük, hogy átvészeljenek egy hasonló helyzetet.  

A magyarok harminc százaléka él a létminimum alatt a Policy Agenda elemzése szerint. Úgy számolnak, az elmúlt évekhez képest csökkent a szám, de még mindig 750 ezer gyereket érint. Harmadik éve készítik az elemzést a Központi Statisztikai Hivatal adatait felhasználva. A hivatal azóta ugyanis nem számolja ki a létminimum összegét.

Minden harmadik magyar, három és fél millió ember a létminimum alatt él – ez derül ki abból a felmérésből, amely a  szakszervezetek szövetségének megrendelésére készült. Az alapvető megélhetéshez tavaly 88.600 forintra volt szükség, miközben a minimálbér mindössze 74 ezer forint volt.

88 ezer forint kell ahhoz, hogy egy egyedül élő ember ma Magyarországon a minimális szükségleteit fedezni tudja – a Policy Agenda kutatócég ma adta ki az adatokat a létminimum értékekről, a Központi Statisztikai Hivatal ugyanis az idei évtől már nem számolja ki azt. A létminimum értékbe az élelmiszeren kívül beletartozik minden fogyasztási költség, például a rezsire, a közlekedésre, a ruhára, vagy az oktatásra elköltött pénz is.

Vágyai mindannyiunknak vannak, akármennyi pénzünk is legyen. De vajon mire vágynak azok, akiknek alig van valamijük? Mi az az összeg, amire azt mondják, hogy abból már normálisan meg tudnak élni? Erről a Központi Statisztikai Hivatal is készített egy kutatást, és a magunk módján mi is.

Egy országnak tudnia kell, lakosságának hány százaléka él szegénységben. Ez persze attól is függ, hogyan számolják azt, hogy ki a szegény. Magyarországon a hivatalos számokat a Központi Statisztikai Hivatal közli és ezek alapján a szakemberek lényegében egyetértenek abban, hogy 4 millióan élnek az úgynevezett létminimum alatt. Szegények vagy még szegényebbek. A létminimum-számítást a KSH 2014-ben felfüggesztette azzal, hogy ez a kifejezés pontatlan és túlságosan negatív. Most a KSH úgy gondolja, hogy mégis csak számolni kell létminimumot, de másképpen, mint eddig .

4 millióról két millióra csökkentené a szegények számát egy új módszerrel a KSH, mondván, hogy a létminimum több, mint a szegénység. De akkor mi a létminimum? A KSH most úgy akar számolni, hogy a szegénységnél több szerény megélhetéshez 2 millió embernek elég napi 1800 kalória és havi 76 ezer forint. Létminimum vita.

Ma Magyarországon több olyan elszegényedett család létezik, ahol már a gyerekeknek sem tudnak vacsorát adni, illetve a tanítási szünetekben a gyermekek éheznek. Vajon hogyan, és mikor alakult így a helyzet, és mit érez a városbanélő szegény?

Ma Magyarországon több olyan elszegényedett család létezik, ahol már a gyerekeknek sem tudnak vacsorát adni, illetve a tanítási szünetekben a gyermekek éheznek. Vajon hogyan, és mikor alakult így a helyzet, és mit érez a városban élő szegény?

A létminimum felé kell emelni a minimálbért. A legtöbb ellenzéki pártnak ez volt az üzenete május elsején. A Liga szakszervezetek szerint a dolgozók 40 százaléka keres kevesebbet annál, mint amiből meg lehet élni. Az MSZP tisztességes béreket szeretne, a Jobbik pedig munkahelyeket teremtene. A Fidesz közleményében azt írta, 2010 óta sokat tettek a keményen dolgozó emberekért, és 3600 milliárd forintot hagytak a családoknál.

A legfrissebb statisztikák szerint ma Magyarországon négymillió ember él a létminimum alatt, és minden harmadik, azaz több mint 3 millió ember tekinthető szegénynek. Számukra az is gondot okoz, hogy megvegyék a mindennapi élethez szükséges ételt, vagy ruhát. De vannak, akik sokkal nehezebb helyzetben vannak.

Egyre többen vannak, akik segítségre szorulnak. A legfrissebb statisztikák szerint ma Magyarországon négymillió ember él a létminimum alatt, és minden harmadik, azaz több mint 3 millió ember tekinthető szegénynek. Számukra az is gondot okoz, hogy megvegyék a mindennapi élethez szükséges ételt, vagy ruhát. De vannak, akik sokkal nehezebb helyzetben vannak. Nehéz elképzelni, milyen az élet fűtés nélkül, otthon nélkül, szeretet nélkül vagy kilátás nélkül.