Dr. Ürge-Vorsatz Diána az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke, arról beszélt, hogyan kell(ene) csökkenteni a károsanyag-kibocsátást. Az éghajlatváltozás sürgető problémájának kezeléséhez az üvegházhatásúgáz-kibocsátásának drasztikus, 90 százalékos csökkentését javasolja az Európai Bizottság. 2050-ra az a cél, hogy nettó 0 legyen a kibocsátásunk – azaz annyi, amennyit hosszútávon el tudunk tárolni. Ha nem teszünk a környezetszennyezés ellen, nagyon szomorú jövőkép vár ránk szerinte.

A globális felmelegedés visszaszorítása mellett a COP28 elnöke, Szultan al-Dzsaber is kiállt, ám ő egyben egy nagy olajvállalat elnöke is, ami miatt nem bíznak benne a környezetvédők.

John Kerrynek a saját kibocsátására is figyelnie kéne.

A francia kezdeményezés célja, hogy megháromszorozzák a globális nukleárisenergia termelő kapacitást.

Több száz millió dollárt adnak össze a legszennyezőbb országok a fejlődőknek, hogy kezelni tudják a klímaváltozás hatásait és a károkat. Sokak szerint azonban ez édeskevés, és jóval több intézkedés kellene a katasztrófa elkerülésére. Ezzel indult el az idei klímacsúcs, ahol a világ vezetői próbálnak megegyezni a teendőkről Dubajban.

Klímaügyi várakozásaikról váltottak szót.

Egyesek szerint a miniszoknya nem illik a klímacsúcshoz.

De Kanada és Ausztrália is jóval kevesebbett fizetett a vállalt támogatásoknál.

120 ezer ember, köztük egy magyar csoport is utcára vonult szombaton Glasgow-ban, így próbálták felhívni a városban rendezett klímacsúcson összegyűlt vezetők figyelmét a klímaigazságosságra. Az LMP szerint olyan, mintha Magyarország részt sem venne a csúcson. Kerestük a kormányt, ki képviseli őket az klímacsúcson, azt írták, hétfőtől Steiner Attila államtitkár vesz részt a találkozón.

A saját sírunkat ássuk. Elég abból, hogy WC-ként kezeljük a természetet - így fogalmazott António Guterres, ENSZ-főtitkár a tegnap kezdődött glasgow-i klímacsúcson. David Attenborough is arra figyelmeztette az országok vezetőit, hogy elég, nincs tovább. Magyar környezetvédők szerint mindent, amit most ismerünk, meg kell változtatnunk. Azt is hogyan étkezünk, hogyan közlekedünk, és hogyan öltözködünk.

Legkésőbb 2030-ra vége az erdőírtásoknak - erről állapodott meg több mint száz ország vezetője a glasgow-i klímacsúcson. A tanácskozás alatt tüntetők is utcára vonultak. Sokan környezetszennyező szócséplésnek tartják a konferenciát, ahova például az amerikai elnök 26 autóból álló konvojjal érkezett, és 400 magánrepülő is landolt a résztvevőkkel. Borítókép: Photo by Vyacheslav Bobin from Pexels

Megállíthatatlanul terjeszkedik az európai kontinens első sivataga a dél-oroszországi Kalmükföldön, amelyet nemrég még füves sztyeppe borított. A helyi hatóságok egyértelműen a klímaváltozásban látják az évről-évre emelkedő hőmérséklet és az állandósuló csapadékhiány okát, és attól tartanak, hogy ha nem lesz áttörés az ENSZ hétfőn kezdődő glasgowi klímacsúcsán, rövidesen teljesen élhetetlenné válik a környék.

Csalódást keltő - így kommentálta a Greenpeace Magyarország, hogy az uniós állam- és kormányfők decemberre halasztották a döntést arról, hogy az Európai Unió a következő évtizedben 40 helyett 55 százalékkal csökkentse a szén-dioxid kibocsátását. Kutatások szerint ráadásul 65 százalékos csökkentés kellene ahhoz, hogy másfél fok alatt maradjon a globális felmelegedés az évszázad végére. Magyarországot egyébként harmadával jobban sújtja a melegedés, mint a világ átlagát.

Aggasztó sebességgel tűnt el a szalagcímekből és az első oldalakról a szombaton véget ért párizsi klímacsúcs, pedig politikusok, diplomaták és tudósok is áttörésről, történelmi megállapodásról beszélnek. 25, 50 vagy 100 év múlva tudhatjuk meg, hogy valóban sikerült-e megóvni a világot a globális felmelegedéstől. A feladvány egyik oldala: két fokkal vagy többel melegszik-e fel a Föld, a másik oldal az, hogy mire vagyunk képesek ezért a legfeljebb két fokért mi valamennyien, most már jó hétmilliárdan. A tehetős országok vállalják, hogy az úgynevezett fejlődő országoknak évente legalább 100 milliárd dollárnyi támogatást fizetnek.

A világot megrettentő terror-sokk után a világ lehetséges megmentésének jelképe lett Párizs: áttörésnek tartják majd 200 ország ott aláírt klima-megállapodását. A neheze most jön: önként vállalt kötelezettségek, de ki-ki megtartja-e? Pénz a fejlődő országoknak, de ki-ki megkapja-e? Történelmi pillanattá válik-e majd a hétvégi párizsi aláírás?

A párizsi klímacsúcs résztvevői vállalták, hogy eddig sohanemlátott mértékben csökkentik a károsanyag-kibocsátásukat. A politikusok nem fukarkodtak a jelzőkkel: a legtöbben egyenesen történelminek titulálták a konferenciát. Bár a megállapodás megszületett, az még kérdéses, hogy valóban mindenki betartja-e a vállalását. A Híradónk által megkérdezett magyar szakember szerint a párizsi megállapodás nem elégséges.

A tengerszint emelkedése, hatalmas áradások, szárazság és a mezőgazdaság összeomlása, állat-és növényfajok kihalása, végül pedig a Föld lakhatatlanná válása - a globális felmelegedés visszafordíthatatlan következményekkel járhat, ha minden úgy megy tovább, ahogy eddig. A hétfőn kezdődött párizsi klímakonferencia célja: megoldást találni a tarthatatlan helyzetre. A csúcstalálkozó előtt világszerte tüntetéseket tartottak, hogy nyomást gyakoroljanak a döntéshozókra.

A sokféle nemzetközi feszültség miatt nem a legszerencsésebb pillanatban – állam- és kormányfők felvonulásával hétfőn kezdődik Párizsban az a klímacsúcs, amitől világszerte azt remélik, hogy 18 évvel az első egyezmény után, érdemi eredménye lesz, hogy legalább lassabban és kevésbé melegedjen a Föld.