Béres Márta egykori otthonába kalauzolta el a Házon kívül stábját: egy erdőbe! Mindennapjait egy 20 négyzetméteres sátorban töltötte, ami egyben nappaliként is szolgált.

Hajléktalanok melegednek a társasházakban, de mit tehetnek jogszerűen a lakók? Ügyvéd segít tisztán látni a jogi kereteket.  

A vörös kód idején túlélőpontként működnek a hajléktalanszállók: nő a segítséget kérők száma, de még van szabad férőhely.

Magyarországon továbbra is érvényben a vörös kód az extrém hideg miatt, sokan mégis az utcán maradnak a mínuszok ellenére.

Los Angeles hajléktalanjai közül egyre többen találnak otthonra. Két éve csökken a számuk, a város komoly programokkal fordította meg a válságot.

Az amerikai álom rég nem az, ami volt: a Függetlenség napján grillsütők füstje alatt rejtőzik a társadalmi szakadék és a kiábrándulás.

Kanadai kutatók arra voltak kíváncsiak, mi történik, ha milliókat adnak hajléktalanoknak. Az emberek többsége azt hitte, a pénzből néhány hónap múlva semmi sem lesz, mert azt a hajléktalanok elverik élvezeti cikkekre, például alkoholra és cigarettára. A valóságban azonban egészen más történt, ami felveti a kérdést, hogy valóban bírságolással és börtönnel lehet-e a legjobban segíteni a leginkább rászorulókat, ahogyan az Magyarországon is történik. 

Diana hercegnő 11 évesen vitte el Vilmost egy hajléktalanszállóra, most ő is hasonlót tervez.

A hajléktalan emberek életében mindennapos az a fajta diszkrimináció, ami nemrég a villamoson történt. Vajon miért érzi úgy sok ember, hogy muszáj nyilvánosan megosztania véleménynek álcázott gyűlölködését, előítéleteit egy olyan csoporttal szemben, amelyik biztosan nem tudja megvédeni magát?

A szervezet szerint mégsem meglepő, hogy a hajléktalan emberekkel így bánnak.

Csendes a csepeli Duna part. Vadkacsák úsznak vízben, és a part menti sétányon csak néha tűnik fel egy-egy kutyát sétáltató vagy kocogó ember. Mihály kamaszkorában ide járt kajakozni, aztán később kirándulni. De később az is előfordult, hogy – amikor kicsúszott a lába alól a talaj – hajléktalanként itt volt kénytelen aludni. Bár azt mondja, él még benne a remény, azt látjuk, ha nem lennének segítők, elveszne.

Egy ember több élettel, aki Magyarországon és Amerikában is otthon érzi magát.  Röhrig Géza szabadságvágya egész életét végig kíséri. Költőként pedig mindezt, a verseihez is jó érzékkel használja. Nemrég megjelent verseskötetével pedig az utcán is találkozhatunk. Az Angyalvakond ugyanis hajléktalan történeteket mutat be, nemcsak hajléktalanoknak.

Rekop György után Dénes is górcső alá vette a hírhedt fantomot, és ha már szóba jött a hajléktalanság, a politikai élet rejtelmeibe is bemerészkedett…

Nagyjából azzal egyidejűleg, hogy Anne Hidalgo, Párizs szocialista főpolgármestere elrendelte, hogy a párizsi városháza dísztermét és négy városnegyed nagytermeit nyissák meg a hajléktalanok előtt, Magyarország alkotmányt is módosított a hajléktalanság betiltására.

Attilán egykor, mikor nem volt munkája, sokan segítettek. A felajánlásoknak köszönhetően, bár még mindig hajléktalanszállón él, most már dolgozik. És összespórolt 5 ezer forintot. Arra gondolt, most ő fog segíteni, az 5 ezer forintból bevásárol egy családnak karácsonyra. Kiposztolta a facebookra felajánlását. És igencsak meglepődött, hogy nem csak rászoruló családok jelentkeztek. Hanem olyanok is, akik Attilával együtt segíteni szerettek volna. Így aztán mindannyian elmentek, és bevásároltak 8 nagyon szegény családnak. Serdült Szilvia is ott volt.

Hogy ki is ő? Fiatal, gyönyörű, és rendkívül tehetséges. Ami biztos, üde színfolt lesz a Mátyás király tér lakói életében.

Nagyon sok segítséget kapott az apa és a lánya, akiket két hete mutattunk be a Házon kívülben. Mindketten dolgoznak, mégis egyre lejjebb csúsznak. Önök, akik akkor segítettek, a hajléktalanságtól mentették meg a fiatal lányt. Köszönjük! Serdült Szilvia újra meglátogatta őket, hogy lássuk, az apa össze tudja-e kapni magát, tudnak-e élni a sok segítséggel, és tudják-e már, hogy hol rontották el.