Az állami támogatás jelentős részét elviszi a szervezési díj az első nemzeti otthonteremtési közösségben. Ez azután derült ki, hogy az első lakáslottót indító cég nyilvánosságra hozta, ők maguk mennyiért dolgoznak. A 3 milliós támogatásból a futamidő végén legkevesebb 1 millió 200 ezer forintot kérnek el. Szakértők szerint a befektetés emiatt nem is igazán versenyképes. Lázár János miniszter azt mondta: ő nem is lépne be egy ilyen közösségbe.

Nincs, aki lángost süssön a Balaton parton, annyian mentek külföldre dolgozni. A tavalyinál is nagyobb a baj. Mindjárt itt a turista szezon, de még mindig több száz dolgozót keresnek, nemcsak az éttermek, hanem a kisebb büfék is. A vendéglátós érdekképviselet most tőlünk keletre és délre keres felszolgálókat és szakácsokat. További ÁFA-csökkentést sürgetnek, de a kormány szerint az év eleji csökkentésből már lehetne emelni a fizetéseket.

Minden harmadik magyar, három és fél millió ember a létminimum alatt él – ez derül ki abból a felmérésből, amely a  szakszervezetek szövetségének megrendelésére készült. Az alapvető megélhetéshez tavaly 88.600 forintra volt szükség, miközben a minimálbér mindössze 74 ezer forint volt.

Nem érti a nemzetgazdasági miniszter, miért nem kaptak még egy forint támogatást sem a Vállalkozz itthon, fiatal! nevű kormányprogram résztvevői, amelyet ő jelentett be több mint egy éve - ezt mondta Híradónknak Varga Mihály, és belső vizsgálatot rendelt el az ügyben. Szombaton derült ki, hogy több hónapja fizetik a járulékokat a pályázat miatt alapított cégük után, de a beígért támogatásból még semmit sem láttak. A minisztérium azt közölte, haladéktalanul megkezdik a kifizetéseket. Az LMP szerint a fiataloknak kárpótlás is jár.

Növekvő gazdaságban a reklámpiac virágzik. A növekvő magyar gazdaságban a reklámpiac a nemrég kitalált, majd elvetett 9%-os reklámadó után most éppen megint levegőért kapkod – de már egyáltalán nem csak a most éppen másfélszeresére emelendő reklámadó miatt. Továbbá: tavaly jó 6 milliárdnyi hirdetéssel az állam lett a televíziózás legnagyobb egyedi reklámköltője és ezt a pénzt nem éppen piaci szempontok alapján osztották el az egyes csatornák között.

Csaknem 5 ezer kisbolt dőlt be tavaly - a KSH legfrissebb adatai szerint. Főleg azért, mert nem tudták kigazdálkodni a megemelt minimálbért - a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége szerint. Többen viszont az online kasszák miatt húzták le a rolót, a bevezetésük véget vetett a trükközéseknek. A Fidesz alelnöke azt mondja, pontosan ki kell vizsgálni az okokat. A szocialisták szerint a kormány elhibázott gazdaságpolitikája vezetett a bezárásokhoz.

Mindfulness - magyarul a tudatos jelenlét. Sok mindenből van benne valami, ami mostanában divatos – némi keleti filozófia, válaszok a felgyorsult világra – hogy lassuljunk le, legyünk tudatosak, éljük meg a pillanatot. Mi ez a módszer? Hogyan működik? - erről beszélgetett Baló György vendégeivel.

Demokráciákban a költségvetés vitájában egy ország szembenéz magával és jövőjével és eldönti, mire költse a kormány azt a pénzt, amiért ki-ki megdolgozott. Esetünkben a most benyújtott jövő évi költségvetés szerint a kormány 1500 milliárd forinttal költ többet jövőre, mint az idén. Másképpen: mindannyiunkra fejenként 150 ezer forinttal többet. De mire? Ki és mi nyer, ki és mi veszít a 2018-as költségvetéssel?

Végül a halhús, az internet, és az éttermi szolgáltatások ÁFÁ-ját javasolja 5 százalékra csökkenteni a kormány - ezt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter jelentett be késő délután, miután benyújtotta 2018-as költségvetés tervezetét az Országgyűlésnek. Ebből derült ki az is, hogy jövőre 14 százalékkal több maradhat a lakást kiadóknál, mert eltörölnék a bérbeadást terhelő EHO-t. Az átlagbér nagyjából 9 százalékkal, a nyugdíjak pedig 3 százalékkal emelkedhetnek. A GKI szerint a 2018-as, egy választási év költségvetése, és a kormány a munkáltatókkal akarja megfizetetni az intézkedések árát.  

Sok vesztese lehet az automatikus adóbevallásnak az Adománygyűjtők Önszabályozó Testülete szerint. Az eddigi tapasztalatok alapján az adózók csaknem fele elfelejti felajánlani adója 1+1%-át. Még egy hónap van hátra a határidőből, de a Pénzcentrum.hu már úgy számol, milliárdoktól eshetnek el a civil szervezetek és az egyházak. Az adománygyűjtők most a munkahelyek segítségét kérik.

Az állami vállalatok dolgozói tekintélyes állami béremelést kapnak, de mivel a BKV nem állami, hanem önkormányzati cég, az állam azt mondja a fővárosnak: adjon pénzt béremelésre. De nincs neki. És közben a hármas metró felújításával is küszködik, ami úgy függ össze a BKV-val, hogy vagy 150 autóbusszal kell majd pótolni a metrót, miközben a BKV-nál már most sincs elég autóbuszvezető.

Európával együtt öregszik az unió. 60 évesen milyen életkilátásai vannak? A szerződés aláírását 60 évvel ezelőtt esőben is zajosan ünnepelték Rómában – most, a napsütéses születésnapon csak operatőröket és fotósokat engedtek a politikusok közelébe a biztonság érdekében. Más lett Európa. De milyen?

Majdnem a duplájára emelné a kormány a reklámadót. A nemzetgazdasági miniszter által benyújtott javaslat szerint júniustól 5,3  százalékról 9 százalékra emelkedne a 100 millió forintos árbevétel feletti cégek reklámadója. A reklámszövetség szerint a magasabb adó miatt jövőre vállalkozások mehetnek tönkre. Az MSZP is így látja, szerintük csak azok a cégek maradnának meg, amelyek sok állami hirdetést kapnak. A kormány álláspontja szerint a cégek idén még nyernek is a módosítással.

Szellem ipari park és nem működő logisztikai központ. Mindkettő Kistelek mellett épült, uniós pénzből. Az ipari parkba 14 vállalkozás költözött évekkel ezelőtt, 12 azóta sem működik. A helyi fideszes polgármester szerint azért, mert nincs elég áram a működésükhöz. A logisztikai központ tulajdonosa pedig azt mondja, elszámolási vitájuk van az állammal. Az LMP társelnöke szerint megint értelmetlenül költötték el az 500 milliós uniós támogatást.

Becsapják a vásárlókat - ezt mondta a földművelésügyi miniszter, miután a NÉBIH befejezte a Nyugat-Európában és a Magyarországon árult azonos márkájú termékek összehasonlítását. 96-ból 71 élelmiszert találták eltérőnek. Fazekas Sándor szerint bebizonyosodott, hogy kettős mérce működik az európai élelmiszerpiacon, és a magyaroknak silányabb élelmiszerek jutnak. Később a NÉBIH jelentéséből viszont az derült ki, hogy a különbségtétel nem tekinthető általános gyakorlatnak. A Spar is megszólalt, és cáfolják a silányabb minőséget.

Nincs annyi megtakarítás a LED-es közvilágításon, mint amennyi uniós forrást költöttek rá - ez derül ki abból a tanulmányból, amelyet a kormány rendelt a 2007 és 2013 közötti uniós pénzek elköltésének hatékonyságáról. A kutatás szerint a piaci projektek kétszer olyan hatékonyak voltak, mint az uniósok. A kormány szerint bár tényleg el lehett volna költeni hatékonyabban is ezt a pénzt, az állam feladata nem a profitteremtés. Az LMP szerint viszont ebből is az látszik, hogy a kormány a baráti cégeknek szórja a pénzt.

Csúszdaparkra ad 600 millió forintot Mezőkövesdnek a kormány. Ezt a 444.hu írta meg. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint az egész ország vonzóbb lesz a turistáknak a csúszdaparkkal. Mezőkövesden korábban stadion és sportszálló is épült, szintén állami pénzből. A DK szerint a kormány azért ad újabb százmilliókat a városnak, mert korábban Tállai András államtitkár irányította.

Az iskolában azt tanuljuk, hogy volt három ipari forradalom – először a gőzgép, majd az elektromosság, végül a számítástechnika és a robotok megjelenése az iparban. Ma már világszerte a negyedik ipari forradalomról beszélnek, amit az jellemez, hogy számtalan terméket és szolgáltatást emberek helyett szoftwerek és robotok fognak előállítani. Gyorsan változik a világ. Számtalan munkahely megszűnik, de újak is létesülnek – főleg olyanoknak, akik nem csak diplomát szereznek, hanem utána életük végéig újra és újra tanulnak, akár egy teljesen új szakmát.

Nem egészségtelenebb az UHT, mint a friss tej - ezt mondja a Híradónknak nyilatkozó dietetikus. Tegnap a földművelésügyi miniszter bejelentette, hogy csak az egészséges, jó minőségű élelmiszerek fogyasztását támogatják, és ezért nem csökkentik a tartós tejek ÁFÁ-ját. Az MSZP azt mondja, arcpirítóan keveset tudnak a pasztőrözésről a kormányban. A Terméktanács szerint túl sok bevételtől esne el a költségvetés, mert a magyarok 80 százaléka tartós tejet iszik.

Már majdnem tíz éve, hogy a gazdasági- és pénzügyi válság miatt nehezen lehetett pénzhez jutni a piacon és Amerikából ekkor indult el az úgynevezett közösségi finanszírozás: van egy ötlet, amihez kell egy jó kampány s utána jön a megvalósítás – mintha pofonegyszerű lenne. Később kiderül, hogy nem is olyan könnyű mások pénzét megszerezni a saját ötletemhez.  

3 forinttal olcsóbb lett a 95-ös benzin, és 5-tel a gázolaj literje mától. Év eleje óta alig néhány forinttal ingadoznak az árak, de áprilistól komolyabb áresés jöhet - a GKI szerint. Úgy számolnak, megszűnik a fél éve bevezetett többlet jövedéki adó, amelyet legfeljebb 50 dolláros hordónkénti árhoz kötöttek, és a nyersolaj most drágább lesz ennél. A benzinkutakon egyelőre majdnem 20 százalékkal többet kell fizetni az üzemanyagokért, mint tavaly ilyenkor.

Magyarország nagyra értékeli tudósait és kutatóit, s már ezért is jó lenne megérteni, hogy a felértékelődő tudás és újítás világában miért nem költünk többet, sokkal többet kutatásra és fejlesztésre. Ez persze az oktatásra és az egészségügyre is vonatkozik, de ma a tudomány a téma. Az uniós és állami pénzek felhasználásáról 2015 óta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs hivatal dönt, amelynek elnöke Pálinkás József atomfizikus, akadémikus, korábban a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is volt.  

Kiemelkedő évet zártak, és 8%-os átlagos hozamról tájékoztatják most megmaradt ügyfeleiket a magán-nyugdíjpénztárak. 6 éve 3 millióan hagyták ott őket, miután Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterként azt mondta, a nyugdíjjogosultsága 70 százalékát elveszíti, aki nem lép vissza az állami rendszerbe. Azóta több mint 40%-kal gyarapították a magánpénztárak a megtakarításokat - a Bankmonitor szerint. A kormány most azt közölte, a legfontosabb a biztonság, és szerintük egyelőre egyedül az állam képes garantálni, hogy ki is fizetik majd a nyugdíjakat.

Nagyobb fizetésemelést kapnak a postások, a buszvezetők, és a vízügyesek Budapesten, mint Szabolcsban vagy Borsodban - ezt közölte Híradónkkal az egyik legnagyobb szakszervezeti tömörülés, a Liga elnöke. A kormány három hete három éves bérfejlesztésről döntött az állami vállaltoknál - átlagosan 30%-os emelést ígérnek. Úgy tudjuk, a dolgozók már áprilisban magasabb fizetést kapnak, de csak most szembesülnek azzal, hogy a munkahelyek földrajzi elhelyezkedésén is havi sok ezer forint múlhat - a munkaerőhiány miatt. 

Mit szólnak ehhez: az infláció az a hivatalos szám, ami mindig kisebb, mint amit én gondolok róla – hogy tehát a legtöbben úgy érezzük, a minket érdeklő árak erősebben drágulnak, mint azt nekünk mondják. Az infláció országos átlagot mér, országos átlagfogyasztó viszont persze nincs. A növekedés és a munkanélküliség mellett az infláció egy gazdaság három legfontosabb számának egyike. Ha magas, az azért nem jó, mert akkor a pénz gyorsan veszít értékéből. Viszont ha az infláció nagyon alacsony vagy nincs, az azért nem jó, mert akkor a gazdasági növekedés is nagyon alacsony marad. Az eurót használó országokban hosszú ideje alacsony az infláció, de a növekedés átlaga az évi 0,4%-ot sem éri el 1995 óta. De ha ez sem jó, az sem jó – akkor mi a jó?

Budapest káprázatos város, de sok éve azzal küzd, hogyan és minek találja ki magát, szóval, hogy mi legyen? A városkép: egy Duna-partra forduló, nyüzsgő mai világváros, vagy, újabban, egy múltba révedő, bezárkózó főváros. Ingatlan befektetők kapkodó nagyberuházásai, főváros és kerületeinek csatái avagy – építészek és urbanisták átgondolt, nyilvánosságban érlelt koncepciója döntse el, milyen legyen Budapest?

Ha néhány élelmiszernek csökken az ára, annak örülni kell. Még ha ezek ritkábban vásárolt dolgok is, mint mondjuk a szarvas- vagy vaddisznóhús, vagy bármi halféleség, az olcsó pontytól a drága lazacig. Ezeknek is csökkentené az ÁFÁ-ját a kormány, hogy több fogyjon belőlük. De vajon, ha kisebb lesz rajtuk az adó, tényleg olcsóbbak lesznek? Mert a tapasztalat azt mutatja, hogy ez egyáltalán nem biztos. De főleg: mit kezd az egyszeri háziasszony egy kis szarvashússal és lazaccal? Főleg, ha még sose csinált ezekből se ebédet, se vacsorát. Tettünk egy próbát, és nekiálltunk főzőcskézni.

Argentínában, Kanadában és Bosznia-Hercegovinában nyit újabb irodákat az állami kereskedőház. A Magyar Nemzet írta meg, hogy a három új kirendeltségre összesen 400 millió forintot költenek. A Külügyminisztérium szerint a kisebb magyar cégek akkor tudnak külföldön terjeszkedni, ha állandó képviseletük van. Arra nem válaszoltak, hogy például Argentínában melyik magyar vállalkozás miatt érdemes irodát fenntartani. Az MSZP szerint az új kirendeltségekben Fideszes kádereknek csinálnak munkát. PONTOSÍTÁS: A riport elkészítése után a Külgazdasági és Külügyminisztérium felhívta a figyelmünket arra, hogy az állami kereskedőház állampapírban tartotta a tőkéjét a Quaestorban.

Nincs fedezete a megemelt minimálbérnek a kistelepüléseken, és emiatt ezer falu mehet tönkre az Önkormányzatok Szövetsége szerint. A nagyvárosokat a bérfeszültség állítja kihívás elé, némelyek a cafetéria egy részének készpénzesítéséből remélhetnek alapbéremelést. Az Önkormányzatok Szövetsége szerint, minden felelősség a kormányt terheli. A munkaerőpiaci államtitkár azt ígéri, kivizsgálják a helyzetet, és ha szükséges, lépni fognak.

Egyetlen forinttal sem kapott több fizetést a minimálbéresek egy része a szociális intézményekben, hiába várták a kötelező béremelést. Több intézményben annyival csökkentek a pótlékok, amennyivel az alapbéreket emelni kellett. A szociális államtitkár szerint ilyen rosszul kevesen jártak. Viszont most 46 milliárd forinttal többet kapnak az intézmények, hogy fedezni tudják a béremelés miatti plusz költségeiket.

Az állami nyugdíj értéke csökkenni fog, még akkor is, ha tovább kell dolgozni érte. S mivel tovább élünk, több pénzre lesz szükségünk. Teendő: a lehető leghamarabb elkezdett öngondoskodás későbbre. De ezen belül mi? Pénz a párna alá? Önkéntes nyugdíjpénztár? Biztosítás? Nyugdíj előtakarékossági számla? Melyik? Elemzés.

Inkább kilépnek a britek az európai közös piacból, mintsem, hogy továbbra is korlátlanul be kelljen fogadniuk a külföldi munkavállalókat - elsősorban a kelet-európaiakat. Theresa May brit kormányfő kedden jelentette be, hogy az Unióból való kilépésük teljes lesz. A kint élő magyarok szerint nagy a bizonytalanság a jövőt illetően.

Mindössze 2700 bedőlt hitelessel tudtak egyezséget kötni a bankok a 66 ezer érintettből - a Nemzeti Bank közlése szerint. Az adósok egy része túl nagy kedvezményt akart, másoknál a futamidőt nem lehetett tovább hosszabbítani. Pedig az átütemezést az utolsó esélynek szánta a jegybank. Most több tízezer családot fenyeget árverés, akik legalább fél éve képtelenek fizetni a hitelüket. 

Már idén drágulni fog a friss tej - hiába csökkentették 5%-ra az ÁFÁ-ját - ezt a Terméktanács elnöke közölte Híradónkkal egy sajtótájékoztató után, amelyet a Földművelésügyi Minisztérium tartott az adócsökkentés hatásairól. A minisztérium államtitkára először azt mondta, az árcsökkenés tartós lesz, később viszont nem zárta ki a drágulást a piaci folyamatok miatt. A Terméktanács egyébként úgy számol, az emberek több mint 80%-a tartós tejet iszik, aminek az ÁFÁ-ja sem csökkent most.

Részben terrormerényletek jegyében teltek az év végi ünnepek főleg Németországban – talán továbbiakra is számítani kell, de: 2017-et írunk, jó lenne tudni valamit arról, mit várhatunk ettől az évtől.

Eltűnik az ár a cigisdobozokról. Hogy mennyibe kerülnek a dohánytermékek, ezentúl a Nemzeti Adó- és Vámhivatal teszi közzé a honlapján. Az általunk megkérdezett vásárlók attól tartanak, nem tudják majd követni az árakat. Amik ugyanúgy hetente kétszer változhatnak, mint ahogy az üzemanyagoknál szokás. A benzin és a gázolaj árában a közeljövőben nem várható csökkenés, mert még mindig érvényben van a plusz jövedéki adó, amit negyedévente vizsgálnak felül.

600 milliárd forint átcsoportosításáról döntött a kormány decemberben a nemzetgazdasági miniszter becslése szerint. Varga Mihály szerint a döntések nyertese az egészségügy, ahova 70 milliárd plusz pénz jutott. A kisvasutakra, stadionokra szánt többlet támogatásokról azt mondta, azért döntöttek így, mert volt rá pénz. A Demokratikus Koalíció szerint az összeget hasznosabb dolgokra kellett volna költeni.

Az átlag magyar háztartásnál kétszer gazdagabb egy átlag lengyel és egy átlag szlovák háztartás. Az Európai Központi Bank húsz uniós országot hasonlított össze, és kiderült, hogy a magyarok Európa legszegényebbjei között vannak. A kormány szerint óriási lökést adhat, hogy január elsejétől nőnek a családi adókedvezmények.

Az ország egyik legnagyobb ingatlan-befektetője lett a Magyar Nemzeti Bank a portfolio.hu szerint. A Matolcsy György vezette jegybank és alapítványai az elmúlt években országszerte 18 ingatlant vettek meg összesen több mint 130 milliárd forintért. Az MSZP szerint tűrhetetlen, ahogy a jegybank a rá bízott közpénzzel gazdálkodik. Matolcsy György megvédte az ingatlan-vásárlásokat.

Egy hónapra járó Erzsébet-utalványt bukik jövőre egy átlagos munkavállaló, ha továbbra is ehhez a cafetériához ragaszkodik - a Híradónknak nyilatkozó munkaügyi tanácsadó szerint. Jelenleg a legnépszerűbb béren kívüli juttatás az étkezési utalvány, és 2017-ben is az maradhat az új, készpénz-cafetéria mellett - a munkavállalók körében folytatott előzetes igényfelmérések alapján. Sokan megszokásból döntenek mellette, pedig január elsejétől a negyedével több adó terheli majd, ezért számíthatnak kevesebbre belőle a dolgozók.

A bedőlt jelzáloghitelesek mindössze 2-3 százalékával tudtak megállapodni a bankok az adósságok átütemezéséről - a Bankmonitor piaci információi szerint. Emiatt fennáll a veszélye, hogy elárverezik majdnem 140 ezer család lakását. A hitelintézeteknek utolsó esélyként új, megfizethető törlesztőkre, és a tartozás egy részének utólagos elengedésére kellett javaslatot tenniük az elmúlt hónapokban, ahogy azt a jegybank tavasszal ajánlotta. A kormány most további állami segítséget ígér.  

Az öregségi, az özvegyi, és a rokkant nyugdíjasok is kapnak a miniszterelnök által karácsonyi gesztusnak szánt Erzsébet-utalványból - mind a 2 millió 700 ezer jogosult. A kormány elfogadta Orbán Viktor javaslatát. Rogán Antal miniszter Híradónkkal azt közölte, hideg vagy meleg élelmet vásárolhatnak majd a nettó 10 ezer forint értékű utalványból, amelynek ezerforintos címletekben, legkésőbb december 31-ig kell megérkeznie. A kormány az 1, 6 százalékos jövő évi nyugdíjemelést is elfogadta. Az MSZP szerint többet és készpénzben kellene odaadni a nyugdíjasoknak. 

Lehet-e elbocsátás a megemelt minimálbér miatt? A kormánypártok szerint nem kell erre számítani, a vállalkozók szövetsége azonban attól tart, hogy a béremelés miatti többletköltségeket a kisebb vállalkozások nem tudják majd előteremteni, ezért több dolgozójuktól megválhatnak. A szocialisták átverésről beszélnek, mert miközben a járulékcsökkentés nem segít a munkaadókon, a költségvetés még többlethez is juthat.

Akár többtízezres árzuhanás, 40-50 százalékos akciók- már péntek délelőtt tömve voltak a boltok a Fekete Péntek miatt. Ilyenkor kiemelkedő akciókkal várják a vásárlókat az üzletek, az áruházakban és az interneten is, hagyományosan ilyenkor kezdődik a karácsonyi szezon a kereskedelemben. A fogyasztóvédelmi hatóság szerint azért van mire odafigyelni az internetes vásárlásnál.

Minden munkavállalóra 58 millió forintos árbevétel jut a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cégekben. Ezt a Figyelő számolta ki a nyilvános cégadatokból. A lap szerint hiába sikeresek a vállalkozások, a dolgozók átlagos bruttó fizetése 30 ezer forinttal elmarad attól, amit a versenyszférában fizetnek. Az Együtt szerint Mészáros Lőrinc állami pénzből gazdagodik, mégis kizsákmányolja a munkavállalóit, Lázár János miniszter szerint viszont minden cég annyit fizet az alkalmazottainak, amennyit akar.

Havi 5.500 forinttal vihet haza többet egy átlagos dolgozó jövőre a munkáltatói járulék tervezett 4%-os csökkentése után. Így számol a Portfolió. Szerintük a cégek többsége a munkaerőhiány miatt emeli majd a fizetéseket. A kormány pénteken tett ajánlatot a járulékcsökkentésre a versenyképesség javítása miatt és hogy kevesebb legyen a betöltetlen álláshely. Az MSZP szerint ettől még nem lesz több a munkahely, ezért további lépéseket tartanak szükségesnek.

A korábban vártnál is nagyobb, 15 százalékos minimálbéremelést javasol jövőre a kormány, a garantált bérminimum pedig a negyedével, 25 százalékkal nőne. Vagyis a minimálbér 128 ezer Ft, a garantált bérminimum pedig 161 ezer Ft lenne 2017-ben. Ezt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter jelentette be. A kormány 6 év alatt 40 százalékos reálbér-emelkedést szeretne. A szakszervezetek örültek a javaslatnak, a munkaadói oldalon viszont azt mondták, inkább a járulékcsökkentésben bíznának. A munkaadói járulékot jövőre 4 százalékkal csökkentené a kormány.

Átfogó reformot, a béreket terhelő adók és járulékok szinte mindegyikének csökkentését ígérte csütörtökön a miniszterelnök. Orbán Viktor az EBRD budapesti konferenciáján azt mondta, változtatni kell a szerinte mostanáig sikeres gazdaságfejlesztési korszakon, mert egész Közép-Európa bérnyomással néz szembe. A Világgazdasági Fórum alig több mint egy hónapja az Európai Unió sereghajtói közé sorolta a magyar versenyképességet, szerintük a régiós versenytársaktól is leszakadt az ország. A GFK éppen most közzé tett kutatása szerint a magyarok vásárlóereje már csak kétharmada a szlovákokénak.

Pánik a tőzsdéken, zuhannak az árfolyamok, esik a dollár és a mexikói peso. Donald Trump győzelmi esélyeinak hírére 800 pontot esett a Dow index, a Hong Kong-i Hang Seng 2,8%-os mínuszban jár, a Nikkei 5 %-ot zuhant. Több mint 3 %-kal esett az olaj ára, az aranyé viszont jelentősen emelkedni kezdett. A valuták közül a legérzékenyebben a mexikói peso reagált, hajnali 2 óra óta 12%-ot zuhant, mivel a republikánus elnökjelölt korábban kemény kereskedelmi intézkedéseket lengetett be a szomszédos ország ellen. A dollár a forinttal szemben is esett, az amerikai valuta árfolyama néhány óra alatt 6 forintottal lett gyengébb.  

Versenyképességi fordulat kell - ezt Matolcsy György mondta a Világgazdaságnak. A Nemzeti Bank elnöke szerint erős kormányzati intézkedésekre van szükség az idei és a jövő évi államháztartási hiány terhére. A Világgazdasági Fórum alig több mint egy hónapja az Európai Unió sereghajtói közé sorolta a magyarországi versenyképességet, szerintük tartós leszakadás fenyegeti az országot. Az MSZP szerint éppen Matolcsy György korábbi, miniszterként meghozott intézkedései jutatták mélypontra a magyar versenyképességet.