Évente családok ezrei költöznek haza Magyarországra, ám sokukat adminisztratív akadályok fogadják. TAJ-szám és állandó lakcím nélkül nem tudnak dolgozni, gyerekeik pedig akár elölről kezdhetik az iskolát. Közben a statisztikák szerint 2024-ben rekordot döntött a kivándorlás.

A Roma Szeretetszolgálatot folyamatosan keresik a roma önkormányzatok részéről az egyre súlyosbodó munkanélküliség miatt. Ifj. Rostás-Farkas György szerint a kormány segíthetne, csak nem figyel rájuk.

Egész napos házkutatás volt a kompolti polgármesteri hivatalban.

Kőművesből lett EU-szerte ismert jogvédő Glonczi László, aki először csak saját gyermekét akarta egy szegregált iskolából egy nem szegregált állami intézménybe átíratni. A roma aktivista az elmúlt évek során százötven diákot emelt ki szegregált iskolákból, és egy állami programot is leleplezett, amely integrációra szánt uniós milliárdokból szegregált. A TASZ szerda este átadta neki a SZABAD-díjat, amelyet azok kapnak, akik a legtöbbet teszik azért, hogy Magyarország jobb hely legyen.

Nem lett folyóvizük, sem benti vécéjük, nem tudnak könnyebben mosni és tisztálkodási lehetőségeik sincsenek.

Óriási a lemaradás a gyerekeknél a digitális oktatás miatt - erről Csapó Benő, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének egyetemi tanára beszélt az Inforádiónak. A kutató szerint a járvány miatt nőtt az úgynevezett funkcionális analfabéták száma is. A Pedagógusok Szakszervezeténél azt mondják, országszerte felzárkóztató programokra van szükség. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint az iskolai nyári felügyeleteken ezeket meg lehet szervezni.

Mi történik a cigányok felzárkóztatására szánt pénzekkel és minek kellene történnie velük? Hosszú töprengés és huzavona után a kormány nemrég megszűntette a Híd a munka világába című öt milliárdos programot, mert a programért felelős szervezetek több mint másfél milliárddal a mai napig nem tudtak elszámolni. De jelen tudásunk szerint uniós pénzek 2020-ig még bizonyosan igénybe vehetőek. Mi legyen velük vagy belőlük?  

500 millió forintért két szállodát vett a Türr István Képző és Kutató Intézet tavaly decemberben - tudta meg az RTL Híradó. A hátrányos helyzetű emberek felzárkóztatásáért felelős kormányzati háttérintézmény szerint oktatási központokat hoznak ott létre. Azt mondták: azért szállodákat vettek, hogy bentlakásos tanfolyamokat szervezhessenek a munkanélkülieknek. Arra azonban nem válaszoltak, hogy hoteleket miért vették összesen 340 millióval többért, mint amennyit papíron értek. Az LMP szerint már megint a hátrányos helyzetű emberek járnak rosszul.

Az állam ugyan nem, de egyház megteheti, hogy elkülöníti a cigánygyerekeket egy iskolába. Ezt mondja a Kúria egy múlt heti ítélete egy nyíregyházi iskoláról. A kormány szerint ez nem kirekesztés, hanem felzárkóztatás. Szakértők szerint az így nevelkedő gyerekek helyrehozhatatlanul kiszakadnak a társadalomból. Vita a szegregált iskolát fenntartó egyház és a pert indító alapítvány képviselője között.