Az európai konzervatívok frakciójához csatlakozott a Fidesz az Európai Parlamentben. Ezt Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi bizottságának fideszes elnöke közölte.

Szájer József, a rendszerváltás egyik emblematikus politikusa 17 évvel ezelőtt úgy döntött, hogy nem Magyarországon szeretne élni. 2004 óta volt európai parlamenti képviselő, az ideje jó részét Brüsszelben töltötte, és viszonylag keveset szerepelt a magyar nyilvánosság előtt. Decemberben azonban kiderült, hogy az ottani életének van egy olyan szelete, ami nemigen klappol a Fidesz politikájával. Sőt, mondhatni, pont az ellenkezője.

Mégis lesznek jogállamisági feltételek az uniós támogatások kifizetésénél, erről állapodott meg az Európai Parlament és az Európai Tanács. Ezt akarta elkerülni a magyar és a lengyel kormány is. Varga Judit igazságügyi miniszter szerint az unió parlamentje ezzel a költségvetést, és a koronavírus miatti mentőcsomagot veszélyezteti.

Kössék szigorú jogállami feltételekhez az uniós támogatások kifizetését - így döntött szerdán nagy többséggel az Európai Parlament. Bár a javaslatot a Fidesz pártcsaládja, az Európai Néppárt képviselőinek többsége is elfogadta, a miniszterelnök szerint csak arról van szó, hogy így akarják Brüsszelből a baloldalt kormányra juttatni. A DK is támogatta a javaslatot, amelyet szerintük csak úgy lehet alkalmazni, hogy az ne okozzon kárt a magyar embereknek.

Nem Magyarországot, hanem Orbán Viktort éheztetné ki pénzügyileg az Európai Parlament alelnöke. Katarina Barley német szociáldemokrata politikus szerint tévesen idézték a szerdai interjújában elmondottakat, amit a német közrádió helyreigazításban elismert. Kovács Zoltán államtitkár a kormány nevében úgy reagált: "innentől kezdve egy szavukat sem hisszük."

Napi jelentéseket kap a magyar kormány intézkedéseiről - ezt mondta az Európai Bizottság alelnöke az Orbán-kormány veszélyhelyzetben hozott intézkedéseiről rendezett európai parlamenti vitán. Vera Jourová szerint az Orbán-kormány nagyobb hatalmat kapott, mint bármelyik uniós ország kormánya. A vitában a rémhírterjesztés miatti előállításokat is bírálták. A Fidesz szerint a vita olyan volt, mint egy koncepciós per.

Nem szólalhat fel az Európai Parlament csütörtöki vitájában a magyar igazságügyi miniszter - közölte az RTL Híradó kérdésére az EP szóvivője. A testület csütörtökön arról a törvényről vitázik, amely alapján Orbán Viktor rendeletekkel kormányozhat a veszélyhelyzet alatt. A szóvivő szerint a hasonló vitáknál az érintett országok kormányfőinek szoktak felszólalási lehetőséget adni. Orbán Viktor azonban jelezte, hogy nem ér rá. Varga Judit az állami rádióban arról beszélt: diplomáciai következményei lesznek, ha nem szólalhat fel.

Nem szólalhat fel az Európai Parlament csütörtöki ülésén a magyar igazságügyi miniszter – közölte az RTL Híradó kérdésére az EP szóvivője. Jaume Duch Guillot szerint a hasonló vitákban az érintett országok kormányfőinek vagy államfőinek szokták megadni a lehetőséget arra, hogy beszéljenek. Azt mondta, Orbán Viktor az elmúlt években kétszer is élt ezzel a lehetőséggel, és most is meghívták.

A kényszerű otthonlét miatt talán könnyebb lesz alkalmazkodni az óraátállításhoz. Hajnalban kezdődik a nyári időszámítás, vagyis egy órával előre kell állítani az órákat, vagyis rövidebb lesz az éjszaka. Ez az utolsó év, amikor váltunk, mert az Európai Parlament döntése szerint jövőre megszűnik az óraátállítás. Azt viszont egyelőre nem tudni, hogy Magyarország a téli vagy a nyári időszámítást használja-e.

Támogatta az Európai Parlament az Európai Bizottság javaslatát arról, hogy az uniós tagállamok 37 milliárd eurót költhessenek a koronavírussal kapcsolatos kiadásokra. A képviselők a járványhelyzet miatt távszavazással döntöttek erről. A Bruxinfó szerint Magyarországnak átszámítva csaknem 2000 milliárd forintos segítség jut, a kormány azonban ezt vitatja.

Összeférhetetlenség miatt másodjára sem javasolta uniós biztosnak Trócsányi Lászlót az Európai Parlament jogi szakbizottsága. Az Európai Bizottság leendő elnöke ezért új jelöltet kért a magyar kormánytól. Trócsányi László szerint igazságtalan a döntés. A kormány szerint azért támadják, mert megvédte Magyarországot a menekültektől. Az ellenzéki pártok úgy reagáltak: Trócsányi bukása egyben Orbán Viktor bukása is. A Reuters szerint Várhelyi Olivér lehet az új jelölt.

Összeférhetetlenség miatt leszavazta Trócsányi László uniós biztosi jelölését az Európai Parlament jogi szakbizottsága, mert szerintük nem rendezte viszonyát az ügyvédi irodájával. Így ő nem vehet részt a biztosjelöltek jövő heti meghallgatásán. Trócsányi politikai döntésről beszél és jogi lépésekre készül. A kormány pedig a bevándorláspárti képviselők Magyarország elleni bosszúját emlegeti.

Ősszel dönthet a Fidesz frakció arról, elveszik-e a parlamenti és bizottsági tisztségeket azoktól az ellenzéki pártoktól, amelyek az Európai Parlamentben a szokásjoggal ellentétben nem szavazták meg a fideszes jelöltek bizottsági pozícióit. Ezt válaszolta az RTL Híradó kérdésére Kocsis Máté, frakcióvezető. A DK erre úgy reagált: továbbra is megakadályozzák, hogy fideszes képviselők tisztséget szerezzenek az Európai Parlamentben.

Az öt magyar fideszes jelölt közül csak kettőt, Gál Kingát és Deutsch Tamást választotta meg az európai parlament azokra a bizottsági alelnöki posztokra, ahová jelölték őket. Bocskor Andrea, Trócsányi László és Hidvéghi Balázs ügyében később döntenek. Három magyar ellenzéki párt kezdeményezte a bojkottot, amihez az európai szociáldemokraták és liberálisok is csatlakoztak. A kormány és a Fidesz szerint ez példátlan, az ellenzék szerint viszont ez a valódi magyar érdekképviselet.

Véglegessé vált a magyar Európai Parlamenti képviselők névsora, miután a hétvégén az MSZP, előtte pedig a Jobbik is eldöntötte, hogy kit küldenek Brüsszelbe. A múlt vasárnapi választás alaposan felforgatta a magyar belpolitikát: az LMP és a Jobbik vezetése lemondott, a DK megerősödve került ki a választásból. A Fidesz nyert, és az ellenzék szerint máris lépéseket tett, hogy újra közeledjen az Európai Néppárthoz. A megerősödött Momentum pedig önálló jelöltet indít a főpolgármester-választáson.

Sem a szélső-jobboldaliakkal, sem a szélső-baloldaliakkal, sem pedig más unió ellenes párttal nem hajlandó az együttműködésre az Európai Néppárt. Ezt Manfred Weber, az Európai Parlamenti választáson győztes tömörülés csúcsjelöltje jelentette ki. A hagyományos nagy pártok sok támogatót vesztettek. Jelentősen erősödtek a zöldek és a liberálisok, a szélsőséges, populista pártok  áttörése elmaradt.

Kötelező lesz a tolatóradar és az indításgátló alkoholszonda is, sok más vezetést segítő berendezéssel együtt 2022-től. Az Európai Parlament elfogadta azt a rendeletet, ami szerint három év múlva már csak a most elfogadott biztonsági és vezetést támogató eszközökkel lehet új autókat gyártani. A becslések szerint ezekkel a szigorításokkal körülbelül húsz százalékkal csökkenne a halálos balesetek száma az unióban.

Felkerült a DK Európai Parlamenti listájára Czeglédy Csaba. Az egykori szombathelyi önkormányzati képviselőt az ügyészség 6 milliárd forintos költségvetési csalással vádolja. A DK szerint viszont ő egy hős, és koncepciós eljárás zajlik ellene.  

Megszűnik az Altus Zrt., ha Dobrev Klára az Európai Parlamenti választásokon mandátumot szerez az Európai Parlamentbe - ezt ő maga mondta az RTL-Híradónak. A mások mellett korábban az Európai Bizottságnak is dolgozó vállalkozásnak jelenleg Dobrev Klára a vezérigazgatója. Gyurcsány Ferenc felesége eddig nem politizált, azt mondta, az áprilisi választások után döntötte el, hogy politikai szerepet is vállal a DK-ban. A Dobrev Klárával készített hosszabb interjút megnézhetik ITT.

Visszautasította Orbán Viktor, hogy fejlesztési pénzeket vonhassanak el Magyarországtól a következő uniós költségvetésben. A miniszterelnök erről Pozsonyban beszélt, a német kancellár és a visegrádi országok kormányfőinek találkozóján. Korábban több uniós tagország is felvetette, hogy a jogállamiságot megsértő kormányok kevesebb támogatást kapjanak. Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az Európai Uniót érintő nagy döntésekkel meg kell várni az európai parlamenti választást. Pozsonyból Losonczi Gergely tudósít.

Az ellenzéki párt összesen 273 millió forinttól eshet el: az összeg felét büntetésként kell befizetniük, a másik felével az állami támogatásukat csökkentik. A Jobbik szerint ez veszélybe sodorja az európai parlamenti kampányukat, és azt mondják, az Állami Számvevőszék a kormány megrendeléseit teljesíti. A szervezet szerint az ellenőrzéseket szigorú, nemzetközi szabályok alapján végzik.

Ismét a magyarországi jogállamiság helyzetéről tárgyalt az Európai Parlament. A vitanapot a Zöldek frakciója kezdeményezte. Szerintük például a túlóratörvénnnyel és a közigazgatási bíróságok létrehozásával megsérti az ország az uniós alapértékeit. A Fidesz képviselője azt mondja: mindez az uniós választási kampány része. A Párbeszéd politikusa szerint viszont a vita a magyar jogállam leépítéséről szól. 

A jogállamisághoz kötnék az uniós támogatások kifizetését - így döntött ma az Európai Parlament. Eszerint 2021-től lenne lehetőség a kifizetések felfüggesztésére vagy csökkentésére akkor, ha egy tagállamban sérül a jogállamiság, ha nagy a korrupció vagy nem elég hatékony az adócsalás elleni küzdelem. A Fidesz nem szavazta meg a javaslatot, amely szerintük a bevándorlás támogatásáról szól.

Hamarosan újabb levelet kapnak Orbán Viktortól azok, akik korábban felhatalmazták arra, hogy írhat nekik. Ezúttal csekk is lesz a borítékban.

Jövő májusban már azok a határon túli magyarok is szavazhatnak az Európai Parlamenti választáson, akik nem uniós tagországban élnek. Az Országgyűlés kormánypárti többségének döntése azt jelenti, hogy a Kárpátalján, vagy a Vajdaságban élők is voksolhatnak.

Nem szavazta meg a Fidesz az európai parlamenti képviselőcsoportja a munkahelyen, a közterületen és a politikai életben elkövetett zaklatások visszaszorításáról szóló uniós jelentést. Ebben arra kérik a tagállamokat, hogy szigorúan tartsák be a szexuális zaklatást visszaszorító törvényeket, és ratifikálják a családon belüli erőszakot elítélő Isztambuli-egyezményt.

Olyan nagy a korrupció Magyarországon, hogy az már a jogállamiságot veszélyezteti - ezt állapította meg az Európai Parlament költségvetési szakbizottságának jelentése. A dokumentumot a Fidesz pártcsaládjába tartozó képviselő készítette és az Európai Néppárt is támogatta.  

Az egész Európai Néppárt megszavazta, hogy az Unió adjon pénzt a civil szervezeteknek, csak a Fidesz képviselői nem támogatták. Az Európai Parlamentben elfogadott határozat több mint 400 milliárd forinttal segítené az alapvető uniós értékeket őrző civil szervezeteket.

Egyelőre semmilyen következménnyel nem jár Magyarország számára az Európai Parlament bevándorláspolitikával kapcsolatos határozata, ezt mondta az RTL Híradónak egy uniós szakértő. Az Európai Parlament automatikusan oda irányítaná a menekülteket, ahol kevesebben vannak, és csökkentené a szabályokat be nem tartó tagállamok uniós támogatását. Csakhogy mindezt az Európai Tanácsnak is jóvá kell még hagynia, ahol minden kormányfőnek vétójoga van.

A képviselők talán harmadának folyamatosan csökkenő jelenlétében jó 100 perces vita volt szerdán délután az Európai Parlamentben a magyar jogállamiságról, az „Állítsuk meg Brüsszelt” nemzeti konzultációról és a CEU- illetve a külföldről is támogatott civil szervezetek elleni törvényről. A vitában részt vett és kétszer is szót kapott Orbán Viktor miniszterelnök. Megmutatjuk a vita legfontosabb részleteit.

A CEU-ról, a civilekről, és a nemzeti konzultációról is kérdezték Orbán Viktor miniszterelnököt az Európai Parlament szerdai ülésén, ahol az első napirendi pont volt a magyarországi helyzet. A Közép-európai Egyetemet sokak szerint ellehetetlenítő törvénymódosítás miatt az Európai Bizottság most kötelezettségszegési eljárást jelentett be. A miniszterelnök azt mondta, Magyarország elkötelezett az unió mellett, és nyitott a tárgyalásra.

Újabb ügyben indul eljárás a jobbikos Kovács Béla ellen. A gyanú szerint ingyen pénzt biztosított ismerőseinek, mégpedig úgy hogy fiktív gyakornoki szerződést kötött négy személlyel, akik nem dolgoztak neki Brüsszelben, viszont felvették a nekik járó uniós fizetést. Emiatt a legfőbb ügyészség kérte a jobbikos európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte. Közben négy hónappal meghosszabbítják Kovács Béla kémkedési ügyében indított vizsgálatot. Ebben az ügyben az Európai Parlament a magyar hatóságok kérésére már korábban felfüggesztette a jobbikos politikus mentelmi jogát.

Bekiabálásokkal zavarták meg baloldali képviselők Orbán Viktor szezonnyitó beszédét az Országgyűlésben. A miniszterelnök éppen arról beszélt, hogy szerinte Brüsszel, ha Magyarországgal nem tudja elfogadtatni a kvótát, a baloldali vezetésű városokkal, Szegeddel, Zuglóval és Salgótarjánnal fogja leboltolni, hogy menekülteket fogadjanak be. A kormányfő azt mondta, hogy erről Martin Schultz, az Európai Parlament baloldali elnöke nyilatkozott korábban. Az MSZP frakcióvezetője a kijelentést aljas hazugságnak nevezte.

Gyanúsítottként hallgatta ki a Központi Nyomozó Főügyészség Kovács Béla, jobbikos Európai Parlamenti képviselőt. A politikust uniós intézmények elleni kémkedéssel gyanúsítják, mentelmi jogának felfüggesztését a legfőbb ügyész kérte az Európai Parlamenttől. Kovács Béláról először a Magyar Nemzet írta meg, hogy moszkvai tanulmányai idején beszervezhették és az orosz titkosszolgálatok kémje lehet. A jobbikos politikus ezt tagadta.

Tele van irányított és félrevezető kérdésekkel - ezt mondta a bevándorlókkal kapcsolatos magyar konzultációs kérdőívről az Európai Bizottság képviselője kedden Strasbourgban. Az Európai Parlamentben vitát tartottak Orbán Viktor a bevándorlókról és a halálbüntetés visszaállításáról szóló kijelentéseiről. Valamennyi hozzászóló elítélte, hogy a magyar kormány torz képet fest a bevándorlókról és az uniós alapszerződéssel ellentétesen a halálbüntetés visszaállítását napirenden tartja. Orbán Viktor szerint a magyaroknak senki nem mondhatja meg, mit gondoljanak.

Kedd este Magyarország lesz a téma az Európai Parlament plenáris ülésén. A vitát a liberális frakció kezdeményezte. A Fidesz a magyar ellenzéket okolja. Deutsch Tamás szerint sem az unióban, sem az Egyesült Államokban nem kapnak komolyan vehető kritikákat.  

A magyar sajtó helyzetéről vitáztak az Európai Parlamentben. Pontosabban nyilvános meghallgatás volt a Demokratikus Koalíció kezdeményezésére. Indulatosan bírálta a magyar kormányt az egyik néppárti képviselő is, úgy fogalmazott: nagyon veszélyes úton halad a kabinet. Több magyarországi médiavállalat vezetője is felszólalt.   

A magyar sajtó helyzetéről tárgyalnak az Európai Parlamentben. A vitanapot a Demokratikus Koalíció képviselői kezdeményezték. Meghívták több magyar média vállalat vezetőjét is, akik beszédet mondanak. Felszólal többek között az RTL Klub vezérigazgatója is.  

Nem lehet oktatási, ifjúsági és kulturális biztos Navracsics Tibor. Erről döntött az Európai Parlament oktatási bizottsága. Navracsics már nemcsak elhatárolódott tőle, hanem bírálta is a magyar kormányt.  

Nem eresztik Navracsics Tibort az Európai Parlamenti képviselők. Az uniós biztosnak jelölt magyar politikust szerdán három órán keresztül faggatták, főleg a magyar belpolitikáról. Ma pedig úgy döntöttek, újabb kérdéseket tesznek fel neki, ezúttal írásban.  

Tóásó Előd nővére, Edit egészen Brüsszelig ment, hogy testvérét végre szabadon engedjék.

A Velencei Bizottság még nem alakította ki végleges véleményét a magyar alkotmányról, erről június 17-18-iki ülésén szavaz majd.

Leragasztott szájjal, és magyarországi lapok üres címlapjait mutatva tiltakozott több európai parlamenti képviselő Orbán Viktor beszéde alatt.

A kormányt nem képviselte senki az Európai Parlamentben tartott tartott közmeghallgatáson.

A magyar nép 1956-ban a szabadságot választotta - mondta az Európai Parlament elnöke szombaton.

Felszólították a francia kormányt, hogy „azonnal függessze fel” a cigányok kitoloncolását.