Médiatörvény: gyors eljárást ígér Brüsszel

Az ALDE által szervezett közmeghallgatás megnyitójában Guy Verhofstadt, az ALDE frakció elnöke elmondta: a közmeghallgatást azért szervezték meg, mert vitathatónak tartják a törvény bizonyos pontjait, és felmerülhet a sajtószabadság korlátozása is Magyarországon.

Neelie Kroes, a digitális átállásért is felelős EU biztos emlékeztetett arra, hogy vizsgálják a magyar médiatörvényt. Az Európai Bizottság alelnöke a vitatható pontok között említette a kötelező regisztrációt, amely valamennyi sajtótermékre, beleértve az online-ra is kiterjed, a politikai befolyásolás lehetőségét, a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének túlzottan széles körű alkalmazását, valamint azt, hogy az uniós jogszabályokkal ellentétben a törvény a nem magyar, de Magyarországon is tartalmat közvetítő médiumokra is vonatkozik. Ugyancsak vitathatónak nevezte a nemrégiben felállított Médiatanács függetlenségét.

Neelie Kroes ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor sajtótájékoztatón erősítette meg: a kormány kész módosítani a médiatörvényt a vizsgálat után, amennyiben az úgy találja, hogy annak bizonyos pontjai nem felelnek meg az uniós jogszabályoknak.

Határozottan, gyorsan és objektíven folytatják le a vizsgálatot, mondta a biztos, aki megerősítette a kérdést „nagyon komolyan veszik”.

Schöpflin György sajnálatosnak nevezte, hogy a szervezők hétfőn elutasították a magyar kormány ajánlatát, amely szerint részt venne az eseményen. Felszólalásában kifejtette: a médiatörvénnyel foglalkozó külföldi cikkek többsége meg sem kísérli ellenőrizni a tényeket, az egyetlen cél, hogy a magyar kormány megváltoztassa a jogszabályt. Mint mondta a kormány felelősséggel tartozik választóinak, míg a sajtó nem; a sajtót bizonyos mértékig az államnak kell szabályoznia. Schöpflin György szerint a sajtólavina, ami a médiatörvényre zúdult, erősítheti a magyarokban az euroszkepticizmust. Sok magyar gondolja majd úgy, hogy például a szolidaritás mint uniós érték, valójában üres szólam. Sok magyarnak elfogadhatatlan az a kettős mérce, amit véleménye szerint a nyugati sajtó alkalmaz - fejtette ki.

Renate Weber, európai parlamenti képviselő, a közmeghallgatás moderátora válaszában kitért arra, hogy az eseményt még a tavaly decemberben kezdték szervezni, és a magyar kormány képviselőire is számítottak. Nem a magyarokat és nem Magyarországot támadják, és kettős mérce sincs - hangsúlyozta.

A közmeghallgatásra videóüzenetet küldött Konrád György író, és felszólalt, Haraszti Miklós, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadsággal foglalkozó volt megbízottja, Majtényi László volt adatvédelmi biztos, az ORTT volt elnöke, Vágvölgyi András író és az ALDE több európai parlamenti képviselője is.
Haraszti Miklós felszólalásában azt fejtette ki részletesen, hogy a törvény bizonyos pontjai nem szerepelnek egyetlen európai ország jogszabályaiban sem.
Majtényi László mint mondta, nem politikusként, hanem jogászként szólat fel. Véleménye szerint a törvényt vissza kellene vonni, mert az alkotmányellenes. Az alaptörvény kimondja ugyanis, hogy egyetlen politikai párt sem befolyásolhatja a sajtót - emlékeztetett.