Elkezdte megbírságolni az Országgyűlés az ellenzéki képviselőket decemberi parlamenti akcióik miatt. Elsőként egy Párbeszédes politikus kapott félmillió forintos büntetést. Lesz azonban olyan képviselő, akitől a kormánypártok tervei szerint kétmillió forintnyi fizetést vonnak el. Az ellenzékiek azt mondják: nem hagyják magukat megtörni.

A teljes ellenzék kivonult a Parlamentből a tavaszi ülésszak első napján. Azt mondták, nem akarnak asszisztálni az odabent zajló propagandához. Előbb az állami média székházához, majd az esztergomi Suzuki-gyárhoz mentek, hogy számonkérjék a cégen a túlóratörvényt.

Egyelőre nincs döntés a túlmunkáról szóló törvényjavaslat ellen tiltakozó ellenzéki képviselők büntetéséről. A Házbizottság ma tárgyalt Kövér László javaslatáról, aki „anarchiába hajló eszetlen rendbontásnak” nevezte a december 12-ei ülésen történteket, és az abban résztvevőket pénzbüntetéssel sújtaná. Csakhogy a házbizottság kizárólag egyhangú döntéseket hozhat, a tiszteletdíj-megvonást pedig az ellenzék nem támogatja. Később a kormánypárti többségű Országgyűlés dönthet. 

Tüntetést szerveznek ellenzéki országgyűlési képviselők február 10-ére a Várba. Ez a válaszuk arra, hogy hétfőn kiderült, Kövér László összesen 38 ellenzéki politikust büntetne meg a december 12-ei, botrányos parlamenti ülés miatt. A házelnök fizikai erőszak, illetve az Országgyűlés tekintélyét sértő magatartás miatt az érintettek többségének egy havi tiszteletdíját vonná el. Az ellenzék szerint önkényesen járt el a házelnök, és nem fogadják el a büntetést.

Az MSZP és a Párbeszéd képviselői szerint a jövőben nem fognak asszisztálni a szerintük látszat-demokratikus országgyűlési szabályokhoz. A szocialista Kunhalmi Ágnes szerint arra lehet számítani, mint az utolsó ülésnapon, amikor a túlóratörvény szavazásakor elfoglalták a pulpitust. A Fidesz szerint az ellenzék csak a balhét keresi.

Elkezdődött a budapesti főpolgármesteri posztért induló ellenzéki jelöltek előválasztása. A fővárosi választók szavazhatnak hétfőtől vasárnap délig. Most a Párbeszéd jelöltjére, Karácsony Gergelyre, vagy a szocialista Horváth Csabára voksolhatnak. A politikusok szerint a tavalyi országgyűlési választásokon egyértelművé vált, hogy a kormánypárttal szemben csak olyan jelöltnek van esélye a győzelemre, aki mögé minden ellenzéki párt oda áll.

Jogszerűen dobták ki az ellenzéki képviselőket tavaly decemberben a fegyveres biztonsági őrök az állami média székházából – ezt állapította meg az ügyészség. Ezért el is utasították a képviselők feljelentéseit, az ő viselkedésük miatt viszont nyomozást rendeltek el. Az ügyészség szerint a képviselőkkel szemben nem történt erőszak. Az ellenzéki pártok szerint az ügyészség az erőszak oldalára állt és döntésük a diktatúrákat idézi.

Országszerte több ezres tüntetésekkel és forgalomlassító demonstrációkkal folytatódott a túlóratörvény elleni tiltakozás. Csütörtök este Szegeden volt demonstráció. A felszólalók szerint 2019 az ellenállás éve lesz, mert az embereknek elegük van a korrupcióból és a kizsákmányolásból.

Már 15 szakszervezet, civil szervezetek, parlamenti és parlamenten kívüli pártok csatlakoztak a szombati, budapesti demonstrációhoz. Nem csak a túlóratörvény visszavonásáért tüntetnek, összesen négy pontban foglalták össze követeléseiket. A kormány szerint a tüntetéseket Soros György pénzén szervezik, hogy Magyarországból bevándorlóországot csináljanak.

Ellenállást és lázadást hirdetett az ellenzék a parlament rendkívüli ülésén, amely a kormánypártok távolmaradása miatt határozatképtelen volt. A képviselők közösen mondták el követeléseiket. A Fidesz szerint csak színészkedik az ellenzék azért, hogy politikai balhét kreálhasson. Lázár János, az előző Orbán-kormány minisztere szerint ugyanakkor a túlóratörvény vitatható és vitatott lépés.

Még a Fidesz támogatói is megosztottak abban, mondhat-e nemet egy dolgozó a főnökének, ha azt kéri tőle, hogy túlórázzon. Ez derül ki a Závecz Research kutatásából, amit az Indexnek készítettek, a túlóratörvény elfogadása és a tüntetések után. Az eredményekből az is kiderül, hogy a társadalom pártpolitikai megosztottsága az élet minden területén megfigyelhető.  

A kétharmados parlamenti többség nagy veszélyt hordoz magában, és a kormánypártok többsége lehetetlenné teszi a bírálatot, így az ellenzéknek nincs más eszköze a megszólalásra, mint a tüntetés - mondta a Népszavának adott interjúban Beer Miklós.

A pénteki összellenzéki tüntetésen szakszervezetk és ellenzéki pártok képviselői is beszédet mondtak. Hadházy Ákos azt ígérte, hogy nem csak be fogják olvasni az ellenzék 5 pontos követelését, de meg is fogják valósítani. A Momentum Mozgalom alelnöke pedig 2019-et kikiáltotta az ellenállás évének.  

Ellenzéki pártok és civilek is tüntetést szerveztek péntekre, eredetileg arra akarták felszólítani a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a túlóratörvényt. Azóta azonban változott a demonstráció elnevezése, hiszen Áder János aláírta a törvényt.

A kormánypártok szerint az ellenzéki képviselők agresszívan visszaéltek a hatalmukkal és rátámadtak az MTVA munkatársaira. A Fidesz kommunikációs igazgatója videóüzenetben ítélte el, mint fogalmazott: a sorosista akciót. Az MTVA közleményt adott ki, eszerint a képviselők fenyegető magatartása félelmet keltett a dolgozókban. Az RTL Híradónak nyilatkozó alkotmányjogász szerint bűncselekményt követtek el a képviselőket kidobó biztonsági őrök.

Két fideszes képviselő törvénymódosítást nyújtott be a túlórákkal kapcsolatban. Egyéni indítványról lévén szó, a benyújtók megtehették, hogy a társadalmi, szakmai, politikai vitákat kihagyják és ma átverték az országgyűlésben a módosítást. A szavazás törvényességét az ellenzék erősen vitatja, tartalmát elutasítja és ennek jegyében szokatlanul élénken, de a megszokott eredménytelenséggel tiltakozott.

Ellenzéki képviselők azt állítják, az összes mai szavazás szabálytalan volt, így a vitatott törvényeket szerintük valójában nem fogadta el az Országgyűlés. Példaként említik, hogy a szavazógépek úgy is működtek, hogy a képviselők nem tették be a saját kártyájukat. A Fidesz szerint minden szavazás törvényesen zajlott, az ellenzéki képviselők akciója pedig - így írták - nem maradhat következmények nélkül.

A sikeres hódmezővásárhelyi, majd a keserves országos választási tapasztalatok alapján és után újabb mozgalom indult azzal a céllal, hogy a jövő évi önkormányzati választásokon mindenütt egyetlen jelölt álljon szemben a kormánypártok jelöltjével. A név: Mindenki Magyarországa Mozgalom. Mit akarnak, és miben reménykednek az alapítók?

Minden településen legyen független, de az összes ellenzéki párt által támogatott polgármester-jelölt jövőre - ezt akarja elérni az újonnan alakult Mindenki Magyarországa Mozgalom. Az egyik alapító, Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere szerint a jövő évi önkormányzati választás mérföldkő lehet az Orbán-rendszer elleni küzdelemben.

Szemeteléssel tiltakoztak ellenzéki politikusok. Jobbikosok a nemzeti kukaholding elé, szocialisták pedig a Kossuth térhez vittek teli zsákokat, mert szerintük a kormány nem oldja meg a szemétszállítási káoszt.

Csapataink harcban állnak, mondta Nagy Imrét idézve Márki-Zay Péter az ellenzék közös tüntetésén Budapesten, a Bem téren. Hódmezővásárhely ellenzéki összefogással megválasztott polgármestere szerint ma könnyebb dolga lesz az ellenzéknek, mint 1956-ban, mert Európa segíthet. Az MSZP, a DK, a Párbeszéd és a Momentum közös tüntetésén is gyűjtötték az aláírásokat az Európai Ügyészséghez csatlakozásért.

Az Európai Parlamentben elfogadott Sargentini-jelentést a kormány és a Fidesz a maga javára fordította, mert el tudja hitetni a választókkal, hogy az unió nem a kormányt, hanem az országot támadja. Kérdés, hogy az ellenzék továbbra is ezzel a jelentéssel akar foglalkozni, amelynek, ha egyáltalán, évek múlva lehet uniós következménye – vagy talál magának témát, ami érdekelheti az évek óta migrációs propagandában élő választókat.

2003-ban még botrányosnak tartotta a Fidesz-frakció, hogy egy állami vezetőt egy magáncég utaztatott külföldre. A képviselőcsoport most viszont nem válaszolt arra, hogy ennek ismeretében aggályosnak tartják-e, hogy Orbán Viktor egy milliárdos közbeszerzéseket nyerő üzletember vendégeként utazott el egy magángéppel focimeccsre.

Az európai Magyarországért tüntetett három ellenzéki párt: az MSZP, a DK és a Párbeszéd Budapesten a Külügyminisztérium előtt. Karácsony Gergely arról beszélt, hogy az európai értékek fontosabbak a kormány önös érdekeinél.

Jótékony célra ajánlják fel az ellenzéki pártok képviselői a fizetésemelésüket. Az MSZP elnöke a következő elnökségi ülésen tesz erre javaslatot, de az RTL Híradó kérdésére a Jobbik, az LMP, a DK és korábban a Párbeszéd is jelezte, hogy ők is humanitárius célokat támogatnak majd a többletpénzből. A képviselők fizetése bruttó 200 ezer forinttal emelkedik a jövő hónaptól. Erről a Fidesz javaslatára a héten döntött a parlament.  

Zsarolással érte el a Fidesz, hogy az ellenzék is támogassa a képviselők fizetésemeléséről szóló javaslatot - ezt mondta a Híradónak a Jobbik szóvivője. A kormánypárti képviselők javaslatának az lett volna a következménye, hogy az ellenzéki pártok jóval kevesebbet költhettek volna a frakciójukra. Ebből csak azután engedtek, hogy a képviselők fizetésemelését az ellenzékből is támogatták a Törvényalkotási Bizottságban. Kerestük a Fideszt, azt írták, kompromisszum született.

Átverés! 30 millió forintból újítana fel a Jobbik egy filmdíszletet. Az RTL "Mi kis falunk" című sorozatában feltűnő pajkaszegi kakaós-briós szobrot választották, hogy bebizonyítsák, a kormánypárti képviselők nem olvassák el az ellenzéki javaslatokat. Szerintük tervük bevált, senkinek nem tűnt fel, hogy a valóságban nem létező szoborra költenének pénzt.

Alkotmánymódosítással tiltaná ki a hajléktalanokat a közterekről egy fideszes politikus. Bajkai István szerint a közmunkaprogram lehetővé teszi, hogy mindenki munkát vállaljon, és magának gondoskodjon szállásról. A szocialisták szerint a Fidesz csak a szőnyeg alá akarja söpörni a szegénységet.  

Beszéljünk az LMP-ről, amely a Jobbikkal egyike annak a két pártnak, amelyben a legnagyobb nyilvános felfordulás követte a választásokat. Személyi ügyek, fegyelmi ügyek, kizárás, eltiltás, új elnökség, amelynek tagjai között az országgyűlési frakció nem képviselteti magát – és a közvélemény érdeklődő részének egyáltalán nem világos, mit akar az LMP 2018 őszétől.

Már a parlament alakuló ülése előtti napon lezárják a Parlament környékét, delegációk közlekedésére hivatkozva. A Jobbik bejelentette: lebontanák a kordont, hogy szabadon lehessen tüntetni a Kossuth téren május 8-án. A térre tüntetést szervező „Mi vagyunk a többség mozgalom” közös kordonbontásra kéri az ellenzéki pártokat. A Fidesz felszólította az ellenzéket a törvények betartására, szerintük ők 2007-ben egészen más körülmények között bontották le a Parlament körüli kerítést.

Ha lenne egységes ellenzék, és ha ennek lenne vezetője, talán befutó lehetne a több diplomás, 46 éves Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely most megválasztott hét gyerekes polgármestere. Azt mondja, nem ideális jelölt, mert neki városát kell irányítania. De azért megjelent egy tüntetésen és van véleménye az ellenzék jövőjéről, amire sokan kíváncsiak.

Ha lenne egységes ellenzék, és ha ennek lenne vezetője, talán befutó lehetne a több diplomás, 46 éves Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely most megválasztott hét gyerekes polgármestere. Azt mondja, nem ideális jelölt, mert neki városát kell irányítania. De azért megjelent egy tüntetésen és van véleménye az ellenzék jövőjéről, amire sokan kíváncsiak.

Ha lenne egységes ellenzék, és ha ennek lenne vezetője, talán befutó lehetne a több diplomás, 46 éves Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely most megválasztott hét gyerekes polgármestere. Azt mondja, nem ideális jelölt, mert neki városát kell irányítania. De azért megjelent egy tüntetésen és van véleménye az ellenzék jövőjéről, amire sokan kíváncsiak.

Adott egy többdiplomás menedzser, aki családjával együtt éveket tölt Kanadában és az Egyesült Államokban, majd a hétgyerekes család a magyar gyökerek megőrzéséért visszatér Magyarországra. Márki-Zay Pétert 2017 végén megtalálja a politika és függetlenként jelölik a Fidesz-fellegvárnak számító Hódmezővásárhely polgármesterének. Mögé áll a teljes ellenzék – és nyer. Egy óriási Fidesz-többségű önkormányzati testületet vezet. Győzelme után arra is talál időt, hogy az összes ellenzéki pártot kikerülve, néhányad magával meghatározza, hogy az összes egyéni választókerületben ki a legesélyesebb ellenzéki jelölt. De a kormánypártok kétharmados többséget szereznek. Azóta Márki-Zay Péter afféle politikai jolly-joker, akiből bárki és bármi lehet.

A Fidesz-KDNP kétharmados választási sikeréből nem annyira a győzelem, hanem a kétharmad erősen foglalkoztatja a közvélemény egy részét. Hogy miből, miért, hogyan lett ez a kétharmad? Ungváry Krisztián történész előállt egy cikkel, amelynek címe: „A Fidesz-szavazó védelmében”. Az ellenzéki szavazók nyilvános védelméről nem tudunk. Hátha most. Ungváry Krisztián történész és Péterfy Gergely író voltak Baló György vendégei.

A tüntetők új választást és független médiát követeltek. Az ellenzéki pártokat pedig arra szólították fel, hogy fogjanak össze Orbán Viktor leváltásáért.

Az ország egészét letarolták a kormánypártok. Az egyetlen kivétel Budapest, ahol az ellenzék győzött. Túlságosan egyszerűnek érződik vidék-Budapest ellentétben keresni a választ. De akkor – kérdezzük sokadszorra vasárnap óta – mi van a háttérben az ellenzék gyengeségén és a szőnyegbombázás-szerű kormánypropagandán túl?

A választásokon leadott összes szavazat nagyjából felét a Fidesz-KDNP kapta, másik nagyjából felét az ellenzék együttesen. A választás mindig számtengert produkál és kínál az elemzőknek. Megnéztük, hogy az összes leadott szavazatból melyik pártnak hány kell egy mandátumhoz.  

A vasárnapi választáson hatalmas, kétharmados győzelmet aratott a Fidesz, és sok jel szerint ennek aránya őket magukat is meglepte. Az ellenzéki pártoknak is volt miért meglepődniük, a vereség mértéke miatt.

Napközben még a kormányváltásban is reménykedtek az ellenzéki pártok a választáson a magas részvételi arány miatt. Aztán a Fidesznek kétharmados többségét hozó voksolás után azonnal lemondott az MSZP teljes elnöksége, Vona Gábor, a Jobbik elnöke és Hadházy Ákos, az LMP társelnöke is.

Lejárt a visszalépések határideje a holnapi választás előtt. Az utolsó pillanatokban is voltak visszalépések, de az MSZP-Párbeszéd, a DK, az LMP és az Együtt mindössze 6 választókörzetben támogat közösen egyetlen jelöltet. 40 választókörzetben részleges koordinációt értek el. A Jobbik sehol nem léptette vissza jelöltjeit, így a legtöbb helyen a nagyobb pártok közül a Fidesz-KDNP mellett a Jobbikra, és egy vagy több baloldali jelöltjeire lehet majd voksolni.

Az MSZP-Párbeszéd, a Demokratikus Koalíció és a Lehet Más a Politika is ma tartotta kampányzáró rendezvényét.

90 százalék az esélye, hogy újabb visszalépésekről állapodnak meg az ellenzéki pártok - erről az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje beszélt az ATV műsorában. Karácsony Gergely azt mondta, húsvét után jelentik be a konkrétumokat.

A kormánypártok tizenkilencedszerre sem jöttek el. A kérdés az, hogy a hatalom részeseként mit kezdene a migránsválsággal a Jobbik, az MSZP és az LMP?

A Magyar Balóval tizennyolcadik kormánypártok nélküli választási vitája döntő fontosságú Magyarország és Európa jövőjében: a szükségesnél jóval szerényebben finanszírozott kutatás-fejlesztésről, az innovációról és a tudományról vitatkozik három ellenzéki politikus. A résztvevők: Polónyi István, MSZP, Rónai Sándor, DK és Hajnal Miklós, Momentum.

Tizenhetedik választási vitánk tárgya az egészségügy, az ellenzék szerint csődközelben, a vitát ma sem vállaló kormánypártok azt ismételgetik, hogy milyen sokat tettek érte. 3 ellenzéki párt politikusai vitatkoznak, mit tennének az egészségüggyel a hatalom részeseként.

Visszalép az egyéni képviselő-jelöltségtől Juhász Péter. Az Együtt elnöke ezzel a lépéssel azt szeretné elérni, hogy Budapest belvárosában egyetlen ellenzéki induló legyen, mert szerinte így legyőzhető lenne a kormánypártok politikusa.

Ha jól érti az ember az ellenzéket, akkor az egyéni választókerületekben dőlhet el a választás: de, hogy ez egyáltalán valamennyire szoros legyen, egyetlen esélyesnek tartott ellenzéki jelöltnek kellene versenyeznie a Fidesz-KDNP jelöltjével. Ehhez minden nagyobb pártnak meg kell győznie egyik-másik jelöltjét, hogy lépjen vissza, köszönjük a munkáját, sőt, segítsen meggyőzni a választókat, hogy másik párt jelöltjére szavazzanak. 

Az ország motorja lehet Budapest, Karácsony Gergely szerint, ha nem olyan kormányfő vezeti az országot, aki utálja a fővárost. Bemutatta Budapestet érintő terveit az MSZP-Párbeszéd szövetség.  

Folytatódik a Magyarul Balóval választási vitasorozata, ismét kormánypártok nélkül. Ezért három ellenzéki párt politikusai vitatkoznak arról, mit tesznek, ha a hatalom részesei lesznek. A téma a szegénység. A résztvevők: dr. Varga-Damm Andrea, Jobbik, Spät Judit, Együtt és Soproni Tamás, Momentum.