Az MSZP és a Párbeszéd képviselői szerint a jövőben nem fognak asszisztálni a szerintük látszat-demokratikus országgyűlési szabályokhoz. A szocialista Kunhalmi Ágnes szerint arra lehet számítani, mint az utolsó ülésnapon, amikor a túlóratörvény szavazásakor elfoglalták a pulpitust. A Fidesz szerint az ellenzék csak a balhét keresi.

Országszerte több ezres tüntetésekkel és forgalomlassító demonstrációkkal folytatódott a túlóratörvény elleni tiltakozás. Csütörtök este Szegeden volt demonstráció. A felszólalók szerint 2019 az ellenállás éve lesz, mert az embereknek elegük van a korrupcióból és a kizsákmányolásból.

Ellenzéki pártok és civilek is tüntetést szerveztek péntekre, eredetileg arra akarták felszólítani a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a túlóratörvényt. Azóta azonban változott a demonstráció elnevezése, hiszen Áder János aláírta a törvényt.

Két fideszes képviselő törvénymódosítást nyújtott be a túlórákkal kapcsolatban. Egyéni indítványról lévén szó, a benyújtók megtehették, hogy a társadalmi, szakmai, politikai vitákat kihagyják és ma átverték az országgyűlésben a módosítást. A szavazás törvényességét az ellenzék erősen vitatja, tartalmát elutasítja és ennek jegyében szokatlanul élénken, de a megszokott eredménytelenséggel tiltakozott.

A sikeres hódmezővásárhelyi, majd a keserves országos választási tapasztalatok alapján és után újabb mozgalom indult azzal a céllal, hogy a jövő évi önkormányzati választásokon mindenütt egyetlen jelölt álljon szemben a kormánypártok jelöltjével. A név: Mindenki Magyarországa Mozgalom. Mit akarnak, és miben reménykednek az alapítók?

Az Európai Parlamentben elfogadott Sargentini-jelentést a kormány és a Fidesz a maga javára fordította, mert el tudja hitetni a választókkal, hogy az unió nem a kormányt, hanem az országot támadja. Kérdés, hogy az ellenzék továbbra is ezzel a jelentéssel akar foglalkozni, amelynek, ha egyáltalán, évek múlva lehet uniós következménye – vagy talál magának témát, ami érdekelheti az évek óta migrációs propagandában élő választókat.

Jótékony célra ajánlják fel az ellenzéki pártok képviselői a fizetésemelésüket. Az MSZP elnöke a következő elnökségi ülésen tesz erre javaslatot, de az RTL Híradó kérdésére a Jobbik, az LMP, a DK és korábban a Párbeszéd is jelezte, hogy ők is humanitárius célokat támogatnak majd a többletpénzből. A képviselők fizetése bruttó 200 ezer forinttal emelkedik a jövő hónaptól. Erről a Fidesz javaslatára a héten döntött a parlament.  

Zsarolással érte el a Fidesz, hogy az ellenzék is támogassa a képviselők fizetésemeléséről szóló javaslatot - ezt mondta a Híradónak a Jobbik szóvivője. A kormánypárti képviselők javaslatának az lett volna a következménye, hogy az ellenzéki pártok jóval kevesebbet költhettek volna a frakciójukra. Ebből csak azután engedtek, hogy a képviselők fizetésemelését az ellenzékből is támogatták a Törvényalkotási Bizottságban. Kerestük a Fideszt, azt írták, kompromisszum született.

Alkotmánymódosítással tiltaná ki a hajléktalanokat a közterekről egy fideszes politikus. Bajkai István szerint a közmunkaprogram lehetővé teszi, hogy mindenki munkát vállaljon, és magának gondoskodjon szállásról. A szocialisták szerint a Fidesz csak a szőnyeg alá akarja söpörni a szegénységet.  

Beszéljünk az LMP-ről, amely a Jobbikkal egyike annak a két pártnak, amelyben a legnagyobb nyilvános felfordulás követte a választásokat. Személyi ügyek, fegyelmi ügyek, kizárás, eltiltás, új elnökség, amelynek tagjai között az országgyűlési frakció nem képviselteti magát – és a közvélemény érdeklődő részének egyáltalán nem világos, mit akar az LMP 2018 őszétől.

Ha lenne egységes ellenzék, és ha ennek lenne vezetője, talán befutó lehetne a több diplomás, 46 éves Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely most megválasztott hét gyerekes polgármestere. Azt mondja, nem ideális jelölt, mert neki városát kell irányítania. De azért megjelent egy tüntetésen és van véleménye az ellenzék jövőjéről, amire sokan kíváncsiak.

Ha lenne egységes ellenzék, és ha ennek lenne vezetője, talán befutó lehetne a több diplomás, 46 éves Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely most megválasztott hét gyerekes polgármestere. Azt mondja, nem ideális jelölt, mert neki városát kell irányítania. De azért megjelent egy tüntetésen és van véleménye az ellenzék jövőjéről, amire sokan kíváncsiak.

Ha lenne egységes ellenzék, és ha ennek lenne vezetője, talán befutó lehetne a több diplomás, 46 éves Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely most megválasztott hét gyerekes polgármestere. Azt mondja, nem ideális jelölt, mert neki városát kell irányítania. De azért megjelent egy tüntetésen és van véleménye az ellenzék jövőjéről, amire sokan kíváncsiak.

Adott egy többdiplomás menedzser, aki családjával együtt éveket tölt Kanadában és az Egyesült Államokban, majd a hétgyerekes család a magyar gyökerek megőrzéséért visszatér Magyarországra. Márki-Zay Pétert 2017 végén megtalálja a politika és függetlenként jelölik a Fidesz-fellegvárnak számító Hódmezővásárhely polgármesterének. Mögé áll a teljes ellenzék – és nyer. Egy óriási Fidesz-többségű önkormányzati testületet vezet. Győzelme után arra is talál időt, hogy az összes ellenzéki pártot kikerülve, néhányad magával meghatározza, hogy az összes egyéni választókerületben ki a legesélyesebb ellenzéki jelölt. De a kormánypártok kétharmados többséget szereznek. Azóta Márki-Zay Péter afféle politikai jolly-joker, akiből bárki és bármi lehet.

A Fidesz-KDNP kétharmados választási sikeréből nem annyira a győzelem, hanem a kétharmad erősen foglalkoztatja a közvélemény egy részét. Hogy miből, miért, hogyan lett ez a kétharmad? Ungváry Krisztián történész előállt egy cikkel, amelynek címe: „A Fidesz-szavazó védelmében”. Az ellenzéki szavazók nyilvános védelméről nem tudunk. Hátha most. Ungváry Krisztián történész és Péterfy Gergely író voltak Baló György vendégei.

A tüntetők új választást és független médiát követeltek. Az ellenzéki pártokat pedig arra szólították fel, hogy fogjanak össze Orbán Viktor leváltásáért.

Az ország egészét letarolták a kormánypártok. Az egyetlen kivétel Budapest, ahol az ellenzék győzött. Túlságosan egyszerűnek érződik vidék-Budapest ellentétben keresni a választ. De akkor – kérdezzük sokadszorra vasárnap óta – mi van a háttérben az ellenzék gyengeségén és a szőnyegbombázás-szerű kormánypropagandán túl?

A választásokon leadott összes szavazat nagyjából felét a Fidesz-KDNP kapta, másik nagyjából felét az ellenzék együttesen. A választás mindig számtengert produkál és kínál az elemzőknek. Megnéztük, hogy az összes leadott szavazatból melyik pártnak hány kell egy mandátumhoz.  

A vasárnapi választáson hatalmas, kétharmados győzelmet aratott a Fidesz, és sok jel szerint ennek aránya őket magukat is meglepte. Az ellenzéki pártoknak is volt miért meglepődniük, a vereség mértéke miatt.

Az MSZP-Párbeszéd, a Demokratikus Koalíció és a Lehet Más a Politika is ma tartotta kampányzáró rendezvényét.

A kormánypártok tizenkilencedszerre sem jöttek el. A kérdés az, hogy a hatalom részeseként mit kezdene a migránsválsággal a Jobbik, az MSZP és az LMP?

A Magyar Balóval tizennyolcadik kormánypártok nélküli választási vitája döntő fontosságú Magyarország és Európa jövőjében: a szükségesnél jóval szerényebben finanszírozott kutatás-fejlesztésről, az innovációról és a tudományról vitatkozik három ellenzéki politikus. A résztvevők: Polónyi István, MSZP, Rónai Sándor, DK és Hajnal Miklós, Momentum.

Tizenhetedik választási vitánk tárgya az egészségügy, az ellenzék szerint csődközelben, a vitát ma sem vállaló kormánypártok azt ismételgetik, hogy milyen sokat tettek érte. 3 ellenzéki párt politikusai vitatkoznak, mit tennének az egészségüggyel a hatalom részeseként.

Ha jól érti az ember az ellenzéket, akkor az egyéni választókerületekben dőlhet el a választás: de, hogy ez egyáltalán valamennyire szoros legyen, egyetlen esélyesnek tartott ellenzéki jelöltnek kellene versenyeznie a Fidesz-KDNP jelöltjével. Ehhez minden nagyobb pártnak meg kell győznie egyik-másik jelöltjét, hogy lépjen vissza, köszönjük a munkáját, sőt, segítsen meggyőzni a választókat, hogy másik párt jelöltjére szavazzanak. 

Folytatódik a Magyarul Balóval választási vitasorozata, ismét kormánypártok nélkül. Ezért három ellenzéki párt politikusai vitatkoznak arról, mit tesznek, ha a hatalom részesei lesznek. A téma a szegénység. A résztvevők: dr. Varga-Damm Andrea, Jobbik, Spät Judit, Együtt és Soproni Tamás, Momentum.

Orbán Viktor az Országház éttermének dolgozóit, Karácsony Gergely járókelőket köszöntött virágokkal. A miniszterelnök közösségi oldalára feltöltött videójában azt mondta, hogy a nők megérdemlik a tiszteletet.

Választási vitasorozatunk tizedik része az általános médiában ritkán érintett agráriumról – itt dolgozik minden tízedik magyar foglalkoztatott. A kormánypártokat ma is hiába várjuk, így 3 ellenzéki párt politikusai vitatkoznak: mit tesznek, ha a hatalom részesei lesznek.

Választási vitasorozatunk kilencedik része. Most is 3 ellenzéki párt politikusai vitatkoznak egy témáról, hogy mit tesznek, ha a hatalom részesei lesznek. A mai téma: bűnüldözés és igazságszolgáltatás. A résztvevők: Vadai Ágnes, DK, Mirkóczki Ádám, Jobbik, és Harangozó Tamás, MSZP.  

Választási vitasorozatunk hetedik része. A szerdai téma: a mindenki zsebére ható adórendszer – ki mit tenne a hatalomban? A résztvevők: Schmuck Erzsébet, LMP, Arató Gergely, DK és Burány Sándor, MSZP. Először Burány Sándor beszél két percig, utána Schmuck Erzsébet, és végül Arató Gergely. – és az adás végén ugyanez lesz a sorrend.  

A mai téma: a sorskérdésnek tartott népesedési helyzet – ki mit tenne a hatalomban? A vita résztvevői: Dúró Dóra Jobbik, Bangóné Borbély Ildikó MSZP-Párbeszéd és Sallai Róbert Benedek LMP. Hárman összesen 10 gyerek szülei.

Kivételes verseny alakult ki Hódmezővásárhelyen, Lázár János városában, ahol vasárnap tartanak időközi polgármester-választást. A régóta fideszes városban a kormánypárti jelölttel szemben elindul egy olyan független jelölt is, aki mögött a teljes ellenzék felsorakozott, a baloldali pártok és a jobbik is. Sokak szerint a teljes ellenzéki összefogás egyfajta próba is lehet az áprilisi választások előtt.

A kormánypártok ma sem jöttek el, így 3 ellenzéki párt politikusai vitatkoznak egy-egy témáról, hogy mit tesznek, ha a hatalom részesei lesznek. A mai téma: ki, milyen, mekkora államot akar? A résztvevők: Staudt Gábor, Jobbik, Szabó Tímea, Párbeszéd és MSZP és Fekete-Győr András, Momentum.

Szombattól hivatalosan is megkezdődik és 50 napig tart az amúgy négy éve folyamatosan érezhető választási kampány. A tét: 199 országgyűlési képviselői hely, ebből 93 pártlisták, 106 egyéni jelöltek között oszlik el. A választások törvényi és nyilvánossági keretei és ellentmondásai.

Választási vitasorozatunk második része. A kormánypártokat is hívtuk, nem jönnek, így 3 ellenzéki párt politikusai vitatkoznak egy-egy témáról, hogy mit tesznek, ha a hatalom részesei lesznek. A mai téma: Paks2.

Ha valaki elveszíti munkáját, álláskeresési támogatást kap, ha nem talál állást, marad a közmunka. A kormány szerint közelítünk a teljes foglalkoztatottsághoz. Persze, ha beleveszik a külföldön dolgozókat és a majdnem 200 ezer közmunkást, a magyar munkaerőpiac mostoháit. Helyzetük öt éve nem változik, ma már a minimálbértől is szakadéknyira vannak… Mi legyen velük?

A 2014-es választások óta úgy tűnik, az MSZP csak keresi önmagát. A szocialisták már nem a második legerősebb párt. Felmérések szerint ugyanis az MSZP-t rendre megelőzi a jelenleg szintén gondokkal küzdő Jobbik. Fél évvel a 2018-as választások előtt már az sem biztos, hogy az MSZP a baloldal legerősebb pártja tud maradni.

Ellenzéki összefogás? Ki kivel, ki kivel nem? 3 ellenzéki pártvezetőt kérdezett Baló György a Magyarul Balóval legutóbbi adásában.

Három kampányoló ellenzéki pártvezető találkozott Baló György műsorában. Gyurcsány Ferenc, Szél Bernadett és Karácsony Gergely. Az összefogás lehetőségéről beszélgettek.

Tavasszal az ellenzék le akarja váltani a kormányt. De vajon hogyan? A 2014-es bukás után még mindig nem látni sem taktikát, sem stratégiát – és főleg nem látni, ki mivel vagy kik mivel akarják megszólítani a választókat. Ellenzéki beszélgetés/vita!

A Kossuth térre tervezett közös ellenzéki tüntetés a rossz időjárás miatt elmaradt, bár a demonstráción a pártvezetők nem is mondtak volna beszédet. Így két közös koszorúzást leszámítva a baloldali pártok külön ünnepeltek. Az MSZP elnöke arról beszélt, hogy Magyarország felszabadítására készülnek, Gyurcsány Ferenc pedig azt mondta, hogy a DK ma már jobban hasonlít a rendszerváltó Fideszre, mint a Fidesz maga. A Jobbik elnöke szerint ma a kormány jelenti a legnagyobb veszélyt az emberek szabadságára.

Az egészségügyben baj van, baj volt és baj lesz. Az ellenzék – ezt nagyon ritkán lehet kimondani - teljes egésze is így gondolja. Nem magától: Kincses Gyula, korábbi egészségügyi államtitkár írt egy vitaindítót azzal a céllal, hogy az összes párt dolgozzon ki egy olyan minimálprogamot, amelyhez ki-ki tartani fogja magát. Ez majdnem sikerült: az összes párt helyett az összes ellenzéki párt csatlakozott, a Fideszt hiába várták.

Brüsszel a terroristák oldalára állt, Soros György maffiaszerű hálózatot működtet, a kormány magyar Magyarországot és európai Európát akar - egyebek mellett erről beszélt az Országgyűlésben Orbán Viktor. A miniszterelnök a nemzeti konzultáció eddigi eredményeit értékelve arra jutott: a magyarok nem akarják, hogy az Európai Unió beleszóljon a bevándorlás- vagy az adópolitikába. Az ellenzéki felszólalók az egészségügy rossz helyzetére és a korrupcióra hívták fel Orbán Viktor figyelmét.

A kérdés ma este: mire vevők a választók? Ki-ki hogyan akarja megszólítani a választókat, mivel akar egy-egy ellenzéki párt egyedül vagy más pártokkal együttműködve választást nyerni jövőre. Szél Bernadett az LMP társelnöke, Volner János a Jobbik frakcióvezetője és Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője. 

"Én abban hiszek, hogy a 106 választókörzeti jelölt kiválasztásánál nem a párthovatartozás kell, hogy meghatározó legyen, hanem a szavazat maximalizálási képesség" - mondta Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje Baló György műsorában.

Nemzetközi szervezetek világkormányzása, süllyedő liberalizmus, a politikai elit ellen lázadó nemzetek. Orbán Viktor évértékelő beszédében kijelölte, milyen kihívásokkal kell szembenéznie az országnak. Háború az Európai Unió, a menekültek és a miniszterelnök szerint külföldről pénzelt civil szervezetek ellen.

A műfajt, mármint az évértékelést Orbán Viktor vezette be Magyarországon. Most lényegében azt mondta, hogy tavaly óriásit változott a világ, a változások Magyarország javát szolgálják, de a tartós győzelemért az idén újabb kihívásokkal kell szembenéznünk – összefoglalva: Soros Györggyel és Brüsszellel. Mit szól ehhez az ellenzék?

Folyamatos füttyszóval tiltakozott az Együtt a Várkert Bazár előtt, amíg odabent a miniszterelnök beszélt. Az ellenzéki pártok több mindent is hiányoltak Orbán Viktor beszédéből. A szocialisták például azt, hogy nem szólt az egészségügy és az oktatás katasztrofális állapotáról, az LMP pedig a korrupció témáját. A Jobbiknál azt mondják, Orbán Viktor azt a liberalizmust temeti, amit 2002-ig épített. A DK szerint a miniszterelnök egy nacionalista és bezárkózó ország képét festette fel évértékelőjében.

Márciustól megnyílnak az első Nemzeti Műköröm műhelyek, amelyekben közmunkások dolgoznak majd. A tesztprogram Hajdú-Bihar megyében indult el, és a kormány elégedett az eredményekkel. Így az állami műkörmözést jövőre az ellenzék tiltakozása ellenére országossá bővítik.

Mit akar az MSZP a kvótanépszavazással – és főleg önmagával? Molnár Gyula a párt új elnöke.

Két ellenzéki párt is új elnökkel próbál áttörni, 2 évvel a választások előtt. Hadházy Ákos sikeres állatorvosból lett a korrupció elleni harc arca, az LMP társelnöke és képviselője.