Nem kérnek fizetést, kizárólag a hálapénzért dolgoznak azok az orvosok, akik önkéntes segítőként vannak jelen a magyar kórházakban. Besegítenek az ügyeletbe, használják a kórház eszközeit, cserébe beviszik a magán pácienseiket, és ott műtik meg őket, vagy ott vezetik le a szülést. Az RTL Híradónak nyilatkozó kórházigazgató szerint egyre több fiatal orvos dönt emellett, így az alkalmazotti fizetés többszörösét, akár több millió forintot is meg tudnak keresni, csak a hálapénzből.

Nem kapták meg a januárra ígért béremelést a szakorvosok és az ápolók. Az elmúlt évben a kormány több politikusa is azt ígérte, 43 ezer ápoló és 18 ezer orvos bére emelkedik januártól, ehelyett az ápolók az egyik szakszervezet szerint semmit sem kaptak, az orvosok közül pedig kevesebb, mint 400-nak érkezett pluszpénz, de nem béremelés, hanem csak támogatás.

Noha hosszabb ideje nyilvánvaló, hogy az egészségügy roskadozik, nehéz ezt szó nélkül hagyni. Sorolhatnánk a számokat. De ma nem a számokra, hanem emberekre vagyunk kíváncsiak, a szakma képviselőinek segítségével igyekszünk többet megtudni a helyzetről.

Tömegesen hagyják el orvosok és ápolók a kórházakat. Alacsony bérek, hiányzó, vagy elavult műszerek, kifizetetlen túlórák, túlterheltség, rossz légkör, fásultság, megaláztatások. Műsorunkban Sándor Mária, a feketeruhás nővér, egy budapesti és egy Németországban dolgozó orvos.

Hetek telnek el, míg szakorvosokra vár a beteg, és van ahol, a leletekre, vagy a szövettanra is heteket kell várni, és ez rontja a gyógyulási esélyt. Erről beszélt a klinikai onkológiai társaság tiszteletbeli elnöke Híradónknak.

Elégedetlenek az Országos Mentőszolgálat dolgozói, többen a nyilvánossághoz akarnak fordulni, sőt van, aki már a munkát is megtagadná. Egyebek között ez áll abban a levélben, ami az RTL Híradó birtokába került.

Három kórházból kettőben nincs elég orvos és ápoló, minden ötödikben pedig még azt sem tudják biztosítani, hogy az orvosok megfelelően tudjanak kezet mosni, fertőtleníteni.

Körülbelül egy éve készítettünk interjút a Házon kívülben egy egyszerű csecsemős nővérrel. Történt ugyanis, hogy egy Sándor Mária nevű hölgy e-mailt írt nekünk az ő és kollégái munkakörülményeiről, mi pedig érdekesnek találtuk a levelét, és megkerestük őt. Innentől Mária története már a nyilvánosság előtt zajlott. Ismert ember lett, sok, hogy így fogalmazzunk, híve van, akik tűzön-vízen át kitartanak mellette. Akkor is, amikor közérdekű munkát végez, és akkor is, amikor tüntetést szervez.

12 órán várt a segítségre, három kórházban is megfordult egyetlen nap alatt, pedig szívinfarktusa volt. Ezt állítja egy egykori válogatott focista. A most 55 éves férfi még augusztusban lett rosszul, kocsival indult a kórházba, útközben karambolozott. A budapesti Merényi Gusztáv kórházban látták el sérüléseit, de kérése ellenére hazaküldték, újra rosszul lett, végül csak este került be egy másik intézet kardiológiájára.

Nem mondtak fel a győri kórház sebészei, de tizenhatan panaszlevelet írtak a főigazgatónak, mert szerintük nem kapnak elég ügyeleti díjat, miközben rengeteget dolgoznak. A főigazgató azt mondta, nincs lehetősége arra, hogy több pénzt adjon az sebészeknek.

Tartós nagyfeszültség a magyar egészségügyben, szánalmas fizetések, rossz körülmények, külföldön dolgozó magyar orvosok tömegei – ezt nagyjából mindannyian tudjuk. De az orvosok elvándorlásának pontos tényeit és adatait nemigen ismerjük. Hogy hányan, hova, miért mentek-mennek el. Ma mindehhez közelebb fogunk jutni. Varga Júlia, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa 9 évig kutatta a magyar orvosok külföldre vándorlását és magyarországi pályaelhagyását.

Nincs már várólista a műtétekre az egészségügyi államtitkár szerint, Ónodi-Szűcs Zoltán erről az állami televízióban beszélt. Azt mondta, annyira sikeres a várólista csökkentési program, hogy már csak 35 ezren várakoznak valamilyen beavatkozásra, ami szerinte már nem is igazi várólista.

1001 orvos hálapénz nélkül - ez volt az a petíció, melyben közel 800 magyar orvos nevét vállalva állt ki a magyar egészségügyért. Nem akarnak több hálapénzt és úgy érzik, az évek óta húzódó ügyben az utolsó utáni pillanatban kérik a segítséget!

1001 orvos hálapénz nélkül - ez volt az a petíció, melyben közel 800 magyar orvos nevét vállalva állt ki a magyar egészségügyért. Nem akarnak több hálapénzt és úgy érzik, az évek óta húzódó ügyben az utolsó utáni pillanatban kérik a segítséget!

Furcsa idegenvezetésre indultunk a Szent János Kórházban. Aki körbevezetett minket, az nem volt más, mint a kórház orvos-igazgatója. Elvállalta, hogy megmutatja az épület sötét oldalát is: a szétrohadt ablakokat, az ősrégi műtőt és az osztályt, ahol 16 emberre jut egy fürdőszoba és vécé. Persze van a kórháznak szép, felújított része is, mindez uniós és alapítványi pénzből. De nem csak a kórházak állapota mutatja a mai magyar egészségügy széthullását: hanem az is, hogy 2000 még itthon lévő orvosnak is elege lett, és nyíltan szervezkedésbe kezdtek. Moskovics Judit riportja.

Az egészségügy roskadozik. Ha a kormány nem is, az Állami Számvevőszék mintha megtalálta volna a bajok egyik eredőjét. Vizsgálatot folytatnak a kórházak gazdálkodásáról. A vizsgálat folyamatban van. Meghökkentő és fölöttébb szokatlan módon a Számvevőszék elnöke egy lapinterjúban ismertette a vizsgálat néhány következtését. Mivel a vizsgálat még nem nyilvános, csak az elnök úr egyes következtetései, meghívtuk műsorunkba, de nincs itt: az Állami Számvevőszék kommunikációs és kapcsolattartási osztályának vezetője azt mondta, hogy folyamatban lévő vizsgálatról nem nyilatkoznak.

Egy Facebookon szerveződő orvoscsoport, nevük: 1001-en a hálapénz ellen, két levelet is írt az illetékes minisztériumnak és most már valamennyiünket kérnek, írjunk mi is levelet, mert akkora a baj. Az első levelükre kaptak választ: a kormány sokat tesz az egészségügyért. Újabb levél: valódi válaszokra várnak.

Ha igen, írjon levelet az egészségügyért is felelős miniszternek, hogy nagy baj van. Erre kér mindenkit orvosok egyre nagyobb csoportja. Találkozunk velük. És: közben az állami számvevőszék is vizsgálódik, és – ez meghökkentő - részleteket szivárogtat egy még ismeretlen jelentésből. Mit szólnak az érintettek?

Sztrájkolhatnak jövőre az egészségügyi dolgozók, ha nem sikerül érdemi megállapodást kötni a kormánnyal a fizetésekről és az ellátás körülményeinek javításáról. Erről Sándor Mária, a fekete ruhás nővérként ismertté vált ápoló beszélt.

Már több mint 300 orvos írta alá azt a nyilatkozatot, amiben arra kérik a magyar embereket: írjanak levelet az egészségügyért felelős államtitkárnak és tegyenek fel kérdéseket neki például arról, hogy és mikor kopik ki a rendszerből a hálapénz. A minisztériumtól többek között kedden azt írták: soha ennyi pénzt nem fordítottak még az egészségügyre. A nyilatkozatot aláírók viszont elégedetlenek a válasszal.

Segítségkérő levelet írt 64 orvos. Azt kérik mindenkitől, hogy írjanak az egészségügyi államtitkárnak és kérdezzék meg tőle, például azt, hogy mikor kopik ki a rendszerből a hálapénz, vagy hogy mikor állítják meg az orvosok elvándorlását. A nyílt levelet az Index hírportálnak küldték el. Az államtitkárság szerint a rendszerváltás óta a legnagyobb fejlesztést hajtották végre az egészségügyben.

Az emberek többségének nem tetszik az, hogy a kormány ennyit költ stadionokra, és inkább az egészségügybe forgatnák be az erre fordított adóforintokat - ez derül ki a Publicus Intézet friss felméréséből, amit a Vasárnapi Hírek megrendelésére készítettek. A szocialisták szerint Orbán Viktor szimbolikus csatában szenvedett vereséget. A kormány azt mondja, a sport támogatása egészségesebbé teszi az országot.

Több fizetésért és jobb munkakörülményekért tüntetett a Független Egészségügyi Szakszervezet. Az elnök szerint ez már az utolsó pillanat, hogy a kormány beavatkozhasson, annyira kritikus a szakdolgozó hiány. A budapesti Nyírő Gyula Kórházban több szobát le kellett zárni, mert kevés a nővér és nem tudták volna biztonságosan ellátni a betegeket. Pénteken a Semmelweis Egyetemen egyik klinikájáról mutattunk be felvételeket, ahol szintén több szobát zártak le a nővérhiány miatt.

Az aneszteziológusok után radiológusok is tömegesen távoznak a budapesti Szent Imre Kórházból. Az egyik internetes portál szerint öt radiológus mondott fel, köztük a radiológiai osztály vezetője. A kórház szerint a betegeket továbbra is biztonságosan el tudják látni, az orvosokat pedig pótolni fogják. A Radiológiai Társaság elnöke szerint országszerte egyre súlyosabb a radiológushiány.

Csak a szerencsén múlik, hogy ki milyen orvosi ellátást kap ma Magyarországon - ezt mondta a Magyar Orvosi Kamara újonnan megválasztott elnöke. Éger István szerint, ha valakinek nincs szerencséje, akkor akár az árokparton is meghalhat ellátás nélkül. Éger szerint annyira sok orvos, ápoló és egészségügyi dolgozó hiányzik a kórházakból és a rendelőkből, ami már veszélyezteti a betegek biztonságát.

A nemrég kinevezett  új egészségügyi államtitkár azt mondja, hogy előbb át kell alakítani az egészségügyi rendszert, utána lehet több pénzről beszélni. Erről azután szakértőket kérdeztünk a műsorban, akik azt mondták, egyszerűsítve, hogy egy átalakítás évekig tarthat. És addig nem lesz több pénz? És ezt az országgyűlési képviselők szó nélkül tudomásul veszik? Miért?

Szakemberek elvándorlása, pénzhiány, lerobbant épületek és műszerpark. Sokkal több pénz kellene az egészségügynek, mert Magyarország párját ritkítóan keveset költ rá. A kormány szerint előbb át kell alakítani az egész rendszert, utána jöhet több pénz. De a rendszer reformja sok évig tarthat. Lehet addig várni? Hárompárti vita.

Akár sztrájkot is kezdhetnek a rezidensek, ha nem tudnak megállapodni a szaktárcával a béremelésekről. A rezidensszövetség elnöke szerint, rendszeresen felügyelet nélkül ügyelnek a rezidensek, mert nincs elég szakorvos a kórházakban, ez pedig veszélyezteti a betegek biztonságát. Az RTL Híradónak nyilatkozó rezidens azt mondta, van, hogy éjjel szinte az egész kórházban nincs orvos, így ha gond van, csak telefonon tudnak szakmai segítséget kérni.

Munkanélküliségről sokat hallunk, munkaerőhiányról nagyon keveset, pedig ez hovatovább a gazdasági növekedés akadálya Magyarországon. A kormány teljes foglalkoztatottságot és munkaalapú társadalmat akar, de egyre többen mennek külföldre dolgozni és egyre több az üres álláshely Magyarországon. Ennek, mondják szakemberek, két fő oka lehet: az alacsony magyar bérek és a képzettség hiánya.

Ezentúl egyetlen központi elektronikus rendszerbe tárolnák mindenki egészségügyi adatait. Így a háziorvosok, a kórházak, a patikusok hozzáférhetnének valamennyi információhoz: például a gyógyszerszedési szokásokhoz, műtétekhez, betegségekhez.

Totális offenzívát indít az egészségügyben az új államtitkár, mondja, de több pénzt csak akkor kér az ágazatnak, ha sikerül változtatni. S hogy mennyi pénzre van szükség, csak akkor lehet tudni, ha a teljes lakosságot felmérik.

A magyar egészségügy Európában párját ritkítóan kevés pénzből működik. Az új államtitkár szerint viszont csak akkor lehet több pénzt kérni a költségvetésből, ha változtatnak a rendszeren. Ez a rendszerváltás óta még senkinek sem sikerült. A kórházak tele vannak adóssággal, a szakemberek elmennek. Az itthon maradók közül hárman vendégeink: mit kellene változtatni?

A frissen végzett magyar orvosok fele azonnal külföldre megy - a Semmelweis Egyetem klinikai rektorhelyettese szerint. Azt is mondta, hogy aki már a szakképzést is külföldön végzi, valószínűleg nem jön vissza Magyarországra.

A fontos mutatók továbbra is rendben. De: versenyképességben sehol nem vagyunk, kevés a beruházás, fiatalok és értékes szakemberek hagyják el az országot, az oktatás és az egészségügy változatlanul pénzhiánytól szenved és kérdés, mi lesz a Volkswagen-botrány hatása a járműiparnak kiszolgáltatott magyar exportra.

Bemutatta a nyilvánosságnak az új egészségügyi államtitkárt Balog Zoltán miniszter.  Ónodi Szűcs Zoltánt másfél hónappal azután nevezték ki, hogy elődje lemondott. Az új államtitkár arról beszélt: az emberek igényei fontosabbak, mint az intézményeké. Az MSZP szerint sok jót nem lehet várni az új államtitkártól.

Átlagosan 30 százalékos emelés a fegyveres és rendvédelmi dolgozóknak. Több év alatt 50 százalékos emelés a pedagógusoknak. És emelés az egészségügyi és szociális dolgozóknak is. Szép és komoly ígéret a kormánytól több százezer embernek. Akik nyilván alig várták, hogy megkapják az első magasabb fizetésüket. De sokan nagyot csalódtak. Mert volt olyan, akinek nemhogy nőtt volna, hanem még csökkent is a bér. És volt olyan is, aki mondjuk csak 800 forinttal kapott többet. De vajon hogy lehet ez? Hová lettek az eredeti ígéretek?

Lassabbak a mentők a Népszabadság szerint, a lap úgy tudja, kevesebb esethez érnek ki negyed óra alatt, mint egy éve. Az Országos Mentőszolgálatnál azt mondták, nem lettek lassabbak, csak változott a betegirányítási rendszerük és már nem a mentő indulásától számítják a negyed órát, hanem attól a pillanattól, amikor felveszik a segélyhívást.  

Több mint tíz éve nincs háziorvos a Borsod megyei Felsőgagyon és két másik, vele egy körzetben lévő településen. Hetente kétszer van helyettesítés: egy-két órát rendel egy környékbeli település orvosa. Gond van, ha valaki hétvégén, vagy ünnepnap betegszik meg. Ekkor a betegnek, főként ha lázas gyerek, a húsz kilométerre lévő legközelebbi városba kell eljutni az ügyeletre. Ez nem egyszerű ott, ahol egyébként is nagy a szegénység.

Van olyan szociális dolgozó, aki visszaküldte a bérkiegészítést az államtitkárnak, mert megalázónak érezte, hogy 39 év munkaviszony után bruttó 8 ezer forintot sem kapott. Az államtitkár bejelentése szerint a 93 ezer dolgozóból 63 ezren kaptak béremelést, 1650 és 68 ezer forint közötti összeget.

209 forintos bérpótlékot fizet egy ápolónőnek a munkaadója a következő öt hónapra. Az erről szóló értesítést küldte el az RTL Híradónak az ápolónő férje.

Ismét egyre több ápoló készül külföldre, mert csalódottak a július 1-től beígért, de szerintük nem teljesített béremelés miatt - ezt állítja egy egészségügyi érdekképviselet. Az egészségügyért felelős államtitkárságon azt mondják, a kormány betartotta az ígéretét. A béremelésben érintett egészségügyi dolgozók bruttó 10-15 ezer forintos fizetésemelést kapnak.

Tömeg és forróság az Országos Onkológiai Intézet egyik rendelésén. Az alagsorban egymáshoz zsúfolódik 50-60 ember, sokaknak ülőhely sem jut. A helyiségben rettentő meleg van, a várakozókról folyik a víz, légkondi nincs, az ablakot sem lehet kinyitni.

Egyebek között életpályamodellt, béremelést és biztonságosan működő egészségügyet szeretnének. Két demonstráció is volt, mivel a szakdolgozói kamara nem szeretett volna az Őszintén az Egészségügyért Akciócsoporttal közösen tüntetni.

Zombor Gábor egészségügyi államtitkár az RTL Híradónak azzal érvelt, hogy a határon túli magyarok egyre gyakrabban vesznek igénybe magyarországi ellátást, és alig maradt Romániában magyarul beszélő orvos. A beruházást a nagyváradi református közösség kezdeményezte, a miniszterelnök pedig teljes mellszélességgel kiáll mellette az államtitkár szerint. Az MSZP viszont provokációnak tartja az erdélyi kórház tervét a magyar egészségügy jelenlegi, szerintük katasztrofális állapota miatt.

Nemcsak az egészségügyben, hanem mindenütt egyre több adat keletkezik, s ezt a nagy tempóban növekvő adathalmazt kezelni kell ahhoz, hogy hasznosuljon. Kömlődi Ferenc jövőkutató, azt mondja, a minket körülvevő tárgyak előbb az interneten összekapcsolódnak, majd kommunikálnak egymással, ez lesz a dolgok internete. És a következő lépésben - kérdés, mikor - az embernek a gépek segítségével új képességei lesznek.

Béremelésért tüntettek péntek késő délután a szociális dolgozók. Nem bérpótlékot, az egészségügyi bértáblához hasonló béreket szeretnének. Azért vonultak az utcára, mert szerintük az eddigi egyeztetések nem működtek.

Nincs elegendő pénz az egészségügyre a jövő évi költségvetés tervezetében. Ezt állítja a Rezidensszövetség és a Kórházszövetség is. A tervezet szerint 51 milliárd forinttal, azaz két és fél százalékkal fordítana többet a kormány az egészségügyre az idei évhez képest.

Mit akar a magyar állam jövőre? – ennek hivatalos tudora Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, ő volt Baló György vendége. A kormány azzal számol, hogy a nemzeti össztermék jövőre 35 ezer milliárd forint – s ennek valamivel kevesebb, mint a felét, 16 és fél ezer milliárdot javasol elkölteni. De mire?  

Mindenben igazuk van a tüntető szakdolgozóknak - ezt mondta az egészségügyi államtitkár, mikor kedd este átvette a demonstráló egészségügyi dolgozók követeléseit. Több ezren, főleg ápolók tüntettek, a többi közt magasabb fizetést követeltek, és azt, hogy jobb munkakörülmények között dolgozhassanak az egészségügyben. Zombor Gábor azt mondta, az, hogy lesz-e béremelés, nem rajta múlik.

Egyszerre két demonstrációt is tartottak, az egyiket fekete, a másikat fehér ruhában. Egyrészt jobb körülményeket, másrészt pedig magasabb béreket követeltek. Az egyik szónok azt mondta, elkötelezettek a betegekért, de saját családjukért is felelősséget kell vállalniuk, ami a jelenlegi bérek mellett egyre nehezebb. A tüntetők a Parlamentnél és az egészségügyi államtitkárságnál is petíciót adtak át.