Tüntetnek Budapesten az egészségügyi dolgozók. Nővérek, ápolók, mentősök vonultak utcára, béremelést követelnek. A demonstrálók egy része fekete ruhában érkezett, mások fehérbe öltöztek. A két menet a belvároson keresztül vonul a Kossuth térnél találkoznak.

Nővérek, ápolók, mentősök vonultak utcára, béremelést követelnek. A demonstrálók egy része fekete ruhában érkezett, mások fehérbe öltöztek. Bánhidi Lilla riporterünk tudósít a helyszínről.

Két és fél hónappal ezelőtt egy csecsemős nővér, Sándor Mária interjút adott a Házon kívülnek. Elsőként beszélt nyíltan arról, amit amúgy a legtöbben tudnak, hogy milyen körülmények között és mennyiért dolgoznak az ápolók a magyar egészségügyben. Máriából azóta sztár lett. Egy mozgalom arca, aki továbbra is csecsemőket gondoz, de közben szervezkedik, telefonál, interjúkat ad. Mária hétköznapi ember volt, akire a nyilatkozata óta hatalmas felelősség szakadt. Vajon hogyan éli ezt még? És meddig megy el ő és a többi ápoló? Wagner Bea riportja.

Többek között Fásy Ádám, korábbi szépségverseny-szervező, Dr. Seffer István ismert plasztikai sebész, és egy ismert műkincskereskedő közös vállalkozása engedély nélkül végzett őssejt kezelést. A pácienseik többnyire gyógyíthatatlan betegek voltak, akiknek egy részétől ötmillió forintot kértek, igaz, volt akitől kevesebbet, és előfordult olyan is, hogy valakit ingyen kezeltek. Hubai Antal riportja.  

A legtöbb ember, aki orvoshoz megy, főleg, ha kórházba, nagyon sok éve és ma is úgy gondolja, hogy, noha fizeti az egészségbiztosítási járulékot, az orvosnak illik a kezelés vagy a műtét után pénzt adni. A magyar állam viszonylag keveset költ egészségügyre. Az orvosok és az ápolók többsége is megalázóan keveset keres. Hálapénzre 16 éve hárommilliárdot, tavaly már jó 8 milliárdot költöttünk, nagyjából annyit, mint az összes többi szolgáltatónak fizetett borravalóra a pincérektől a fodrászokig. Az állam tehát akarva-akaratlanul többé-kevésbé velünk pótoltatja azt, amit nem fizet meg az orvosoknak és az ápolóknak. A kormány honlapján olvasható egy terv, amely azt mondja, enyhítsenek a tilalmakon és ne legyen tilos, ne legyen büntethető a hálapénz utólagos elfogadása.

A nyomorúságos orvosfizetésekre régen sem volt, ma sincs válasza a magyar államnak. Az idő múlásával az orvosbéreket többszörösükre kellene emelni. De ami tegnap nem ment, holnap még nehezebb. A kerülőút: egy terv enyhítene a hálapénz elfogadásának tilalmán. Így évi néhány milliárddal több jutna a kórházi orvosoknak. Mit szólnak ehhez az érintettek?

Nem bírják tovább - ezt mondta több nővér is azon a figyelemfelhívó sétán, melyet az egészségügyben dolgozó ápolók szerveztek délelőtt Budapesten. Béremelést, megfelelő oktatást és munkájuk megbecsülését kérték, véleményük szerint ugyanis tarthatatlanok jelenlegi munkakörülményeik.

Nem bírják tovább a túlórákat, a megaláztatást és azt, hogy néha már a betegeknek sem tudnak úgy segíteni, ahogy arra felesküdtek - ezt mondta több nővér is azon a figyelemfelhívó sétán, amelyet az egészségügyben dolgozó ápolók szerveztek szombat délelőtt Budapesten. Béremelést, megfelelő oktatást és munkájuk megbecsülését kérték. Kerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, de nem akartak nyilatkozni.

Az állam feladata megfelelő körülményeket biztosítani az egészségügyben. Ezt mondta Rétvári Bence parlamenti államtitkár hétfőn az Országgyűlésben. Az ülésen több ellenzéki párt is feketében jelent meg. Ezzel fejezték ki szolidaritásukat az ápolók felé, akik a hétvégén tartották a szakma gyásznapját, és fekete ruhában dolgoztak, mert szerintük tarthatatlan az anyagi helyzetük.

Egyre több ápoló és nővér csatlakozik a Fekete hétvégék nevű tiltakozó mozgalomhoz a Facebookon. A szervezők arra kérik a kórházi dolgozókat, hogy most és a jövő hétvégén is fekete ruhában menjenek dolgozni, hogy felhívják a figyelmet nehéz helyzetükre. Szombaton számoltunk be arról, hogy felmondott a Péterfy Sándor utcai Kórház egyik nővére, akivel le akarták vetetni a fekete ruhát. Híradónknak ma nyilatkozott egy másik nővér is a kórházból.

Felmondott a Péterfy Sándor utcai kórházban az a nővér, aki néhány hete a Házon kívülben beszélt a ki nem fizetett túlóráikról és a túlterheltségükről. Egy figyelemfelhívó akciót indított: fekete ruhában akart szombaton tiltakozni az egészségügyben dolgozók helyzete ellen, de nem engedték neki. Ezért adta be a felmondását. Most munkát keres.

Merre tart a sokféle nyomortól sújtott magyar egészségügy? 2010 óta nem nő a nemzeti össztermékből egészségügyre fordított százalékos arány, ezen belül az állam kiadásai nem érik el az 5 %-ot és Európában párját ritkítja, hogy a magyarok mennyit fordítanak ilyen kiadásokra a saját zsebükből – majdnem 3%-ot. A Magyarul Balóval vendégei: dr. Sinkó Eszter és Rácz Jenő.

A magyar egészségügy nem lehet jobb sokkal több pénz nélkül. Magyarország évek óta nemzeti össztermékének nem egészen 8 százalékát költi egészségügyre. Csakhogy ennek több mint egy teljes harmadát mi, állampolgárok fizetjük a saját zsebünkből.

Át lehet alakítani a kórházi rendszert, jöhet az életpályamodell, röghöz köthetik az orvosokat, de mindettől nem várható javulás: az államnak sokkal, sokkal több pénzt kell költenie az egészségügyre, mert a gyógyításra fordított állami pénz értéke sok éve csökken. De mi magunk egyre többet kényszerülünk fizetni. Kérdéseink Zombor Gábor államtitkárnak. Magyarul Balóval 21:30-kor az RTL II-n!

Akár sztrájkba is kezdhetnek az orvosok, ha nem tudnak megállapodni a kormánnyal a béremelésről. Ezt a rezidensszövetség elnöke mondta az RTL Híradónak. Az egészségügyi államtitkárság javaslata szerint 100-200 ezer forinttal emelkedne az orvosok bére idén, ez azonban sokkal kevesebb, mint amekkora béremelést az orvosok szeretnének - legalábbis a szövetség felmérése szerint. Ráadásul a béremelésért cserébe alá kellene írniuk, hogy nem fogadnak el hálapénzt és nem mennek külföldre.  

Talán senki nem tudja megmondani, milyen a magyar egészségügy, de mindenkinek van véleménye róla. Annyi bizonyos, hogy a nemzeti össztermékből arányosan egyre kevesebbet fordít az állam egészségügyi kiadásokra és ezzel Magyarország párját ritkítja Európában. Ma este nem az orvosokról, hanem az ápolókról van szó. Ők ritkán beszélnek.

Egy ápoló kifakad és sok mindent elmond, amiről eddig kevesen és keveset tudtak. Megnézzük a nagyobb képet, országosan is jellemző, hogy az ápolók túlterheltek, brutálisan sok a túlórájuk, de ezzel együtt is megalázóan keveset keresnek. Ám akármennyit is túlóráznak, sok beteg panaszkodik, hogy hiába várja a nővérkét. Magyarul Balóval 21:30-kor az RTL II-n!

Feleannyi ápoló dolgozik itthon, mint a nyugat-európai országokban, és a fizetésekben már a szomszédos országoktól is leszakadt Magyarország - ezt mondta Híradónknak a Kórházszövetség elnöke. Velkey György szerint az átlagéletkor magas, az utánpótlás pedig kevés, ezért is kellene a mostaninál jóval több pénzt fordítani az egészségügyre. Az emberi erőforrások minisztere szerint sehol nem tökéletes az egészségügy, és ösztöndíjakkal próbálják majd itthon tartani az ápolókat.

Mária évtizedek óta nővér, koraszülötteket gondoz. Imádja a munkáját, és a lelkesedését még a rossz egészségügyi állapotok sem tudják megtörni. Azt mesélte nekünk, hogy az egészségügyet szerinte jórészt már csak a benne dolgozók lelkesedése működteti. Mária most megtörte a csendet, és kíméletlen őszinteséggel beszélt a viszonyokról a nővérek és a betegek kiszolgáltatottságáról. És már annyira elkeseredett, hogy még a nyilvánosságot is vállalta. Moskovics Judit riportja.

Ha bevezetik a kormány egészségügyi átalakításokkal kapcsolatos elképzeléseit, több kórházi ágy szűnhet meg, mint amennyi egy egész kórházban van. Ez derült ki abból a dokumentumból, amelyet a Blikk szerzett meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól.

Doktor Úr, a maga szíve sosem fáj? Barabás Évi orvoshoz fordult, persze csak a Portré stúdiójában.  A szakember pedig nem más, mint Dr. Tóth Tamás, akinek az RTL Klub csatornáján, a Dr. Tóth című műsora, eredményesen szerepel.

A 2013-ban bezárt Telki Kórház vezetője szerint az egészségbiztosítási pénztárnak vissza kellene térítenie a magánbetegeknek a befizetett tb járulékot. Az egészségügyi államtitkár azt mondta híradónknak: nincs esély arra, hogy a pénztár bármilyen módon támogassa a magánellátást.

Újabb tüntetést tartanak a József Nádor téren, ahol a szociális megszorítások, az oktatás átalakítása, az egészségügy helyzete és a korrupció ellen tiltakoznak. A demonstrációt a "Nincs hova hátrálnunk" nevű Facebook-csoport szervezte. Azt tervezik, hogy a beszédek után a Parlament elé vonulnak.  

Dr. Tóth jött, látott és múlt hétfő óta minden délután kinyitja rendelőjének ajtaját. A műsor meglepő tényekkel szembesíti a nézőket és olyan témákkal foglalkozik, amelyek mindenkit érdekelnek.

Nem lehet majd állami kórházakban magánellátást nyújtani. A tervezetet az egészségügyért felelős államtitkár jelentette be szerdán egy konferencián.  

Bár a törvényi minimumlétszámot biztosítják, azt mondják, ez nem elég. Csak túlórákkal és átszervezésekkel tudják megoldani a biztonságos betegellátást. A jelenlegi 1000 szakdolgozó mellé még 100 kellene.  

Felháborodtak a kórházi dolgozók az Egészségügyért Felelős Államtitkárság kijelentésén. A hivatal szerint már nem hagyják el tömegesen az országot az egészségügyben dolgozók, ami a kormány sikeres bérrendezésének köszönhető.  

Új főigazgatókat és felső vezetőket nevezhetnek ki több állami egészségügyi intézet élére.

Tárgyalna az állam azokkal az önkormányzatokkal, amelyek lemondanának kórházuk fenntartásáról.

A hálapénz megszűnéséhez egyrészt a szakma önfegyelmező ereje vezethet.

Jövő hét közepén várható összesítés a kórházak pénzügyi helyzetével kapcsolatban.

A kórház ideiglenes működési engedéllyel működik tovább, és az intézmény fontos kérdéseiben az országos tisztifőorvos dönt.

A képviselőház 220-207 arányban, a szenátus pedig 56-43 arányban támogatta a javaslatot.

A SOTE gyermekpszichiátriáján nem volt pénz se székre, se asztalra, se játékokra. Ezeket az orvosok gründolták össze - munka után pályázatokat írtak.