Jótékonysági koncertet tart a Magyar Állami Operaház a leukémiás és a daganatos gyerekekért. A jegybevételből származó pénzt, a Tűzoltó utcai gyerekklinika Őrzők Alapítványa kapja. Az összegből felújítják az intézmény egyik műtőjét. A gyermekkori leukémia ma már nyolcvan százalékban gyógyítható. A szakorvos szerint ennek az orvostudomány fejlődésén túl pszichés okai is vannak. A gyerekek ugyanis kitartóbbak, és sokszor betegségtudatuk sincs a gyerekklinika igazgatója szerint.

Ha az egészségügyi kormányzaton múlik, maholnap összeomlik a gyermekpszichiátriai ellátás Magyarországon. Szakemberek szerint az érintett gyerekek közül nagyjából minden tizedik, még egyszer: minden tizedik gyerek jut szakorvosi ellátáshoz. A szakorvos: gyerekpszichiáter, összesen úgy 60 Magyarországon, többségük nyugdíjhoz közeledik.  A szakma tudja, mire van szükség: pénzre, pénzre és pénzre.

Nem elég vonzó a háziorvosi pálya a fiataloknak, ennek egyik oka az alacsony finanszírozás. Ezt mondta Híradónknak az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének alelnöke. A Magyar Nemzet statisztikái szerint öt év alatt csupán néhány száz fiatal végezte el a háziorvosi képzést, ami azért gond, mert a jelenleg praktizáló családorvosok kétharmada már nyugdíjas korú.

Az RTL Híradó információi szerint infúzió közben kapta el a kórházi fertőzést májusban az a három beteg, akik tavasszal haltak meg a Kardiológiai Intézetben. Az ÁNTSZ majd fél évig tartó vizsgálata szerint azonban a kórház nem hibázott. Magyarországon évente több száz ember halálát okozzák kórházi fertőzések.   

Magának nem emelte a fizetését, hogy asszisztensei többet vihessenek haza. Erről beszélt Híradónknak egy békéscsabai háziorvos. A praxisok augusztusban 8 hónapra visszamenőleg egy összegben kapták meg a 130 ezer forintos plusz támogatást. Ezt elvileg bármire költhetik, így béremelésre is. Az Együtt szerint probléma, hogy az összegből nem lehet érdemben emelni a háziorvos és az asszisztens fizetését is. Az egészségügyi államtitkár szerint minden rendben van, hiszen minden háziorvos maga dönti el, mire költi a támogatást.

Bezáratta a Gyógyszerészeti Intézet, az RTL Híradó stábja mégis nyitva találta a budapesti Lánchíd Patikát. A gyógyszertár működési engedélyét néhány napja azért vonták vissza, mert vényköteles gyógyszereket adtak el recept nélkül külföldre. A patika 45 millió forintos bírságot kapott. Altatókat, nyugtatókat, véralvadásgátló és asztma elleni gyógyszereket adtak el több mint hat ezer dobozzal. Ha ezeket valaki nem megfelelő módon szedi, az akár az életébe is kerülhet az RTL Híradó által megkérdezett szakértő szerint.

17 percen át rostokolt egy mentőhelikopter egy halálos baleset helyszínén, mert az irányítók nem tudták megmondani, melyik kórházba vihetik az egyik sérültet. A Mentőszolgálat szerint senki nem hibázott. A baleset még hétfőn történt Felcsút közelében, egy ember meghalt, ketten súlyosan megsérültek.

Már 82 éves donorból is transzplantáltak májat egy betegbe a Semmelweis Egyetem transzplantációs klinikáján. Ezt monda az intézet igazgatója híradónknak. Egész Európában ugyanis egyre kevesebb a fiatal szervdonor, ezért kénytelenek az idősebbek szerveit is felhasználni. A várólisták hossza az elmúlt hónapokban növekedett.

Vannak olyan kórházak, amelyek továbbküldik a betegeket más intézménybe, mert hiányzik valamilyen műtéti eszközük. Ezt mondta Híradónknak az Orvostechnikai Szövetség főtitkára. A legfrissebb adatok szerint a kórházak adóssága csaknem 52 milliárd forint, és ez folyamatosan nő, a szakértő szerint az év végére elérheti a 70 milliárd forintot. Az Emberi Erőforrások Minisztériumától adásunkig nem reagáltak.

Életet mentett tavaly a Sziget fesztiválon, most elismerést kapott a Mentőszolgálattól. A 18 éves, büfében dolgozó lány egy középkorú férfit élesztett újra, aki összeesett a standja előtt. Az esetről akkor az RTL Híradó is beszámolt. A lányt, aki közben orvostanhallgató lett, hétfőn oklevéllel jutalmazták. A szerdán induló Sziget Fesztiválon 9 mentőautó lesz ügyeletben éjszakánként, sürgősségi ambulanciát alakítanak ki, három helyre pedig mentőhelikopter is le tud majd szállni.

Hiába épült modern leszállóhely a mentőhelikopternek Veszprémben, a gép mégis a kórház előtti kereszteződésben landolt hétvégén a Blikk információja szerint. A leszálló a tavaly átadott új onkológiai központ tetején van, de a használatára még nincs engedély. A kórháznál közölték: a hétvégi landolás biztonságos volt, a leszálló engedélyeztetése pedig folyamatban van.

Napi háromszor szendvicset és gyümölcsöt kapnak enni az esztergomi kórház betegei, mert az intézmény nem tud nekik meleg ételt adni. Erről elsőként a Hír Tv számolt be. Az étkeztető cég azért nem szállít többé, mert a kórház 100 millió forinttal tartozik nekik. A kórházfenntartó szerint ez csak átmeneti állapot, jövő héten már mikrózható dobozos meleg ételt kaphatnak a betegek.  

Egyre több gyereknél alakul ki a kettes típusú, vagyis felnőttkori cukorbetegség, pedig húsz évvel ezelőtt még egyáltalán  nem volt ilyen a fiatalok között. Az RTL Híradónak nyilatkozó gyermekdiabetológus szerint ennek az az oka, hogy egyre több az elhízott gyerek. Mivel a tünetek sokáig lappanganak sok szülő nem is tudja, hogy gyermeke beteg.

Nem biztos, hogy kapnak béremelést a háziorvosi, fogorvosi asszisztensek. Ugyan kapnak plusz támogatást a rendelők, de nem csak a bérekre kell a plusz pénz, hanem a rezsire és az eszközökre is. Az Alapellátó Orvosok Szövetségének elnöke szerint ráadásul, ha az összes támogatást béremelésre költenék, akkor is sokkal kevesebbet kapnának, mint a kórházi orvosok. A kormány az orvosokra bízza, mire költik a plusz támogatást, és hogy adnak-e béremelést.

A bejelentett havi 30 ezer forint helyett csak néhány ezer forinttal nőhet a védőnők fizetése augusztustól a Magyar Védőnők Egyesülete szerint. A kormány nemrég döntött arról, hogy plusz kétmilliárd forintot fordít a védőnők fizetésének emelésére. A pluszpénzt azonban nem közvetlenül a védőnők kapják, hanem a védőnői hálózatok fenntartására adják, a védőnők fizetése pedig ennek csak egy része. Az egészségügyi államtitkárság adásunkig nem válaszolt.

Háromdimenziós endoszkóppal térben is láthatják az agyban lévő tumort az orvosok. A debreceni egyetem klinikáján  külföldi professzorok előtt tartottak bemutatót az úgynevezett kulcslyuksebészeti eljárásról. Ez már létezik egy ideje Magyarországon is, de a szakemberek szerint keveset használják az orvosok.

Nem tudni mi lesz a kórházakban dolgozó gépszerelőkkel, éjjeli őrökkel vagy bérszámfejtőkkel. Az egészségügyi államtitkár pénteken arról beszélt híradónknak: még tárgyalnak róla, hogy igazságos-e, ha az ő fizetésüket is emelik. Csütörtökön jelentették be, hogy szeptembertől nő az orvosok és az ápolók bére. A szakorvosoké bruttó 107 ezer forinttal, az ápolóké 26 és fél százalékkal. A Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének elnöke azt mondta: ez csak tűzoltásszerű béremelés.

Sok bajunk van vele, de megszoktuk. Működése mindannyiunkat érint, adót is fizetünk érte, de keveset tudunk róla. A megfejtés: az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az OEP. Kezeli a gyógyításra szánt pénzeket évi 2 ezer milliárdot és ebből: úgy-ahogy finanszírozza a kórházakat, a rendelőket és a háziorvosokat. Fizeti a táppénzt, a gyedet és sokféle más ellátást.  Dönt a gyógyszereinkről és ezek támogatásáról, az új technológiák alkalmazásáról és az egyedi méltányossági kérelmekről – amikor valaki szeretne hozzájutni költséges, de számára létfontosságú gyógyszerekhez. Eddig. Mostantól, ha jól értjük, az egységes OEP-et szétszedik. Egy része az egészségügyi államtitkársághoz kerül, egy másik része az Államkincstárhoz. Ennek mi értelme és ebből mi lesz?

Saját betegeitől kér segítséget az érdi rendelőintézet. Sorra romlanak el a 2010-ben uniós és önkormányzati pénzből vásárolt műszereik, ezért arra kérik a helyieket, hogy utaljanak pénzt a javításra. A főigazgató azt mondta, most nincs olyan műszer, ami nem működik, de tavaly csak a röntgengép javítása 8 millió forintba került. A település polgármestere szerint a rendelő nagyon sok beteget lát el, ezért mennek tönkre hamar a műszerek.

Hogy a magyar egészségügy beteg, aligha vitatható. Az is közismert, hogy összességében kevésbé vagyunk egészségesek, mint Európa legtöbb országának lakói. Egészségbiztosítási járulékot, ez a TB, alig több mint 4 millió ember fizet. Ám több mint 9 millió ember jogosult arra, hogy egészségügyi ellátást kapjon. Ha a gyerekeket leszámítjuk, akkor is a jogosultaknak úgy fele fizet azért az ellátásért, amit kap. Ezt az ellátást a legtöbben nem érezzük jónak. Ezért aki teheti, egyre többet költ a saját zsebéből: vagy legálisan egy magánrendelőben, vagy hálapénz formájában.

Egészségügy alulnézetből - a PM egyik politikusa, Szabó Tímea társelnök egy hónapig segédápolóként dolgozott egy budapesti kórházban.

Nem kell többé éveken át fájdalomtól szenvedniük a térdprotézisre szoruló betegeknek. Egy új eljárásnak köszönhetően már hatvan év alattiaknál is beültethető protézis. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórházban ma három ilyen műtétet végeztek, és a tervek szerint ezeket továbbiak is követik. A kórház szerint a várólista nagyon hosszú, és egyre több a hatvan év alatti, súlyos térdkopásban szenvedő beteg.

Egyre idősebbek és egyre kevesebben vannak a háziorvosok. Utánpótlás lényegében nincs. Ez azért gond, mert ha bajunk van, vagy beteg a gyerek, először a háziorvoshoz megyünk. Föltéve, hogy olyan helyen élünk, ahol egyáltalán van. Mert sokfelé nincs.

Jó lenne, ha minél többen érezhetnénk, hogy van közünk a jövő évi költségvetéshez. Talán szerencsés lenne egyszer egy nemzeti konzultáció, amelyben azt kérdeznék tőlünk, elsősorban mire kellene többet költenie az államnak. Egészségügyre? Oktatásra? Adócsökkentésre? Adósságcsökkentésre? Sportra? Mire? És mire nem? Kedden benyújtotta a 2017-es költségvetést Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, vele beszélgettük.

Aki fekete ruhás képet posztol magáról a kórházból, másnap már ne jöjjön dolgozni. Aki otthon öltözik feketébe, az se tegyen ki magáról fotót a közösségi oldalakra. Aki Sándor Máriával egy képen szerepel, annak baja eshet. Így fenyegettek kórházi vezetők nővéreket és orvosokat, akik az egészségügy problémái miatt zúgolódnak. Miközben egy évvel ezelőtt alig-alig mert valaki nyilvánosan beszélni a bajokról, most a fenyegetések ellenére is egyre többen állnak ki a véleményük mellett. Moskovics Judit orvosokkal és nővérekkel beszélgetett, akik amúgy ritkán szólalnak meg együtt.

Nincs elég orvos, van, hogy 210 órát dolgoznak havonta a nővérek, és nincs elég motiváció. Erről beszélt Híradónknak több dolgozó is a Dél-pesti kórház pszichiátriáján. Ott hat szakorvos mondott fel egyszerre még januárban. Erről elsőként a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke beszélt Híradónknak. Mivel az intézményben nem kaptunk forgatási engedélyt, rejtett kamerával készítettünk felvételeket.

Számsor vitaminhiányra, lázra, daganatra. Veszélyes őrület terjed az interneten: a Grabovoj-szám hívői nem orvoshoz mennek, ha betegek, hanem különböző számsorokat írnak magukra és ettől várják a gyógyulást. Több szülő a gyermekét is így próbálja kezelni, orvos és gyógyszer helyett.

Fekete szalagot tűzve tüntettek az egészségügyi dolgozók országszerte. Béremelést és jobb munkakörülményeket követeltek. A PM aktivistái 200 négyzetméteres fekete zászlót akartak a parlament lépcsőire teríteni, de az őrök megakadályozták őket ebben, az aktivistákat rendőrök vitték el. Az egészségügyi államtitkár úgy reagált, jövő szerdán bejelentik béremelési javaslatukat.  

A hálapénz az egészségügyben bevett dolog Magyarországon, akárki akármit is gondol róla. De a szavakon túl hogyan köszönje meg valaki az orvosoknak, hogy jól bántak a gyerekével a kórházban, ha nincs pénze? Lakatos Norbert meglepő megoldást választott: a fiatal fiú szobafestő, és hálából azt tette, amihez ért: kifestette egy kórház pár helyiségét. Amikor ennek híre ment, Norbihoz többen csatlakoztak, akik azt gondolják, jó pár kórházi osztályra ráférne a festés. Serdült Szilvia riportja a kezdődő mozgalomról.

Ingyen dolgoznak a hétvégéken, a sokszor tíz órás műszakért egy fillért sem kapnak a radiológusok a Semmelweis Egyetemen - ezt mondta híradónknak az egyetem MR központjának a vezetője. Rudas Gábor szerint náluk is kevés a szakember, az ingyen munkát önként vállalják, hogy el tudják látni a betegeket. A Radiológus Társaság elnöke korábban azt mondta az RTL Híradónak, hogy több száz radiológus hiányzik az országból. Az egészségügyi államtitkár azonban nem biztos abban, hogy valóban kevés a radiológus.

Sándor Mária azt mondja, addig nem tudnak semmit sem elérni, amíg az orvosok, a kórházigazgatók, az érdekképviseletek nem állnak melléjük és nem harcolnak velük.  A fekete ruhás nővér arra szólítja fel a kórházigazgatókat, hogy hirdessenek sztrájkot. Szerinte már ez az egyetlen eszköz, amivel még el lehetne érni, hogy bármi változzon a magyar egészségügyben.

Nem biztos, hogy lesz elég sebész, és a várólisták is növekedni fognak. Ezt mondta Híradónknak a magyar Orvosi Kamara elnöke. 1-jétől Budapesten minden olyan kórháznak, ahol van sebészet, folyamatosan fogadnia kell a területileg hozzájuk tartozó sürgős eseteket. Az egészségügyért felelős helyettes államtitkár azt mondta: a kórházigazgatóknak lett volna idejük jelezni, ha baj van, de szerinte ezt nem tették meg.

Nem nézte az RTL Híradó riportját, így nem tudja megmondani, hogy miért kell sok helyen akár fél évet is várni az MR vizsgálatra- ezt mondta az egészségügyi államtitkár. Az RTL Híradó két hete készített riportot arról, hogy sok helyen nagyon megnőtt a diagnosztikai vizsgálatokra a várakozási idő. Akkor is kérdeztünk az államtitkárságtól, de érdemi választ nem kaptunk. A riportban az is elhangzott, hogy kritikusan kevés a radiológus, ezért hiába vettek új készülékeket, nincs, aki vizsgáljon velük. Az államtitkár azt mondta, ő nem biztos abban, hogy ez így van.  

Nem várja el a gyerekektől, hogy tiszteljék, csak az a fontos, hogy szeressék. Ezt mondta Híradónknak az év orvosa, aki olykor négykézlábra ereszkedve vizsgálja meg a gyereket a földön. A jemeni származású Adulrahman Mohamed a gyulai kórházban dolgozik. A Híradónknak nyilatkozó anyukák szerint „Abdul bácsi” lenyűgözi a gyerekeket kedvességével.

Felvágott zsemle nélkül, egyetlen nővér és kora délután távozó orvos. Egy fiatalember mesélt Híradónknak arról, milyen volt az ünnepi hosszú hétvége a fővárosi Szent László Kórház fül-orr gégészeti osztályán. Azt állítja: vacsorára csak egy szelet párizsit és kockasajtot kapott, a kórház szerint ugyanis a reggelihez járó pékárut kellett volna beosztania estéig.

Még az idén megszűnhet a kórházi elfekvők egy része. Az egészségügyi államtitkár tervei szerint szétválasztanák a gyógyító és az ápolási ágyakat, amelyeket átadnának a szociális ágazatnak. Így azokat a betegeket, akiknek nincs szükségük orvosi ellátásra, a jövőben szakápolási otthonokban helyezhetik majd el. A Kórházszövetség elnöke szerint ez nagy terhet vehet le a kórházi dolgozók válláról.

Műsorunk kezdete óta mindennél többet foglalkoztunk két témával: az egyik az oktatás, a másik az egészségügy, mert úgy gondoljuk, leginkább ezeknek a gondjai érintik és foglalkoztatják legtöbbünket. Mindkettőre nemzetközileg párját ritkítóan keveset költ Magyarország. Nagyjából fél éve lett államtitkár Ónodi-Szűcs Zoltán, akit azóta hívunk – most eljött.

Egy négy gyerekes orvos-közgazdász fél éve elvállalta az igen csak rövid szavatosságú egészségügyi államtitkárságot. Pedig tudnia kell, hogy nincs elég pénz, orvosok, ápolók mennek el, és nem csak a szánalmas bérek miatt, a kórházak egy részét be kellene zárni, a kulcsszereplő háziorvosok közül majdnem minden második elmúlt 60 éves – miben bízik Ónodi-Szűcs Zoltán?  

Az állami kórházak ugyan túlterheltek, de mégis vannak szabad kapacitásaik. Azaz, például: üresen állnak műtők, főleg délután és hétvégén. Voltak kezdeményezések arra, hogy kórházak fizetős beteget fogadhassanak olyankor, amikor műtőik egyébként állnak, de tavaly óta törvény tiltja, hogy állami kórház fizetős magyar beteget fogadjon. Vannak persze trükkök, nem is kevés, de ez a szabály.

Akár az 5 hónapra született csecsemőket is életben tudják tartani az orvosok - ezt mondta Híradónknak az újszülött-gyógyászattal foglalkozó társaság elnöke. A Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint tavaly 20 százalékkal több csecsemő életét mentették meg itthon, mint 2013-ban.

Az állam szerint eleget költ egészségünkre a mi pénzünkből, ám a beteg matuzsálemi műszerekkel, ijesztő viszonyokkal és ellátással szembesül a kórházakban. De saját zsebünkből is százmilliárdokat költünk egészségünkre, de ezt a pénzt csak magáncégeknél hagyhatjuk, az államnak nem kell. Van, akinek üzlet az egészségügy, akkor az államnak legalább részben miért nem?

Nem hozzák nyilvánosságra, hogy melyik kórházban milyen és mennyi kórházi fertőzés volt, mert félreértenék a betegek az adatokat - ezt mondta a Parlamentben hétfőn a az egészségügyi államttikár a Jobbik kérdésére. Ónodi-Szűcs Zoltán szerint a kórházi fertőzés nem műhiba, mindenhol van világszerte. A híradónknak nyilatkozó egészségügyi szakjogász szerint is joguk van a betegeknek megtudni ezeket az adatokat.

Nem kapták meg a nekik járó praxistámogatást a háziorvosok. Januártól összesen 10 milliárd forint pluszpénzt kaptak volna, orvosonként bruttó 130 ezret, amit leginkább az asszisztensek bérének emelésére fordíthattak volna, de nem kaptak semmit. Az államtitkár azt mondta néhány hete, a pénz megvan, de kérnek cserébe valamit. Végül kiderült: január helyett júniustól kapnak pénzt, 10 milliárd helyett csak hatot, és mindezért több munkát kell végezniük.

Fertőzés miatt nem fogad beteget egy fővárosi kórház egyik osztálya. A kórházi fertőzések halálos áldozatai világszerte egyre inkább foglalkoztatják a hatóságokat. Az Egyesült Királyságban például minden 16. kórházi beteg kap valamilyen fertőzést. Magyarországon erről nem sok szó esik, de a most a téma robbant, mert az 1001 orvos hálapénz nélkül nevű Facebook-csoport közzétett egy nyílt levelet, amely szerint Magyarországon többen halnak meg kórházi fertőzésben, mint autóbalesetben.

Várhatóan a héten tetőzik az influenzajárvány. Ezt mondta Híradónknak az Országos Epidemiológiai Központ virulógusa. A szakértő szerint ilyenkor szoktak előfordulni súlyosabb esetek, mivel a járványos időszak második felében egyre fertőzőbb a vírus. A betegek fele 15 éven aluli gyerek.

Korábban több államtitkár is tényként állította a sajtónak, hogy 270 ezer forintra emelik januártól a szakorvosi minimálbért. Ehhez képest az RTL Híradó kérdésére most a jelenlegi egészségügyi államtitkár azt mondta, ők ilyet nem mondtak. Ónodi-Szűcs Zoltán szerint ez csak egy félreértés. Egyébként nem csak az orvosok nem kaptak fizetésemelést, az ápolók sem, pedig nekik is ígértek.

Se papír, se kézmosó, de sok helyen ülőke és zár sincs a kórházi wc-kben. Ha mégis, akkor nem működik, és ezért nem lehet használni. Az RTL Híradó stábja megnézte a kórházi wc-ket, amiket szinte kivétel nélkül siralmas állapotban találtunk.

Gyorsan terjed a vírus - egyre több az influenzás beteg. Már öt megyében és Budapesten is több kórházban van érvényben teljes vagy részleges látogatási tilalom. Az elmúlt héten 73 százalékkal több beteg volt, mint egy héttel korábban. Az orvoshoz fordulók fele 15 éven aluli gyerek.

Műtéti bravúr a Heim Pál Gyermekkórházban. Magyarországon elsőként hajtottak végre speciális hallásjavító műtétet a koponya mindkét oldalán egyszerre. Egy 8 éves, súlyosan halláskárosodott kislány kapott most esélyt arra, hogy, úgy érzékelje a körülötte lévő világ hangjait, amire korábban esélye sem volt. Egy-egy csontba ágyazott hallókészüléket ültettek be a fülei mögé, az RTL híradó stábja jelen lehetett az operációnál.

Magyarországon elsőként hajtottak végre speciális hallásjavító műtétet a koponya mindkét oldalán egyszerre. Egy-egy csontba ágyazott hallókészüléket ültettek be egy 8 éves, súlyosan halláskárosodott kislány fülei mögé, az RTL Híradó stábja végig jelen lehetett az operációnál. Figyelem: a következő képek sérthetik egyesek érzékenységét!