Levélben kérik a döntéshozókat a védőnők, rendezzék a bérüket, mert szerintük igazságtalan, hogy nem keresnek annyit, mint a kórházban vagy a járó-beteg ellátásban dolgozó, szintén diplomás kollégáik. Ez azért van, mert a védőnők a törvény szerint nem tartoznak az egészségügyi szakdolgozói bértábla alá. A levelet már hatszáz védőnő postázta huszonkét helyre. Hétfőn a Parlamentben az MSZP országgyűlési képviselőjének kérdésére az EMMI államtitkára azt mondta: a Fidesz jóval többet költ a védőnőkre, mint korábban a szocialisták.

Világszerte minden évben sok ezer életbe kerülnek a korházi fertőzések, amelyekről sokféle ok miatt nagyon nehéz megbízható és nem szakember számára érthető adatokhoz jutni. Tény, hogy évente sok millióan fertőződnek a korházaikban. Tavaly egy orvosi kezdeményezésre elterjedt egy adat, amely szerint Magyarországon évente többen halnak meg kórházi fertőzésben, mint autóbalesetben. A hatóságok ezt cáfolták. Támadt némi médiavisszhang, majd elmúlt. Mármint a médiafigyelem, nem a fertőzések.

Nem adhatott vért egy külföldön élő magyar nő Budapesten, mert nincs itteni lakcíme. Rákos nagybátyjának lett volna szüksége vérre. A nő korábban rendszeres véradó volt Magyarországon. A vérellátónál azt mondták, ez a szabály, mert ha nincs magyar lakcím, nem tudnak levelet küldeni, ha valami problémát találnak a vér vizsgálatakor. Külföldi címre pedig nem postáznak hivatalos levelet.

Ön is kimerültnek, fáradékonynak, rossz kedvűnek érzi magát mostanában? Az RTL Híradó által megkérdezett Balogh Kamilla, klinikai szakszpichológus szerint ezek a tavaszi fáradékonyság tünetei lehetnek, amit egyáltalán nem szabad fél vállról venni, hiszen hosszú távon depressziót is okozhat.

Rita doktornőnek 17 diplomája van, saját irodája egy budapesti és három vidéki kórházban, ezek alapján igazi univerzális zsenije az orvostudománynak. Nyáron Szirákon tűnt fel, ahol ingyen és bérmentve fogott gyógyításba: daganatot távolított el, szívműtétet végzett, de mindig csak sötétben dolgozott. Azt állította, farkasvakságban szenved, ezért. De egyszer egy mobiltelefon fényénél megcsillant a borostája, és akkor világosság vált, hogy Rita doktornő se nem nő, se nem orvos. De akkor ki és mi?

Üres borítékokkal árasztotta el az orvosi kamarát tiltakozó nők egy csoportja. A Másállapotot a szülészetben csoport tagjai azt követelték a kamarától, hogy lépjen fel a Semmelweis Egyetem orvosa ellen, aki egy kismama állítása szerint utólag kért pénzt a szülésért. A Kamara elnöke azt mondta, hogy az orvos ellen már folyik az etikai vizsgálat. Éger István szerint az egyetlen megoldás az lenne, ha betiltanák a hálapénzt.

A Szegedi Klinika egyik dolgozója is elkapta a kanyaró vírusát és egy korábban Makón ápolt beteget is Szegeden kezelnek. A makói kórházban továbbra is zárlat van és már Szegeden sem lehet látogatni a betegeket. A makói gyógyfürdőben, a Hagymatikumban is óvintézkedéseket vezettek be. Sűrűbben fertőtlenítenek. A makóiak nagy része nem fél a vírustól, a környék településein élő idősebbek azonban tartanak tőle.

Sztrájkra készülnek az állami rendelőkben dolgozó fogorvosok, mert azt mondják, nem lehet fenntartani a rendelőket annyi pénzből, amennyit kapnak. Most havi 800 ezer forinthoz jutnak, ebből kell mindent kigazdálkodniuk, a fizetéseket, a rezsit, az anyagköltséget. Például a háziorvosok kétszer annyiból gazdálkodnak. A kamara fogorvosi tagozatának elnöke azt mondja: a pénzhiány miatt egyre több helyen nincs fogorvos, és van, ahol már 50 km-t kell utazni az ellátásért.

Az ügyeletes orvos 160 ezer forintot kért egy sürgősségi császármetszésért, erről írt közösségi oldalán egy kismama. A nő az RTL Híradónak azt mondta, a szülész arra hivatkozott, hogy a pénzből a műtő bérleti díját és a műtős csapatot is ki kell fizetnie. Az eset a Semmelweis Egyetem II. számú Nőgyógyászati Klinikáján történt, a klinika vezetője etikai vizsgálatot indított az orvos ellen.

Az összes rezidens felmondott a budapesti János Kórház Felnőtt sebészetén. A Magyar Nemzet írt arról elsőként, hogy a rezidensek azért hagyták el a kórházat, mert nem hagyták őket operálni, minden műtétet a szakorvosok végeztek azért, hogy ők kapják a hálapénzt. A Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének elnöke szerint ez több kórházban is így van. A János Kórháznál elismerték, hogy több rezidensük felmondott, de szerintük eleget operálhattak.

Nem mindenkinek egyforma érték a saját élete. Egy közszereplő öngyilkossági kísérlete miatt megint téma lett, hogy milyen keveset tudunk azokról az embertársainkról, akik fontolgatják, hogy eldobják az életüket. Sokszor észre sem vesszük, ha valaki a környezetünkben esetleg öngyilkosságra készül, ha mégis észrevesszük, nem nagyon tudunk mit kezdeni vele, nem tudjuk, mit mondjunk, mit ne mondjunk neki, hogyan segíthetnénk. Nem köztudott, hogy minden befejezett, tehát halálos öngyilkosságra 19-20 kísérlet jut. Szakértők szerint az öngyilkosság megelőzhető. Akkor miért nem sikerül mindig megelőzni?

Betegfelügyelő monitorokra gyűjt a Semmelweis Egyetem I. Számú Gyermekklinikája. Az intenzív osztály vezetője azt mondta, a mostani monitorok öregek, és van, amelyik nem is működik. Az egyetem főleg orvostanhallgatókból álló zenekara márciusban jótékonyságéi koncertet ad a Zeneakadémián, a bevételt a monitorrendszerre fordítják.  

A magyarok 95 százaléka D-vitamin–hiányos tél végén, 20 százalékuk súlyosan. Ez derül ki egy új magyar kutatásból. A D-vitamin hiánynak súlyos következményei is lehetnek. A gyerekeknél például ötször nagyobb valószínűséggel alakulhat egyes típusú cukorbetegség, felnőttként pedig könnyebben törhetnek majd a csontjaik. A híradónknak nyilatkozó szakértő szerint viszont az sem jó, ha valaki túlzásba viszi a D-vitamin fogyasztást, az ugyanis vesekövet okozhat.

A magyarok járnak a legtöbbet orvoshoz az Európai Unióban. Ez derül ki az Eurostat legfrissebb adataiból. Míg a svédek átlagosan évente 3 alkalommal keresnek fel orvost, a magyarok 12-szer. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint ennek az az oka, hogy nálunk könnyű bejutni az alapellátásba és a kórházakba is.

Már 14 éve kislánynál is diagnosztizáltak porckorongsérvet, és bár ez ritka, a húszas korosztályban egyre gyakoribb a betegség. Az ortopéd szakorvos szerint ennek a mozgásszegény életmód, és a sok ülés az oka. Ha a porckorongsérvet nem kezelik időben, akár bénulást is okozhat.

Egy amerikai kutatás szerint a férfiak tényleg jobban szenvednek a náthától és influenzától, mint a nők.  Ennek pedig genetikai okai vannak, a philadelphiai és a pennsylvaniai egyetem tudósai legalábbis így gondolják.  A nőkben található ösztrogén ugyanis ellenállóbbá teszi a szervezetet. A Híradónknak nyilatkozó háziorvos azt mondta: férfi betegei már a hőemelkedést is nagyon nehezen viselik.

Kevés a gyermekkardiológus, miközben a műtéti eljárások fejlődése miatt egyre többre lenne szükség. Ezt mondta a Híradónak az Országos Kardiológiai Intézet vezetője. Ma Magyarországon minden századik gyerek valamilyen szívfejlődési rendellenességgel születik. Őket felnőttként is csak olyan kardiológus kezelheti, akinek speciális képesítése van. Most van a Veleszületetett Szívfejlődési Rendellenességek hete.  

Nő az átlagos élettartam, egyre tovább élhetünk. Így egyre több az idős ember. Számukra és a társadalom szempontjából is döntő kérdés, hogy milyen egészségi állapotban élnek mondjuk a 60 év felettiek? Van, lehet tartósan egészséges öregedés? Képes-e megelőzni illetve gyógyítani az orvostudomány az elsősorban idősebbeket fenyegető úgynevezett civilizációs betegségeket, meglehet egyelőre csak lassítani lehet ezek kifejlődését?

Már három halálos áldozata van az idei influenza szezonnak. A betegek egytől egyig a kaposvári kórházban vesztették életüket. Két, 59 évnél fiatalabb beteg még január végén, míg a harmadik, egy hatvan évnél idősebb ember a múlt héten hunyt el. A megyei kormányhivatal közlése szerint az intézményben kilenc ember került intenzív osztályra influenza miatt, hatuknál gépi lélegeztetésre is szükség volt.

Van egy orvos, aki rákos beteg nőket kezelt. Egy állami kórházban dolgozott, Veszprémben. Mégis úgy gondolta, hogy nála fizetni kell: a vizsgálatokért 15 ezret, a műtétekért pedig 150 ezret kért, és előre közölte a tarifáit. Ebből több páciensének elege lett, és lebuktatták a doktor urat. Az ügy bíróságra került, az orvost elítélték, de még mindig praktizál, ugyanott. De hogyan lehetséges, hogy visszaélt a hatalmával, kiszolgáltatott embertől kért pénzt, de még mindig gyógyíthat?

Hiába emelkedett az egészségügyi dolgozók bére, még mindig elmarad az uniós átlagtól. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszterhelyettese azt mondja: jóval az átlag felett növekedtek a fizetések az elmúlt 2 évben, szeptemberben pedig újabb emelés lesz. A Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezeténél úgy látják: ennek ellenére a kormány egyelőre nem tudta megállítani az orvoselvándorlást. 400 védőnői állás is betöltetlen.

Alig van megfelelő képesítésű szakorvos a sürgősségi osztályokon. Ez derült ki az Orvosi Kamara felméréséből. A jogszabályok szerint összesen 600 sürgősségi szakorvosra lenne szükség, ehelyett alig több mint száz van országszerte. A kamara elnöke azt mondta az RTL Híradónak, találtak több olyan kórházat is, ahol még az osztályvezetőnek sincs megfelelő végzettsége. Éger István szerint ez a betegek biztonságát veszélyezteti. Az egészségügyi államtitkárságon azt írták, ők nem kaptak jelzést korában arról, hogy ilyen probléma van.

MERS, Lassa-láz és NIPAH vírus, három olyan betegség, amelyekre a következő évtizedben komolyan oda kell figyelni. Akár tömegkatasztrófát is okozhatnak, mondja ezt a CEPI nevű nemzetközi járványügyi-előrejelező szervezet. És ezekre a betegségekre most még nincsenek oltóanyagok.  

Nem lesz több forgalmas kereszteződésben landolás. Több mint egy évvel azután hogy elkészült, tegnaptól hivatalosan is használhatják a veszprémi kórház tetején megépült helikopter leszállót. Ahogy arról Híradónk is többször beszámolt, az új onkológia centrummal együtt a leszálló is elkészült már 2015 decemberében, mégsem használhatták tegnapig engedélyek hiányában. Volt olyan, hogy a kórház előtti kereszteződésben landoltak.

Gabriella nap mint nap, még a hétvégéken is olyan kemény fizikai munkát végez, amire sokan egyáltalán nem lennének képesek. Néha mindene fáj, de akkor is csinálja, mert nincs más választása. A munkája az, hogy a beteg fiát cipeli, emeli, lépcsőn le, lépcsőn fel, autóba be, autóból ki, kádba be, kádból ki. Szívfacsaró volt nézni, amit az anya nap mint nap végigcsinál. Gabriellának ez a munkája, és ezt az állam is elismeri: mindezért havi 47.700 forint ápolási díjat kap. A munkáért, ami heti hét napon át 24 órás ügyeletet igényel. És ami alól csak néha-néha kap felmentést.

Milliárdokból javítottak a vízminőségen, két napja mégis ihatatlan a víz Kabán. A hétvégén alig folyt a csapokból a víz, most meg olyan klóros, hogy senki nem iszik belőle. Kaba ugyanazon a környéken van, ahol több településen is konténerből kapják a vizet, pedig a fejlesztés előtt nem ezt ígérték.

Elővezetheti a rendőrség azokat a szülőket, akik nem veszik igénybe a védőnői ellátást. Január elsejétől már az is a gyermek veszélyeztetésének minősül, ha a szülők nem együttműködők. A gyermekvédelmi törvényt évekkel azután újra módosították, hogy Agárdon, később pedig Gyöngyösön is meghalt egy kisgyerek, akiknek szülei nem engedtek védőnőt a kicsik közelébe.

Kitört az influenzajárvány! Múlt héten több mint tizenhatezren mentek orvoshoz országszerte influenzaszerű tünetekkel, tíz megyében már azonosították is a vírust. A szakemberek erősebb járványra és több betegre számítanak a tavalyinál. Két éve ugyanez a vírus terjedt, akkor több mint fél millióan betegedtek meg. Az oltás most már csak a ritka kivételeknek segíthet.

Bár eltelt 25 év, még most is emlékszik minden percre, amikor új szívet és ezzel új életet kapott. Ezt mondta az RTL Híradónak az a beteg, akin Magyarországon elsőként végeztek sikeres szívátültetést. A magyar orvosok korábban sosem láttak ilyen műtétet, könyvből olvasták, mit kell csinálni. Azóta Magyarországon majd 500 ember kapott új szívet.

Több havi oltóanyagot kértek két hét alatt - a fertőző agyhártyagyulladás elleni védőoltásra az után ugrott meg a kereslet, hogy többen is elhunytak a betegségben. A karácsony előtt elhunyt kisfiút ma temették a Borsod megyei Körömben. Az Index információ szerint egy budapesti bölcsődés is fertőző agyhártyagyulladásban halt meg az ünnepen, ám a vizsgálatot végző kormányhivatalnál azt közölték: nem fertőző betegségbe halt bele a gyermek.

600 milliárd forint átcsoportosításáról döntött a kormány decemberben a nemzetgazdasági miniszter becslése szerint. Varga Mihály szerint a döntések nyertese az egészségügy, ahova 70 milliárd plusz pénz jutott. A kisvasutakra, stadionokra szánt többlet támogatásokról azt mondta, azért döntöttek így, mert volt rá pénz. A Demokratikus Koalíció szerint az összeget hasznosabb dolgokra kellett volna költeni.

Kislánya többet volt kórházban mióta megszületett, mint otthon. Ezt mondta az RTL Híradónak egy apa, akinek egy éves gyermeke az ünnepekre se mehet haza. Nemrég kapott új csontvelőt, ezért a budapesti Szent László Kórház speciális épületében tölti az ünnepeket családjával. Vannak azonban gyerekek, akik sterilszobában, üvegfal mögött várják a karácsonyt.

A fertőző agyhártyagyulladásnak több típusa van, a B-re és a C-re is létezik védőoltás. De míg a C-t támogatja a TB, és jövőre már ingyenes is lesz, a B típusú meglehetősen drága. Az elmúlt napokban két súlyos agyhártyagyulladásos eset miatt került ismét a sokszor halállal végződő betegség a figyelem központjába.  

Megérkezett az influenza Magyarországra, négy embernél már biztosan kimutatták a vírust, de a valóságban ennél jóval több beteg is lehet. Erről a Járványügyi Központ főorvosa beszélt az RTL Híradónknak. Európában már több országban járvány van, az a törzs fertőz, ami két éve fél millió embert betegített meg Magyarországon.

A közhiedelemmel ellentétben a koraszülött csecsemőknek is ugyanúgy be kell adni a védőoltásokat, mint az időre született gyermekeknek. Ezt mondta az RTL Híradónak a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke. Magyarországon a koraszülött csecsemők nagyjából 30 százaléka kap valamilyen fertőzést. A Semmelweis Egyetem szakorvosa szerint ezekre az anyatej a legjobb gyógyszer.

Még mindig lélegeztetőgépen van az a 20 éves fiú, akit agyhártya-gyulladással kezelnek a budapesti Szent László kórházban. Orvosa szerint pánikra nincs ok, és az ÁNTSZ is azt közölte, hogy nincs járvány. De nem árt az óvatosság. Továbbra is azt kérik, hogy akinél jelentkeznek a tünetek, azonnal forduljon orvoshoz.

Olyan okos eszközökről lesz szó, amelyek megkönnyítik, meglehet forradalmasítják fáradt egészségügyi mindennapjainkat. Segítségükkel orvos nélkül is sok mindent megtudhatunk magunkról, s amit tudunk, otthonról is megoszthatjuk orvosunkkal, aki, ha gondja van, számtalan más orvos tudására és segítségére számíthat. Ilyen lesz az új egészségügyi világ. Központjában az ember, aki könnyebben, egyszerűbben és kényelmesebben informálódhat magáról, megelőzheti vagy lassíthatja betegségeit.

Kinek-kinek megvannak a maga lehangoló kórházi tapasztalatai Budapesten. Meglehet sok éve. 24, jórészt lerobbant kórház 57 telephelyen, jórészt elavult műszerekkel. Változások készülődnek. Egyelőre nem világos, miről van szó: egyetlen új, 100 ezer négyzetméteres budai szuperkórház felépítéséről - hol, mikor, miből – vagy a teljes budapesti ellátórendszer átalakításáról. Talán mindkettőről?

Az UNICEF Magyar Bizottságának csapatát kísérte el riporterünk D. Tóth András Guineába. A csapat azt szerette volna megnézni, hogy hogyan segít a szervezet a családokon egy évvel az Ebola-járvány után, de ennél sokkal többet láttak az afrikai országban.  

Egyre több stroke-os beteget sikerül megmentenie az orvosoknak Magyarországon a vérrögoldás segítségével. Az elmúlt hat évben meghétszereződött azon betegek száma, akiknél ezt alkalmazva, infúzió segítségével oldották fel a vérrögöt az agyában. Ezt a módszert viszont csak akkor lehet használni, ha a beteg 3 órán belül orvoshoz kerül. Itthon minden tíz percben kórházba visznek valakit szélütés miatt, amibe óránként egy ember belehal.

Félő, hogy 10 éven belül az ország nagy részében megszűnhet a gyermekgyógyászati alapellátás. Ezt állítja a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesülete. A Magyar Nemzet információi szerint a legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a gyerekorvosok átlagéletkora 60 év. De többen még nyugdíj mellett is praktizálnak, ami nagy szerencse, mert nincs utánpótlás. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma azt írta, ismerik a számokat és próbálják vonzóbbá tenni a házi gyermekorvosi pályát.

Egyre több vírus terjed a levegőben. Bár influenza még nincs Magyarországon, de a szakemberek szerint a felső-légúti tüneteket és hasmenést hányást okozó vírusok már tombolnak és egyre több megbetegedést okoznak. A metrók mozgólépcsőinek korlátját ezért olyan speciális anyaggal vonták be, ami megóvja az utasokat, hogy egymástól összeszedjenek kórokozókat. Ahol nincs ilyen bevonat, ott azonban órákig életben maradnak a vírusok, ezért érdemes több szabályt betartani, hogy ne betegedjünk meg. 

Nincsen elég orvos a tatabányai kórház szülészeti osztályán – ezt a kórház főigazgatója is megerősítette. A kismamáknak sokszor napok helyett hónapokat kell várni egy-egy vizsgálatra. A főigazgató azt mondta, folyamatosan hirdetik az állásokat, de senki nem jelentkezik. Az egészségügyi államtitkárság azt írta, idén jelentős béremelést kaptak az orvosok, és 4,4 milliárdot adnak arra is, hogy népszerűsítsék a szakmát.

Mégsem lesz egészségügyi cafetéria, amelyet először tavaly az azóta meggyanúsított fideszes Mengyi Roland javasolt az Országgyűlésnek, de végül csak idén nyáron fogadta el a parlament. Most viszont a nemzetgazdasági miniszter a visszavonását kezdeményezte. A kormányszóvivő csak annyit mondott, júniusban tévedés történt. A munkavállalók viszont már nagyon várták, terveztek az új cafetériával, amelyet főleg magán szűrvizsgálatokra fordíthattak volna, szinte minden másnál kedvezőbben, adómentesen.

Orrcseppek, hashajtók és nyugtatók - ezektől a gyógyszerektől függ majd kétszázezer magyar - ezt mondta az RTL Híradónak Zacher Gábor toxikológus. A gyógyszerfüggőség akkor alakul ki, ha valaki nem tartja be az orvos utasításait, gyakrabban vagy hosszabb ideig szedi az orvosságot, és így hozzászokik a szervezete. A szakember szerint minden második beteg nem hallgat az orvosra. A függőség miatt egyre több gyógyszert szednek be, ami más betegségeket okozhat.

A hát és gerincproblémákkal sem időben fordulunk orvoshoz. Egy friss felmérésből az derül ki, a betegek csak akkor kérnek segítséget, ha már nagyon súlyos baj. A Magyar Gyógytornász Társaság vizsgálata szerint a betegek egyharmada egyáltalán nem megy doktorhoz. Ez azért nagy baj, mert a szakértő szerint, akár visszafordíthatatlan következményei is lehetnek, ha valaki túl sokat vár.

Fizetett szabadnapot, adókedvezményt vagy utazási támogatást is kaphatnak a jövőben azok, akik elmennek a kötelező szűrővizsgálatokra. Ezt az országos tisztiorvos mondta az RTL-Híradónak. Szentes Tamás szerint a támogatás a méhnyak, emlő és a hamarosan bevezetendő vastagbélrák szűrésre ellátogató betegeknek járna. A Magyar Rákligánál azt mondták, annyira kevesen járnak Magyarországon szűrésre, hogy 10-ből hét daganatot már áttétes állapotban vesznek észre.

Ingyenes szűrővizsgálatért küzd a Babagenetika Egyesület. Azt szeretnék elérni, hogy az összes fejlődési rendellenességet kimutató terhességi szűrővizsgálat mindenkinek járjon. Ezért petíciót nyújtanak be az egészségügyi államtitkárságnak. Jelenleg csupán két államilag támogatott genetikai ultrahang vizsgálat van a terhesség alatt. A modernebb, és pontosabb eredményt adó vérvizsgálatért, akár 200 ezer forintot is fizetniük kell a kismamáknak.

Calici vírus fertőz a miskolci Szent Ferenc Kórházban. A hányással és hasmenéssel járó vírustól eddig 29-en betegedtek meg. A betegség a kórházban lévő, amúgy is legyengült szervezetű emberekre rendkívül veszélyes lehet. Az intézményben most tilos a látogatás és új betegeket sem vesznek fel.

Háromszor annyi amputációt végeznek Magyarországon, mint a világ többi országában. Ez derül ki egy magyar kutatásból. Erről elsőként a Webbeteg írt. A Rezidensek És Szakorvosok Szakszervezetének elnöke azt mondta Híradónknak, ennek például az az oka, hogy kevés az érsebész az országban, de az is baj, hogy a kórházak évek óta több pénzt kapnak az egészség- biztosítótól egy amputáció után, mintha elvégeznének egy végtagot megmentő műtétet. Az Egészségügyért Felelős Államtitkárság minderre nem reagált.