Hivatalos címén csak egy romos épület áll a Szabó Zsolthoz köthető Öko-Plan Egyesületnek, amely 40 millió forintos állami támogatást kapott.

Házkutatás után őrizetbe vették Bóna Zoltánt. A vád: fiktív foglalkoztatás és korrupció. 14 milliót fizetett a semmiért a polgármester rokonának.

Erdélyi Mónika hihetetlen sztorit mesélt el követőinek az Instagramon, és felhívta a figyelmet arra, hogy nem árt nyitott szemmel járni – mutatjuk, mi történt pontosan!

Szokatlan lottóhét borzolta a kedélyeket: minden főnyereményt elvittek, sokak szerint gyanús a helyzet, de vajon tényleg lehet manipulálni a sorsolást?

Évek óta fizetik a lakásukat, de még mindig nem költözhetnek be. A beruházás körül súlyos viták vannak, a rendőrség csalás gyanúja miatt nyomoz.

Csilla és párja 33 milliót fizettek egy lakásért, majd a nőt letörölték a tulajdoni lapról – a háttérben csalás és lakásmaffia gyanúja merült fel.

Czeglédy Csaba 20 társával együtt éveken át olyan, a diákmunkához kapcsolódó céghálót működtetett, ami több mint hatmilliárd forinttal károsította meg a költségvetést.

Még nincs gyanúsított a jegybanki alapítványok ügyében, pedig a 270 milliárdos veszteség miatt már 11 hónapja nyomoznak.

Duguláselhárítók, akik a pánikra játszanak: így lesz egy egyszerű munka végén indokolatlanul több százezres a számla.

A gyanú szerint hamis végrendeleteket írtak és álörökösöket bíztak meg. Több száz millió forintos zsákmányra tehettek így szert.

Az X-Faktor 2025 győztese kamuoldalra hívta fel a figyelmet. A csalók ajándékokat kérnek a nevében. Korábban Erős Antónia és Barabás Évi nevét is felhasználták.

A banki csalások Magyarországon egyre kifinomultabbak: SMS-ekkel, e-mailekkel vagy telefonhívásokkal próbálják elhitetni, hogy valami gond akadt a számlánkkal. Csizmazia-Darab István kiberbiztonsági szakértő szerint ezek a trükkök azért működnek, mert a csalók ügyesen építenek a rutinszerű kattintásokra és sürgető helyzetekre. Fontos tudni, hogy a bank soha nem kér jelszót, PIN-kódot, és semmilyen alkalmazás letöltését sem. Tudatosság, megbízható vírusvédelmi szoftver és a virtuális kártyák használata is sokat segíthet abban, hogy biztonságban tudjuk a pénzünket – még akkor is, amikor a csalók újabb trükkökkel próbálkoznak. 

A Bróker Marcsi sorozat valós eseményekből merít: Geszti Péter és Ditz Edit a valódi Máriát is megismerte, hogy feltárják, mi hajtotta a botrányok asszonyát.

Felvették a műtrágyagyár építésére szánt támogatást, de a beruházás sosem készült el, a helyén csak üres telek van Bócsán. Vádlott lett két cég vezetőiből.

Azzal fenyegetőzött, ha az asszony nem fizet, lefoglalja az értéktárgyait és az autóját. A mostani tizenkét év mellé még hatot kaphat.

Egyre gyakoribbak a banki csalások, és akár egyetlen kattintással is áldozattá válhatunk. Az OTP Bank most egy AI által generált „nagymamával” hívja fel a figyelmet a biztonságra: legyünk óvatosak, és ne dőljünk be a trükkös csalóknak. Sonjic László, a bank Biztonsági Igazgatóságának vezető tanácsadója tippeket adott, hogyan ismerhetjük fel az adathalászat jeleit, állítsunk be kétlépcsős azonosítást, kérjünk értesítést a vásárlásainkról, és állítsunk be napi limitet. „Csalhatatlan Nagyit” a mesterséges intelligencia segítségével hívja fel a figyelmet a pénzügyi biztonságra, mi is kérdeztük őt a Reggeliben.

Hogyan véd meg minket a bank, és mikor kell magunkra hagyatkoznunk? Dr. Kósa Anna, az Erste Compliance vezetője elmondja, mire figyeljünk a csalások ellen. A bank automatikus biztonsági rendszerei nyomon követik például a bejelentkezés helyét és eszközét, de az ügyfélnek sosem szabad kiadnia bankkártya- vagy netbanki adatait, és semmilyen programot nem szabad telepítenie az eszközére. Tudatos magatartással hatékonyan csökkenthetők a kockázatok.

Hogyan tévesztenek meg a csalók telefonon, emailben vagy SMS-ben minket, akár feltört számlára vagy hibás tranzakcióra hivatkozva?

A romantikus csalások az egyik leggyorsabban terjedő online pénzügyi bűncselekmények közé tartoznak, ahol a csalók érzelmi manipulációval veszik rá áldozataikat az utalásra. Dr. Kósa Anna, az Erste Bank compliance vezetője szerint már a 16. századból is találni ilyen visszaélésekről szóló feljegyzéseket. A bank több szinten igyekszik megvédeni ügyfeleit: figyelik a gyanús utalásokat, és a fiókhálózat munkatársai is gyakran felismerik a csalás jeleit. A cél, hogy megakadályozzák, hogy a virtuális kapcsolat valós pénzügyi veszteséggé váljon.

Tömeges átjelentkezések miatt meg kell ismételni a magyarföldi önkormányzati választást.

Egyre több a bankok és szolgáltatók nevében érkező csaló e-mail, amelyek megszólalásig hasonlítanak az eredetire. Dr. Kósa Anna, az Erste Bank compliance vezetője szerint a gyors életmód és a felületes olvasás miatt sokan óvatlanul is kiadhatják adataikat. Ha ez megtörténik, azonnal értesíteni kell a bankot. Az Erste hangsúlyozza: soha nem kérnek e-mailben jelszót vagy kártyaadatokat, ezért a gyanús üzeneteket mindig kezeljük óvatosan.

A weboldalakon történő csalások egyre rafináltabbak, céljuk legtöbbször a felhasználók személyes adatainak vagy pénzének megszerzése. Dr. Kósa Anna, az Erste Compliance vezetője szerint a csalók az óvatlanságunkat használják ki: gyakran apró trükkökkel, például egy „O” helyett „0”-val, vagy szponzorált hirdetésen keresztül próbálnak megtéveszteni. Érdemes mindig ellenőrizni a böngészősávban a webcím helyességét és a https jelenlétét. A szakértő arról is beszélt, mit tegyünk, ha mégis áldozatul esnénk a csalásnak.

Többek közt a csalássorozat hátterét és a vidéki közösségek működését mutatja be az RTL+ Premiumon a szeptember 11-én induló Bróker Marcsi című sorozat.

Az utóbbi időben egyre több ügyfél találkozik gyanús SMS-ekkel, amelyekben csalók a bank nevével visszaélve próbálnak adatokat kicsalni – ezt hívják smishingnek. Dr. Kósa Anna, az Erste szakértője elmondja, hogy az első lépés mindig az üzenet küldőjének ellenőrzése, és tippeket ad a védekezésre. Különösen az idősek, de a 35–55 évesek is veszélyeztetettek, hiszen a rohanó életvitel miatt gyakran figyelmetlenek a banki üzeneteknél.

Turistacsalások világszerte lesben állnak: hamis taxik, zsebtolvajok, átverések. Ismerd meg a trükköket és tanuld meg, hogyan védd magad utazás közben.

Deepfake kamuvideóval vertek át egy idős férfit, aki nyugdíja negyedét költötte a csodaszert hirdető reklám hatására. A cég elérhetetlenné vált.

Az 1000 forintos ma majdnem 40%-kal ér kevesebbet, mint 2020-ban. Mutatjuk, hogyan őrizhetjük meg a pénzünk értékét, és miért kell óvakodni a túl szépnek tűnő befektetésektől.

A telefonos csalások, vagyis a vishing-esetek száma robbanásszerűen nőtt az utóbbi években Magyarországon, és a módszerek egyre kifinomultabbak. Dr. Kósa Anna, az Erste Compliance vezetője szerint náluk naponta egy-két ügyfél válik áldozattá. Elárulta, milyen jelekből ismerhetjük fel a csalókat, és mi a teendő, ha gyanús hívást kapunk. Fontos: nincs olyan, hogy „biztonsági számla”, és egy bank soha nem kér szoftvertelepítést.

Egy kisvárosi utazási iroda, milliárdos csalás, Belize és Bróker Marcsi: valós eseményekből készült izgalmas sorozat.

Piramisjáték, online átverések – a pénzügyi csalók módszerei változtak, de a cél ugyanaz: a pénzed. Tudd meg az rtl.hu-n, mire figyelj!

Romantikus csalók vertek át magyarokat, az egyik áldozat 70 millió forintot utalt az olajmágnásként bemutatkozó udvarlójának.

Sikerült felszámolni azt az érdi család által működtetett bűnszervezetet, amely 20 stróman cégen keresztül segített elkerülni az autóátírásokkal járó közterheket. A konstrukció lényege az volt, hogy a tulajdonosok nevét fiktív cégekre írták át, így mentesültek a kötelező biztosítás, adók és bírságok alól. A részletekről dr. Török Árpád és Baliga Balázs, a NAV pénzügyőr ezredesei beszéltek a Reggeliben.

Egy új típusú adathalász csalás rávilágít arra, hogy a klasszikus biztonsági tanácsok – például a gyanús linkek kerülése – ma már nem elegendőek. Egy felhasználó a Google keresőben próbált elérni egy bank ügyfélszolgálatát, azonban az első találat egy megtévesztő, adathalász klónoldalra vezette. A csalók, ügyintézőnek álcázva magukat, többmillió forintos kárt okoztak. A támadás olyan professzionálisan kivitelezett volt, hogy még tapasztalt szakemberek számára is nehezen kiszűrhető. Georgiu Achilles kiberbiztonsági szakértő szerint ez az eset új szintre emeli a fenyegetettséget, és rávilágít arra, hogy a keresőmotorokon keresztül terjedő csalásokkal is számolnunk kell. A károsult nem számíthat kártérítésre, mivel nem a bank hibázott.

Bartek Boglárka olyan jó áron talál rá egy házra, hogy ellenfelei néma döbbenettel fogadják, amikor visszaül közéjük az autóba az Ingatlanvadász 2. részében.

A digitális pénzügyi tudatosság fejlesztése napjainkban elengedhetetlen – különösen a gyerekek esetében. Ebben a videóban Dr. Kósa Anna, az Erste Bank compliance vezetője oszt meg hasznos tanácsokat arról, hogyan segíthetünk szülőként abban, hogy gyermekünk biztonságosan és tudatosan használja a digitális pénzügyi eszközöket. Szó esik az online vásárlásról és annak lehetséges veszélyeiről, valamint arról is, milyen módszerekkel erősíthetjük a gyerekek pénzügyi tudatosságát a digitális térben, és hogyan védekezhetünk együtt az online csalások ellen.

Elveszett kedvencedet keresed? Vigyázz, mert csalók használhatják ki az érzelmeidet! Kapin Richárd, a Szurkolók az Állatokért Alapítvány vezetője elárulja, hogyan védekezhetsz. 

Az unokázós csalók után most az elveszett kutyák gazdáit veszik célba a bűnözők. Nézd meg, hogyan működik az új átverés, és hogyan védekezhetsz ellene!

Dobrai Sándorné, ismertebb nevén Bróker Marcsi, egy több mint 12 milliárd forintos piramisjátékkal csapta be a befektetőket. Hogyan is lett egy karcagi utazási iroda vezetőjéből az ország egyik legnagyobb pénzügyi csalója?

Az ünnepi időszak kiemelt kockázatairól beszéltek az OTP és a Visa szakértői. A Reggeli nézőivel megosztották a biztonságos online vásárlás 5 aranyszabályát.

Több mint 70 millió forinttal vert át egy magányos hajdú-bihari asszonyt egy nigériai csaló. F. Takács István, pszichológus arról mesélt a Reggeli nézőinek, hogy mire érdemes odafigyelni, hogy ne essünk csalás áldozatává.

Volt, aki a nehezen összekuporgatott pénzéből vásárolt lakását vesztette el, mert azt hitte, élete párjával köti össze az életét, de kiderült, egy csalóval van dolga. Volt olyan szélhámos, aki pilótának adta ki magát, így hódított. A szakértő azt mondja, a romantikus csalók áldozatai mindig éreztek valami nyugtalanítót, már a randevú elején, mégsem hallgattak a megérzéseikre.

Földes Eszter és Ember Márk egy elképzelt szituációban mutatták be, hogy milyen intő jelei lehetnek az álláshirdetéses csalásoknak. Az elkövetők gyakran trükköznek például könnyűnek tűnő pénzkereseti lehetőséggel, amikor „regisztrációs díjat” kér a munkáltató. Az is figyelmeztető jel lehet, ha a vállalati e-mail cím helyett magán elérhetőséget adnak meg. 

A munkakeresés mindenki számára stresszes, így nem meglepő, ha az ember felkapja a fejét, ha egy igazán vonzó, szinte kihagyhatatlan állásajánlattal találja szemben magát. Az utóbbi időben viszont megnőtt az úgynevezett toborzási csalások száma is, amelyek során a vonzó munkalehetőség álcájával a csalók személyes vagy akár pénzügyi adatokat, sőt olykor még pénzt is kicsalnak az áldozataiktól. Wittinghoff Dániel, a Mastercard kiberbiztonsági vezetője beszélt arról, hogyan kerülhetjük el, hogy áldozatokká váljunk.

A rengeteg edzés és gyakorlás után az edzők továbbra is azt érezték, hogy Kabát Peti focicsapata nem elég erős az ellenfelükhöz képest. Lencse Laci éppen ezért kitalálta, hogy megtanítja őket a foci egyik legalapvetőbb trükkjére.

Két és fél év börtönt kapott első fokon az idős, beteg áldozatát megkárosító csaló – tudta meg a Híradó. A vád szerint három és fél éve a nő az utcán szólította le a 76 éves budapesti férfit, akit ezután hívogatni kezdett, majd rendszeresen kért tőle kölcsön. Két hónap alatt több mint egy 1 millió forintot csalt ki tőle. A sűrű pénzfelvétel az áldozat fiának lett gyanús, ezért letiltatta apja bankkártyáját, és feljelentést tett. A csaló enyhébb büntetésért fellebbezett.

Ha sikertelen tranzakcióról szóló levelet kap az OTP Banktól, akkor semmiképpen se kattintson a csatolt fájlra.

Százhúszezer forinttal verték át, az ügyészség szerint mégsem történt csalás – erre panaszkodott Híradónknak egy monori férfi, akit egy vállalkozó károsított meg. Azt mondja, fél éve rendelt tőle több mint ezer cserepet és téglát. Kétszer minden rendben ment, a harmadszor rendelt tételre azóta is hiába vár, a vállalkozót pedig már nem éri el. Feljelentést tett, de azt elutasították, mondván: nem bizonyítható a csalás. A vállalkozót ma mi is hiába kerestük.

Feltörte a felsőoktatási rendszert és így ösztöndíjakat szerzett meg egy 22 éves hacker. Adathalászattal jutott hozzá a belépési kódokhoz, majd megváltoztatta a fiókhoz tartozó bankszámlaszámokat a sajátjára, és várta az utalásokat. Összesen 4 millió forintot próbált így kicsalni, de az összegnek csak töredékét sikerült megszereznie. Lakásán az egyik számítógépén találtak egy videót, amin saját maga magyarázza el a módszerét. A fiatalember május óta letartóztatásban van.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerint „elsöprő bizonyítékok” vannak arra, hogy az ellenzéki jelölt kapta a legtöbb szavazatot a venezuelai elnökválasztáson. 

Van egy jó és egy rossz híre a bankoknak.