2025. július 15. 6:13
A pénzügyi csalók mindig alkalmazkodnak a korhoz – a rendszerváltás idején piramisjátékok, ma adathalász e-mailek, hamis banki hívások formájában csapnak le. A Bróker Marcsi-ügy óta sokat változott a világ, de a veszélyek megmaradtak. Megmutatjuk, hogyan ismerheted fel a leggyakoribb csalásokat, és hogyan védekezhetsz ellenük.
A technológia fejlődésével a pénzügyi csalók egyre kifinomultabb eszközöket használnak mások átverésére, megkárosítására. Évszázadokkal ezelőtt személyesen vagy levélben próbálták meg kicsalni a gyanútlan emberek pénzét, ma pedig telefonon, SMS-ben, e-mailben, de akár internetezés közben is belefuthatunk csalási kísérletekbe, legyen szó adathalász kísérletekről vagy gyanúsan kedvező befektetési ajánlatokról. A piaci szereplők és a jegybank igyekeznek megelőzni a gyanús tranzakciókat, de a felhasználók sem bújhatnak ki a felelősség alól.
Magyarország a rendszerváltás után - sokan próbáltak a zavarosban halászni
Az 1990-es években Magyarországon több súlyos piramisjáték jellegű csalás robbant ki, amelyek jelentős társadalmi és gazdasági hatással jártak. A rendszerváltást követő időszakban az emberek többsége még kevéssé ismerte a modern pénzügyi világ működését, hiszen a szocializmus idejéből nem voltak ilyen tapasztalataik. A szabályozás laza volt, a gyors meggazdagodást ígérő konstrukciók pedig nagy vonzerővel bírtak.
Ebben a légkörben terjedtek el a piramisjáték típusú csalások, amelyekre jellemző volt, hogy a toborzásra épültek, a bevétel, valamint a korábbi tagok “hozamai” az új tagok által befizetett pénzből származott. Valós gazdasági tevékenység azonban nem történt ezeknél a szervezeteknél.
Így működtek az álbrókercégek is: több vállalat és magánszemély ígért irreálisan magas hozamokat külföldi befektetésekre hivatkozva. Gyakran semmilyen befektetés nem történt, a hozamokat új belépők pénzéből fizették. Ezeket a cégeket később csalás miatt felszámolták, de sok befektető pénze elveszett.
A piramisjáték egy illegális pénzügyi konstrukció, amelyben a bevétel kizárólag az új belépők befizetéseiből származik, nem pedig valós termék vagy szolgáltatás eladásából vagy befektetésből. A rendszer működése rövid ideig látványos hozamokat ígér, de hosszú távon fenntarthatatlan, mivel matematikailag elkerülhetetlen az összeomlása.
Bróker Marcsi, a 2010-es évek legnagyobb fogása
Bróker Marcsi története az egyik legismertebb pénzügyi csalási ügy Magyarországon a 2010-es években, mely jelentős társadalmi és médiafigyelmet kapott.
Ősszel jön a Bróker Marcsi az RTL+ Premiumra: nézd meg most az előzetest!
Bróker Marcsi neve máig fogalom, ha pénzügyi csalásról van szó. A 2010-es évek egyik legnagyobb volumenű átverése több száz ember megtakarítását emésztette fel. Az ügy különlegessége, hogy az áldozatok többsége nem is hirdetések, hanem ismerősök, barátok, egyházi kapcsolatok révén talált rá a „befektetési lehetőségre”.
Mit ígért Bróker Marcsi?
- Évi 15–25% hozamot ígért,
- állítólag külföldi tőzsdékbe és állampapírokba fektetett,
- a bizalmat személyes kapcsolat és hamis dokumentumok erősítették,
- sokszor még kamatot is fizetett – új befektetők pénzéből.
- Egy klasszikus piramisjáték futott, csak szelídebb csomagolásban.
Kiket csapott be?
- Ismerősök, rokonok, szomszédok.
- Egyházi közösségek tagjai.
- Vidéki kisvárosok lakói, főként nők és nyugdíjasok.
A károsultak nagy része személyesen ismerte Marcsit, ezért a gyanú sokáig fel sem merült. Több esetben egyházközösségek, baráti körök tagjai bízták rá megtakarításaikat. Ahogyan a klasszikus piramisjátékoknál az lenni szokott, a korábbi befektetőknek az új befizetésekből fizette a hozamokat. Amikor a rendszer fenntarthatatlanná vált, beállt a fizetésképtelenség.
Így bukott le Bróker Marcsi
Amikor elkezdtek felszínre kerülni a problémák, mert egyre többen nem kapták vissza a pénzüket, Bróker Marcsi Spanyolországba szökött. Végül 2015-ben Malagában tartóztatták le, majd kiadták Magyarországnak. Több mint 760 millió forint értékű kárt okozott, több száz károsulttal. A bíróság 2019-ben első fokon 7 év börtönbüntetésre ítélte. Az ügy évekig húzódott, fellebbezések és bizonyítási eljárások lassították a lezárást.
Ma már a legtöbb csalás a digitális térben történik
A gyanúsan kedvező befektetések ma már legtöbbször online találják meg az áldozatokat, emellett számos más félrevezető üzenet is érkezik szinte napi szinten. A digitális térben egyre kifinomultabb módszerekkel próbálnak a csalók érzékeny adatokhoz jutni, az alábbiakban a leggyakoribb csalástípusokat és a megelőzés módjait foglaljuk össze.
Telefonos csalások
- Vishing: Hamis banki hívások során adatokat próbálnak kicsalni. Fontos tudni, hogy a bank soha nem kér telefonon jelszót, PIN-kódot!
- Külföldi hívások: Ismeretlen számot ne vegyél fel, különösen ha 2-essel vagy 5-össel kezdődő országhívóról érkezik.
- Wangiri: Külföldi hívások, egy-két csörgés után bontják a hívást, remélve, hogy visszahívod – ez költséges lehet.
- Munkahelyi csalások: Hamis vezetői utasításra hivatkozva kérnek átutalásokat (például beszállítóknak), ebben az esetben a cég adatai és pénze is veszélyben lehet.
Tipp: Gyanakodj, ha sürgetnek, vagy ha program telepítésére kérnek!
Egyetlen kattintás is elég lehet ahhoz, hogy pénzed, adataid vagy akár az identitásod veszélybe kerüljön. Az online csalások egyre kifinomultabbak – mutatjuk a leggyakoribb trükköket, amikkel próbálnak átverni.
1. Célzott adathalászat – az úgynevezett spear phishing
Nem általános spam, hanem személyre szabott emailt kapsz. A levél úgy tűnik, mintha ismerőstől vagy ismert cégtől érkezett volna, gyakran a nevedet is tartalmazza.
Tipp: Ne kattints a levélben található linkre, inkább külön írd be a hivatalos webcímet!
2. Hamis befektetések, kamuprojektek
„Csak most, csak neked!” – szól a hirdetés, gyakran híres emberek nevével (természetesen engedély nélkül). Gyors és magas hozamot ígérnek, valóság helyett.
3. Kamu webáruházak
Létező bolt benyomását keltik, de se termék, se ügyfélszolgálat nincs. A gyanúsan olcsó ár, kamu akciók és a magyar nyelvű, de hibás szöveg árulkodó lehet.
Ellenőrzés 3 lépésben:
- Olvass vásárlói véleményeket.
- Nézd meg a cég hivatalos adatait (pl. cégjegyzék).
- Gyanús az oldal, ha csak bankkártyás fizetést enged.
4. Közösségi oldalas adatlopás
„Kedves Ügyfelünk…” – az álprofil mögött csalók állnak, akik a telekommunikációs vagy közműcégek ügyfélszolgálatának adják ki magukat.
Fontos: Egyetlen szolgáltató sem kér jelszót, belépési kódot vagy banki adatokat chaten vagy kommentben!
5. Hamis tranzakciók
Olyan értesítést kapsz, amit jóvá kéne hagynod – csakhogy te nem is kezdeményeztél semmit. Ilyenkor nem „jóváhagyni”, hanem azonnal megszakítani kell!
6. Kamu Wi-Fi-hálózatok
Ingyenes nyilvános hálózatokon (kávézó, repülőtér, pláza) könnyen ellophatják az adataidat. Főleg, ha netbankot vagy emailt használsz közben.
7. Kártékony linkek és fájlok
Gyanús SMS vagy e-mail, amely csatolt fájlt vagy linket tartalmaz? Ne nyisd meg! Ezek gyakran vírust vagy kémprogramot telepítenek a készülékedre.
8. SMS- és e-mailes csalások
A csalók banknak vagy szolgáltatónak adják ki magukat, és kattintásra buzdítanak. Ha rákattintasz, kártékony oldalra kerülsz.
A 3 NE szabály:
- Ne kattints.
- Ne válaszolj.
- Ne add meg az adataidat.
Amit még megtehetsz a biztonságért:
- Ne oszd meg a közösségi oldalakon, hol laksz, hova utazol.
- Használj képernyőzárat és ujjlenyomat-azonosítást a mobilbanknál.
- Állítsd be, hogy az SMS vagy push-értesítés ne jelenjen meg a zárolt képernyőn.
- Banki belépési adatokat soha ne add meg gyanús oldalon – még akkor sem, ha „hitelesnek” tűnik.
2025 őszén érkezik az RTL+ Premium kínálatába az RTL vadonatúj, saját gyártású sorozata, a Bróker Marcsi. Kulisszatitkokért addig is nézz szét ezen az oldalon!
Címlapkép: MTI Fotó: Mészáros János