Hogyan akarja megtartani a nyomtatott betűt az internet segítségével a magyar sajtó. Vendégeink: Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke, Dunai András, a magyarországi tartalomszolgáltatók egyesületének elnöke, amúgy a Central médiacsoport digitális üzletágának igazgatója, Lengyel András, a Ringier-Axel Springer kiadó marketing igazgatója.

Rohamosan és alighanem megállíthatatlanul csökken a magyar nyomtatott lapok példányszáma. A kiadók mégsem költenek eleget a digitális fejlesztésekre, pedig egyre többen, egyre többet olvasunk az interneten - számítógépen, mobiltelefonon és tableten. Szakmai vita.

Ha igaz, naponta majd hat órát töltünk azzal, hogy a telefonunkat nyomkodjuk, mindenhol, mindig. Sokszor kettesben is. Ennek persze örülnek a fejlesztők és a kereskedők, de aggódnak a pszichológusok, tanárok, szülők, vagyis azok, akiket zavar, hogy egymás helyett csak a kijelzőre figyelünk.

Ha igaz, naponta majd hat órát töltünk azzal, hogy a telefonunkat nyomkodjuk, mindenhol, mindig. Sokszor kettesben is. Ennek persze örülnek a fejlesztők és a kereskedők, de aggódnak a pszichológusok, tanárok, szülők, vagyis azok, akiket zavar, hogy egymás helyett csak a kijelzőre figyelünk.  

Ma már többezer kilométeres távolságból is lehet súlyos, majdhogynem háborús károkat okozni embereknek, cégeknek, államoknak is akár. Ezért a számítógépes hálózatok védelme világszerte elsőrangú nemzetbiztonsági feladat lett. Nálunk is. Vendégünk egy új szervezet, a Nemzeti Kibervédelmi Intézet vezetője, Bencsik Balázs.

Lehet-e nagy cégeket, netán államokat működésképtelenné tenni az interneten? Most is hallunk kibertámadásokról, ezért minden állam igyekszik védeni a saját és polgárai hálózatait és adatait. Az önéit is, ha bankol, vásárol vagy csak levelez a neten. Vendégünk a most alakult Nemzeti Kibervédelmi Intézet vezetője.

2100-ra akár 6 fokkal is nőhet a világ átlaghőmérséklete. Ez esetben sok millió ember nem jutna vízhez, de tízmilliók otthona kerülne víz alá. 195 ország Párizsban próbál majd összehozni egy megállapodást: ebbe minden állam beleírná, mit vállal, hogy a Föld átlaghőmérséklete legfeljebb 2 fokkal nőjön. De mennyibe kerül mindez? Ki fizeti a számlát? És: mit vállal Magyarország?

Hónapok óta nézzük a menekültekről szóló képsorokat Európában. Nagyon sokan nagyon sokfélét mondanak róluk, adott esetben ki-ki politikai nézetei alapján, de nagyon kevesen vannak, akik, mint mai vendégeink, maguk látták és tapasztalták, honnan, miért és hogyan jönnek a menekültek. Rajacsics Ágnes a török-szír határtól Görögországig utazott menekültekkel, Földes András összességében sok hetet töltött velük, Kakuk György a görög-macedon határtól Szegedig kísért csoportokat, N. Forgács Gábor végigforgatta az utat Törökországtól Ausztriáig.  

Ezt kérdezi egész Európa. Sokak szerint igen. De mit mondanak a menekülőket országról országra kísérő újságírók, akiknek saját élményei vannak a menekülthullám forrásvidékéről és állomásairól. Kik jönnek? Miért jönnek? Vannak közöttük gazdasági migránsok is? Küldi őket valaki? Kinek üzlet a menekültválság?

A párizsi merényletek belátható időre alighanem megváltoztatják Európa mindennapjait. A magyar kormány nem ezért, már korábbi szándéka szerint az Országgyűlés felhatalmazása alapján úgy döntött, hogy pert indít az Európai Unió bíróságánál a menekültek befogadására vonatkozó kvótarendszer ellen. A terrorhírek majdnem minden mást háttérbe szorítanának – de ez aligha lehet a kormány célja. Vendégünk Rogán Antal miniszter.

A kormány pert indít a tervezett uniós kvótarendszer ellen az Európai Unió Bíróságán. De mi a kormány terve arra, ha érvényes szerződések alapján sok ezer, először Magyarországon regisztrált menekültet – visszaküldenének hozzánk? Valamint: az Alkotmánybíróság részben megsemmisítette a Quaestor-törvényt és – vállalnak-e vitákat a kormány tagjai, kérdezzük Rogán Antal minisztert.  

A több mint 100 éves kőbányai Richter Gedeon gyár átvészelte az elmúlt évtized gazdasági visszaesését, majd orosz és ukrán piacának zuhanását, és közben halkan tolta bele a pénzt egy új gyógyszerbe, amely szeptemberben első magyar gyógyszerként kapott forgalmazási engedélyt a világ legnagyobb gyógyszerpiacán, az Egyesült Államokban.

Világklasszis matematikusból lett a Magyar Tudományos Akadémia elnöke Lovász László. Kihívásai: a dráguló nemzetközi versenyben a magyar tehetségek helytállnak, de ez nem ellensúlyozza azt, hogy bérekben, kutatási pénzekben és technikában masszív növekedésre van szükség. És vannak rejtett tartalékok: az akadémikusok között továbbra is lehangolóan kevés a nő és a fiatal is.  

Nem minden nap fordul elő, hogy egy világszervezet dokumentuma utat talál, és téma lesz a közértben és a konyhában: most ez történt a WHO, az ENSZ egészségügyi világszervezetének egyik, egy hete nyilvánosságra hozott tanulmányával, amely szerint a vörös húsok és a feldolgozott húsfélék, némileg egyszerűsítve, rákkeltőek lehetnek. A vörös hús fogyasztásának csökkentését már 2002 óta folyamatosan ajánlják. A mostani jelentést 10 ország 22 tudósa készítette 800 tanulmány alapján. A „rákkeltő” meghatározás ebben a tanulmányban csak a vastag- és végbélrákra vonatkozik. A következő feltételezéseket fogalmazzák meg: a húsban gazdag étrend a világon évi 50 000 halálért lehet felelős. Összehasonlításul: tényként kezelik a dohányzás 1 millió, a légszennyezés 200 000 áldozatot követel évente. Ugyanez a mi konyhánkra egyszerűsítve: a tanulmány szerint napi, tehát minden egyes nap, minden 5 dekányi felvágott 18, minden 10 dekányi vörös hús elfogyasztása 17 %-kal növeli az említett rák kockázatát. Vendégeink Dr. Szeitzné Dr. Szabó Mária élelmiszerbiztonsági szakértő, Dr. Kubányi Jolán táplálkozási szakértő és Dr. Németh Antal a Vágóállat és Hústerméktanács elnöke.

Magyarországnak, a magyar államnak, tehát mindannyiunknak nemzetközi összehasonlításban is kiváló minőségű termőföldjeink vannak. A kormány parlamenti döntés nélkül úgy határozott, hogy az állam tulajdonában lévő földvagyonból 380 ezer hektárt elad és ebből 300 milliárdnyi bevételt remél – ez nagyjából egy év nemzeti össztermékének 1%-a. Önök elé tárjuk az érveket és az ellenérveket – földeladás mellett és ellene.

Szántóföldek nélkül nem lesz az államnak birtokpolitikája, mert nem lesz hozzá szántóföldje, mivel a szántók 90%-át eladja a kormány. A nagyobb földekre 2 hét múlva kezdődik a licit, a kisebbeket már árulják. A kormány szerint a föld legyen a gazdáké és 300 milliárdos bevételt remél - az ellenzék szerint kormányhaverok és spekulánsok jutnak majd földhöz.

Totális offenzívát indít az egészségügyben az új államtitkár, mondja, de több pénzt csak akkor kér az ágazatnak, ha sikerül változtatni. S hogy mennyi pénzre van szükség, csak akkor lehet tudni, ha a teljes lakosságot felmérik.

A magyar egészségügy Európában párját ritkítóan kevés pénzből működik. Az új államtitkár szerint viszont csak akkor lehet több pénzt kérni a költségvetésből, ha változtatnak a rendszeren. Ez a rendszerváltás óta még senkinek sem sikerült. A kórházak tele vannak adóssággal, a szakemberek elmennek. Az itthon maradók közül hárman vendégeink: mit kellene változtatni?

Néhány órája nyilvános egy 85 oldalas összegző tanulmány, amely a Belügyminisztérium megrendelésére a Magyar Tudományos Akadémia migrációs munkacsoportjának tanulmányaiból készült. A szerzők valamennyien elismert kutatók. Javaslatokat sorolnak a kormánynak szakpolitikai teendőkre annak érdekében, hogy Magyarország, ha úgy adódik, és úgy kívánja, értelmesen élhessen a bevándorlásból adódó lehetőségekkel.

A következő években nem enyhül az Európára nehezedő menekülthullám – állapítja meg a Magyar Tudományos Akadémia 30 tudós közreműködésével csütörtökön bemutatott tanulmánya. Aki Magyarországon marad, azt integrálni kell, oktatás és munka, tehát a kormánynak is van tennivalója. Két szerzőt kérdezünk.

Idén márciusban a Nemzeti Bank felfüggeszti több brókercég, közöttük a Hungária működését is. Majd kiderül, hogy nem csak magánemberek, hanem több önkormányzat is milliárdokat helyezett el ezeknél a cégeknél. Majd az derül ki, hogy van önkormányzat, amely pénzének egy része megvan ugyan, de mégsem tud hozzájutni, s van olyan önkormányzat is, amely pénzének jó része lényegében bóvlikötvényekben áll, illetve nem lehet visszakövetelni.

Meglehet éves költségvetésének felét. Brókercég összeomlik. Önkormányzat pénzének nagyobb része eltűnik. A befektetett pénz másik része elvben megvan, kifizetését törvény írja elő, de önkormányzat mégsem jut hozzá. Tehát türelmetlen. Vendégeink közül ketten érintettek.

A 100 főre jutó mobil előfizetések száma majdnem kétszeresére nőtt, ma már Afrikában is majdnem mindenkinek van mobiltelefonja. S ma már 100-ból majdnem 50 embernek van mobil szélessávú előfizetése, ez gyorsabban nő, mint az egyéni internet felhasználás vagy a – mindezek hatására – lassan csökkenő vezetékes előfizetések száma.

Mire számíthatunk? Merre tart a magyar gazdaság 2015 őszén a menekültválság és a Volkswagen-botrány közepette? Vendégünk Vértes András és Kónya István, mindketten közgazdászok.

A fontos mutatók továbbra is rendben. De: versenyképességben sehol nem vagyunk, kevés a beruházás, fiatalok és értékes szakemberek hagyják el az országot, az oktatás és az egészségügy változatlanul pénzhiánytól szenved és kérdés, mi lesz a Volkswagen-botrány hatása a járműiparnak kiszolgáltatott magyar exportra.

Bajban lenne Merkel kancellár? Aki 10 éve vezeti Európa legsikeresebb és töretlenül fejlődő országát. Amely ország most ünnepelte az újraegyesítés 25. évfordulóját, miközben menekülők százezrei igyekeztek határai felé. Erre reagálva Merkel néhány hete azt találta mondani, hogy Németország minden menekültet befogad. A folyamat el is kezdődött, látható segítőkészséggel fogadták az érkezőket, egy új összetett szó, a Willkommenskultur, azaz a befogadás kultúrája világszerte ismert lett – majd, amikor kiderült, hogy ekkora tömeggel, ennyi idő alatt még Németország és ezen belül főleg Bajorország is nehezen bír, társadalmi és politikai feszültségek kezdődtek.

Másfél millió menekült lehet az év végéig. Merkel kancellár csökkenő népszerűsége ellenére továbbra is be akarja fogadni őket. Tüntetések, szokatlanul éleződő feszültségek, viták a kormányon belül és a német tartományok között – és mindehhez a Volkswagen botránya. Mit kezdhet mindezzel Európa legerősebb országa?

A világ legnagyobb autógyára, a Volkswagen csalt. A Volkswagen részvényárfolyamának zuhanása miatt egyébként Németország néhány leggazdagabb családja milliárdokat vesztett. Egy teljes cégcsoportról van szó, beleértve például az Audit, a Skodát, a Seatot és a Porschét is. Az új vezető azt mondja, minden követ megmozdít a kiadáscsökkentés érdekében, beleértve például a Wolfsburg futballklub és tucatnyi másik német profilklub többszázmillió eurónyi éves támogatásának esetleges csökkentését. A világszerte 600 ezer embert foglalkoztató Volkswagenről sok mindent elmond az a tény, hogy új modellekre, fejlesztésekre tavaly 86 milliárd eurót költött - többet, mint a Google és az Apple együttvéve.

A Volkswagen világbotrány. Csaltak. Mi történt és mi lesz? Legalább 11 millió autót kell visszahívni. A bírságok, a perek, a javítási költségek, a bizalomvesztés elérhetik a 100 milliárd eurót. Az érintett motorok ötödét Győrben gyártották. Hány magyar autót hívnak vissza? Mi lehet az autóiparra épülő magyar exporttal? Magyarul Balóval 21.30-tól az RTL II-n!

A rendőrség azt állítja a szeptember elseje óta eltelt 36 napról: az első 15 napon 48 ezer migránst fogtak el, majd a határzár óta eltelt 21 napon összesen majdnem 123 ezret. Baló György vendége Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója, akit gyakran láthatnak a déli határokon.

Három hete zárta le Magyarország a szerb határt, azóta 120 ezer menekült jött Horvátországból. Ott is épül a kerítés, de határzár még nincs. Lesz? És mi történik utána? Bár a kormány hallani sem akar róla, alighanem Magyarországnak is be kell majd fogadnia menekülteket. Készen állunk rá? Kérdezzük Bakondi Györgyöt, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadóját. 

Népszerű, mint egy rocksztár, pedig nem énekel, hanem könyveket ír, Amerika vezető egyetemein tanít, szenvedélyesen kutatja az emberi természetet. Új könyvében korunk kiégett és céltalan férfiairól ír. Baló György vendége, Philip Zimbardo szicíliai bevándorlók gyerekeként született Amerikában. Most 82 éves, ma is aktív, és ő a legismertebb szociálpszichológus a világon.

Népszerű, mint egy rocksztár, pedig nem énekel, hanem könyveket ír, Amerika vezető egyetemein tanít, szenvedélyesen kutatja az emberi természetet. Új könyvében korunk kiégett és céltalan férfiairól ír. Philip Zimbardo szicíliai bevándorlók gyerekeként született Amerikában. Most 82 éves, ma is aktív, és ő a legismertebb szociálpszichológus a világon.

Két hét alatt 273 büntetőügyet tárgyalt a Szegedi Törvényszék. Aki nem a hivatalos határátkelőnél lépi át a magyar-szerb határt, az szeptember közepe óta bűncselekményt követ el, ezt a bíróság megtárgyalja, és az illetőt kiutasítják. Fellebbezni lehet, de ez egyetlen egy esetben történt.

Tettenérés, beismerő vallomás, gyorsított eljárás és ennek megfelelően sebes ítélet: kiutasítás futószalagon. A vádlott, amúgy menedéket kérő, az egész eljárásból semmit nem ért. Mit tehetnek, és mit tesznek a hatóságilag kirendelt védők és miért tiltakozik majdnem 200 ügyvéd a gyorsított ítélkezés ellen? Ügyvédek vitája.

Gyerekmenekülők. Legtöbbször szüleik egyetlen reményeként indulnak útnak azok a tizenévesek, akik kísérő nélküli menedékkérőként kerülnek a magyar gyerekvédelmi rendszerbe. Idén több mint 8 ezren érkeztek, de csak 50-en maradtak itt. Hova tűnnek el ezek a fiatalok, és ki felel értük? Dolga a kormánynak, hogy marasztalja őket?

Magyarország hetekig elsőszámú téma volt Európa és Észak-Amerika nagy lapjaiban és hírcsatornáin. Címek, fotók, felvételek. Az országról sugárzott összkép óvatosan fogalmazva is ellentmondásos. Ruszinkó Ádám turizmusért felelős helyettes államtitkár, Boris Kálnoky tudósító és Heiszler Ákos az Urban Communications ügyvezetője volt Baló György vendége.

A menekültválság, a határkerítés  és főleg a menekültek kezelése miatt hetekig vezető hír volt Magyarország külföldi lapokban és hírcsatornákon. A címek, a fotók és a felvételek mindenképpen ellentmondásos képet sugároztak az országról. Mi történt az országimázsunkkal? – kérdezzük vendégeinket: a kormány illetékesét, egy szakértőt és egy vezető német újságírót.

Mindannyian ismerünk tehetséges embereket. Ám nem minden tehetség érvényesül. Függhet a szülőktől, függhet az iskolától és függhet családja anyagi helyzetétől. A kutatások szerint, aki szegény családba születik, kisebb esélye van rá, hogy jó tanuló legyen, s így arra is, hogy végül egyetemre kerüljön. A tehetségeknek persze elvben segíthet a közoktatás, hiszen papíron minden oktatási rendszer egyik célja, hogy megtalálja és segítse a tehetségeket. Ezzel foglalkozik immár Európa-szerte hétfő esti vendégünk, Csermely Péter biokémikus professzor – és tehetség-gondozó.

Minden oktatási rendszer egyik célja, hogy tehetségeket találjon, és mindenképpen segítse őket. Vendégünk egy magyar biokémikus professzor, Csermely Péter, aki saját kutatásaival párhuzamosan oly sok tehetséges diákot talált, hogy időközben magyar és nemzetközi szervezetek elnöke lett és most egy összeurópai tehetséggondozó hálózatot fejleszt. 

Mi lesz az immár forintosított, deviza-alapú lakáshitelekkel? A kérdés alapja az a tény, hogy a forintosítás után is egyre többeknek okoz gondot a törlesztés. Azoknak az aránya, akik nem fizetnek, megint nő. Ha megnézzük, hogy a nem fizetők mit nem fizetnek, az derül ki, hogy a majdnem ezermilliárdos hiteltartozás négyötöde lakáshitel.

A devizahitelek forintosítása ellenére forintban is egyre többen képtelenek fizetni hitelüket. Elveszíthetik otthonukat? A kormány a devizaalapú autóhiteleseket menti, holott a forintban felvett autóhitelek felét már nem fizetik. Mit mond az illetékes államtitkár és mit a szakértő?

Menekültválság a tanácstalan Európában, Magyarország déli és nyugati határain, Budapest pályaudvarain és az autópályákon is. Közben kormányátalakítás lehet, eladják az állam földjeit. Görögország megint választ. A fővárost fenyegeti az Iszlám Állam Szíriában. Lassulhat a kínai gazdaság. Lesz miről beszélgetni ősszel is!

Mi a magyar agrárpolitika: leszámolás a nagybirtokosokkal? A minimális méretű földeken gazdálkodók szociálpolitikát helyettesítő támogatása? Vagy az, ami – egyre kevesebb embert foglalkoztató, ma már jellemzően óriási adatbázisokkal dolgozó csúcstechnikai iparág?

Akinek túl sok földje van, mostantól nem kaphat rá terület alapú támogatást. Mi ez? Politikai leszámolás néhány oligarchával? A kormány mindenesetre sok kisebb gazdaságot akar, de szakértők szerint a kisbirtok önmagában életképtelen, mert a mezőgazdaság csúcstechnikai ipar lett. Ám ha a kicsik összeállnak, ők is túlságosan nagyok lesznek. A helyzet és a jövő zavaros. Vita.

Évek óta zajló vita, hogy van-e értelme magánbankban tároltatni őssejtjeinket saját felhasználásunkra, vagy, mondják mások, közösségi bankokra is szükség lenne azért, hogy bárki ingyen kaphasson gyógyító őssejteket. 

A gyerekünk soha ne legyen beteg. Ezt szeretnénk. Ha mégis, a saját őssejtje egyszer, majd, meggyógyíthatja. Ezért minden tizedik újszülött köldökvérét többszázezerért lefagyasztatják és további százezrekért magánsejtbankban tároltatják a szülők. De az őssejt felhasználásáról nagyon keveset lehet tudni. Mit mond egy kórházi főorvos és mit egy virágzó magánbank vezetője?

A plakátháború közepette a Fidesz egy új törvénnyel Szerbiába küldené vissza a délről hozzánk érkező menekülteket. Csordogál a bevándorlásról szóló nemzeti konzultáció: eddig a címzettek 5 százaléka válaszolt. Tépkedik és rongálják a bevándorlóknak szóló, magyarul írt és tegeződő kormányplakátokat, ezt a rendőrség figyeli ugyan, de tolerálja. Négypárti vita.   

A plakátháború közepette a Fidesz egy új törvénnyel Szerbiába küldené vissza a délről hozzánk érkező menekülteket. Csordogál a bevándorlásról szóló nemzeti konzultáció: eddig a címzettek 5 százaléka válaszolt. Tépkedik és rongálják a bevándorlóknak szóló, magyarul írt és tegeződő kormányplakátokat, ezt a rendőrség figyeli ugyan, de tolerálja. Négypárti vita.   

A Magyar Labdarúgó Szövetség szeretne rendet teremteni, ezért szigorú követelményrendszert vezetett be, s amelyik klub ezt nem teljesíti, nem kap licenszet, vagyis nem indulhat a bajnokságban. Amely eddig 16 csapatos volt, de ősztől 12-re csökken a létszám. Öt klub nem kapott engedélyt. Így lesz rend? Színvonal? Nemzetközi eredmények? Vági Márton az MLSZ főtitkára, Szabados Gábor sportközgazdász és Csepregi Botond újságíró volt Baló György vendége.