Előbb az MLSZ sportigazgatója, majd a válogatott szövetségi kapitánya lett. Vele jutott ki a csapat az Eb-re, s a legjobb 16 közé került. A német edzőből magyar hős lett. Azóta, mint rendesen, a magyar klubok gyorsan kiestek az európai kupákból, csak néhány játékos igazolt topligákba, s az első Vb-selejtezőből csalódás lett. Módszerei miatt a magyar szakma rendszeresen kikezdi, de ő csak előre néz: Bernd Storck.

Egy filmrendező keresi magát, színésznő feleségével együtt talán el is menne az országból. Egy szülői értekezleten találkozik egy apukával, akiről az derül ki, hogy producer. Valahogyan összeszednek nem egész 10 milliót. Ez töredéke egy játékfilm költségvetésének. A filmrendező feleségével, ők a két főszereplő és 13, felváltva dolgozó operatőrrel együtt a saját lakásukban megcsinálják az Ernelláék Farkaséknál című filmet, amely fődíjat nyer Karlovy Varyban. Török-Illyes Orsolya színésznő, az ő férje Hajdu Szabolcs rendező, színész és Herner Dániel producer a vendégeink.

Magyar idő szerint kedd hajnalban lesz a három közül az első tévévita az amerikai elnökválasztás két jelöltje között. Az első ilyen vitát még 1960-ban rendezték John Kennedy és Richard Nixon között, s azóta Amerikában természetes kelléke minden elnökválasztásnak.  A mostani kampány mindkét jelöltje idősebb és mindketten kevéssé népszerűek.  És ők ketten – ezt kevesen gondolták néhány hónapja, mivel Donald Trumpot nem vették komolyan – szóval őt ketten jelenleg szinte fej-fej mellett állnak a felmérésekben.  

Az Európa Tanács kiadott egy 47 oldalas szakértői jelentést, amelyben megállapította, hogy Magyarországon rendszerszintű, tehát általános hátrányos megkülönböztetés sújtja a cigányságot munkában, egészségügyben, oktatásban és lakhatásban is. A hivatalos magyar válasz a 47 oldalra hét rövid bekezdés, amely azt mondja, hogy a magyar kormány mindent elkövet, hogy erősítse a toleranciát és a tiszteletet a kisebbségek iránt. Erről beszélgetünk.

Önök tudják, hogy melyik generáció tagjai? Merthogy a generációkat betűkkel is jelölik születési dátumok alapján. Így X generáció – 1960 és 80 közötti, Y generáció 80 és 95-2000 között, Z generáció 2000 és 2015 között, tehát 15-20 éves korszakolásról van szó. Ma estére kikaptuk magunknak a mostanában sokat emlegetett Y generációt, 1980 és 95-2000 között születtek, tehát vannak közöttük, akik már tizenéve dolgoznak, s vannak, akik még középiskolába járnak. Mindenképpen ez a generáció alkotja a ma dolgozók legnépesebb csoportját. Milyenek és miért?

Nem olyan régen nemzetközi közgazdászok kedvence volt egy látványosan fejlődő országcsoport, amelyet Brazília, Oroszország, India és Kína angol nevéből BRIC-nek rövidítettek. Ebből a négyesből mára Oroszország és Brazília is kiesett. Brazília elnyerte a futball-VB majd az olimpia rendezését, de időközben elveszítette elnökét, politikai és gazdasági stabilitását. A világ hatodik legnépesebb országáról, a világ kilencedik legnagyobb gazdaságáról van szó.

Sok bajunk van vele, de megszoktuk. Működése mindannyiunkat érint, adót is fizetünk érte, de keveset tudunk róla. A megfejtés: az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az OEP. Kezeli a gyógyításra szánt pénzeket évi 2 ezer milliárdot és ebből: úgy-ahogy finanszírozza a kórházakat, a rendelőket és a háziorvosokat. Fizeti a táppénzt, a gyedet és sokféle más ellátást.  Dönt a gyógyszereinkről és ezek támogatásáról, az új technológiák alkalmazásáról és az egyedi méltányossági kérelmekről – amikor valaki szeretne hozzájutni költséges, de számára létfontosságú gyógyszerekhez. Eddig. Mostantól, ha jól értjük, az egységes OEP-et szétszedik. Egy része az egészségügyi államtitkársághoz kerül, egy másik része az Államkincstárhoz. Ennek mi értelme és ebből mi lesz?

Vendégünk a Danube Institute meghívásából Budapesten tartózkodó Clark S. Judge, aki Ronald Reagan amerikai elnök egyik beszédírója és tanácsadója volt, később megalapította a White House Writers’ Group – magyarul Fehér Házi Írók csoportja nevű stratégiai kommunikációs céget, amely politikusoknak, állami hivataloknak, például az Amerikai Legfelsőbb Bíróságnak és nagy cégek vezetőinek ad kommunikációs tanácsokat.

A két korábbi, állami adósmentés után most jöhet egy sokszereplős piaci megoldás, amelynek végén előfordulhat, hogy a mostanáig kivárásra játszó adósok jobban járnak, mint a korábban az állam által megmentett társaik. Avagy: adósmentés három pont nulla. Ki, mikor, hogyan?

Adósmentésből volt már kettő. Az eredmény: a forintosítás előtti szintnél magasabb a 90 napnál régebben nem fizetett hitelek aránya. Jöhet a harmadik csomag: a bankok befektetőknek adják el rossz hiteleiket. A vevők megegyeznek az adósokkal, akik kifizetik hátralékuk egy részét, cserébe tiszta lappal indulhatnak. Ilyen egyszerű lenne? Szakértők szerint? 

Akárki is, akármilyen képességekkel is az Egyesült Államok elnöke, a világ egészét képes lehet befolyásolni. Ezért senkinek nem mindegy, ki lesz a washingtoni Fehér Ház új ura januártól.  Mi a véleménye egy évtizedek óta Amerikában élő magyar szakértőnek és egy itthoni megfigyelőnek?

Vajon nyugat-európai munkahelyekért versenyeznek a menekültek és a Kelet-Európából odavándorló munkavállalók? – ez volt az egyik érdekes témája a hétvégén Budapesten rendezett menekültügyi konferenciának.

A világ tőzsdéinek többsége veszteséges január elsejéhez képest. Ennek alapján is állítják valóban tekintélyes világgazdasági szakértők, hogy újabb globális gazdasági visszaesés jön, miközben az előzőből, a 2008-asból még alig-alig lábalt ki a világ. Olyannyira nem, hogy nagyon nagy többségünk ma sem érti, mi történt, miért történt – s hogy megtörténhet-e mindez újra, vagy megtanult védekezni a világ.

Az okostelefonok egyre többet tudnak és minden rekordot megdöntve terjednek a világban. Mi lesz az autókkal? Igazuk van-e azoknak, akik azt mondogatják, hogy például a távközlés, az informatika, vagy éppen a digitális technika fejlődése messze-messze megelőzte az autók fejlődését? És éppenséggel az olcsó olaj és benzin korában - összekapja-e magát az autóipar?

Kirándulunk a holnapba. Az új, digitális ipari forradalom a korábbiaknál sokkal hatékonyabban és gyorsabban változtatja meg életünket és munkánkat, úgyhogy készülnünk kell – mondja vendégünk, Gerd Leonhard, német származású, Svájcban élő jövőkutató.

12 milliárd forintot hagytunk az államnál tavaly, pedig odaadhattuk volna egy-egy civil szervezetnek és egyháznak: adónk 1-1 %-áról van szó, amiről magunk dönthetünk – ha döntünk. Mert a jogosultak fele nem él a lehetőséggel – elfelejti, nem érdekli, nem tud róla. De aki ad: milyen alapon választ? Mit tegyen egy civil szervezet, hogy kapjon a sokmilliárdos adománytömegből?  

A központosított közoktatás 3 év alatt alighanem központosított romhalmaz lett. Nem egyes, azonosítható gondok vannak, hanem a rendszer egésze recseg-ropog, nagyon sok pedagógus és egyre több szülő és diák szerint is. A két nagy pedagógus-szakszervezet elnökeit kérdeztük a témában.

Dermesztően lassan, de végre elérte az oktatási kormányzat ingerküszöbét a közoktatás csődje. Mosolyoffenzíva és kerekasztal-show következik a diákokat és a szülőket is mozgósítani igyekvő országos tüntetéshullám közepette.

A legismertebb független színházi rendező körül elfogyott a hazai levegő. Schilling Árpád még itt él, de már csak külföldön rendez, most éppen Bécsben Orbán országának európai hatásairól. Alapítványát, a Krétakört a NAV zaklatja, az állam oly kevés pénzt ajánlott neki, hogy inkább semmit nem kér, szavai egyre fásultabb közegben landolnak.

Annyira átjárja a dopping az élsportot, hogy az idei olimpián már aranyérmet sem fognak átadni? Válaszol Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport vezetője.

Annyira átjárja a dopping az élsportot, hogy az idei olimpián már aranyérmet sem fognak átadni? Válaszol Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport vezetője. És: Konzervatív értelmiségiek kormánykritikus csoportot alapítottak. Ennek tagja Urbán László, volt fideszes képviselő, Orbán Viktor felkérésére 98-ban rövid ideig pénzügyminiszter-jelölt.

146 éve jelenik meg hetente a természettudományok legnevesebb lapja, a brit Nature. A kiadvány mára komplett lapcsaláddá nőtt: a biológián át a kémiáig. Évente több mint tízezer publikáció érkezik hozzájuk, de alig 7%-uk jelenik meg. Így érthető, hogy minden kutató arról álmodik, hogy egyszer a Nature publikálja. Baló György vendége a neves lap hetedik főszerkesztője.

Európában hiányoznak a nagy ötletek, ezért sikeresebb az Egyesült Államok kutatásban és fejlesztésben, mondja mai vendégünk, Sir Philip Campbell asztrofizikus, aki a világ talán legelismertebb természettudományos folyóirata, a Nature főszerkesztője. Sir Philip szerint a tudomány legizgalmasabb távlati célja emberi életre alkalmas új légkör felfedezése a világűrben.

Szeretnénk többet tudni arról, katonai és biztonsági értelemben milyen világban élünk a szíriai polgárháború, az Iszlám Állam elleni harc, az Európa egységét fenyegető menekülthullám és a lassan globálissá váló terrorveszély közepette. A válaszokat Siklósi Pétertől, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkárától várjuk.  

Mindennapos terrorveszély Európában, Afrikában és most már Ázsiában is. Az Iszlám Állam területeket veszít, de az ellene harcoló nemzetközi koalíció továbbra sem egységes: mást akarnak az oroszok, a törökök és az amerikaiak. Mi lesz? És: mekkora biztonsági kockázat a menekülthullám Európában, kérdezzük minderről Siklósi Péter helyettes államtitkárt.

A főváros helyett az állam fogja fizetni a Budapest környéki települések, ez az agglomeráció, és a főváros közötti közlekedést. Ez mivel járhat?  

Két év múlva nincs uniós pénz, mert Pest megyét leválasztják és a főváros önmagában túl gazdag. Az önálló Pest megye szegény régió, sokat nyerhet és így kelet-magyarországi uniós pénzeket is elszívhat. És: mi lesz a milliókat érintő agglomerációs közlekedéssel, amelyet az állam fizet, de a BKV-n kívül bevonja a MÁV-ot és a Volánt is.

Soha nem látott mennyiségű pénz van a magyar élsportban, mégis az elmúlt fél évszázad legkisebb magyar küldöttsége utazhat majd Rióba. Rosszul csinálunk valamit vagy ennyire élesedik a verseny? És: már csak 2 versenytársa van Budapestnek a 2024-es olimpiáért. Mit hozna és mibe kerülne egy Budapesti Olimpia? Kérdezzük Borkai Zsoltot, a Magyar Olimpiai Bizottság elnökét.

A tavalyi több mint egy millió után idén is legalább ennyi menekültre kell, hogy számítson Európa – részben azért, mert Törökország egyelőre nem erőlteti meg magát, hogy a beígért 3 milliárd euróért legalább fékezze az országot elhagyó menekülőket – akik Görögországba és onnan északra mennek. Tavaly több mint 90%-uk végül három országba, Németországba, Ausztriába és Svédországba érkezett. Az unió hozott ugyan egy döntést ősszel 160 ezer menekült szétosztásáról, de ez a terv összeomlott. A leghangosabb ellenálló Kelet-Európa, ahol a legkevesebb bevándorló él.

A magyar film első Arany Glóbusz díját nyerte, majd négy másik filmmel együtt a héten a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjára is jelölték Nemes Jeles László rendező Saul fia című, az auschwitzi koncentrációs tábort felidéző első játékfilmjét. Vendégünk a rendező és Erdély Mátyás operatőr.

Itt lesz Nemes Jeles László rendező, akinek első filmjét Oscar-díjra jelölik. A Cannes-i és Arany Glóbusz-díjas Saul fia kockáztat: egyetlen ember arcára fényképezi egy náci koncentrációs tábor mindennapjait. És – kérdezzük kritikusoktól -, mit kezd ezzel a filmmel és világsikerével egy megosztott ország, ahol divatba jött holokauszt tagadása.

A kormány szeretné, hogy több gyerek szülessen, és ugyancsak szeretne segíteni a magyar építőiparnak. Ennek közös nevezője a CSOK, azaz a Családi Otthonteremtési Kedvezmény. Nagyon sokan érdeklődnek és valószínűleg még többen reménykednek. Politikai vita.

10 millió az államtól ingyen és hozzá még 10 milliós kedvező hitelt is – új építésű lakásra, ha van három gyereke, vagy megígéri, hogy lesz. És ha megfelel a szigorú – de sokak szerint igazságtalan – feltételeknek. Hogy kiknek kedvez és kiknek elérhetetlen a Családi Otthonteremtési Kedvezmény, már látszik. Ami nem látható: hogy mibe kerül a költségvetésnek.

Mi történik Közép-Kelet-Európa legnagyobb és legfontosabb országában? És hogyan viszonyulhat ehhez Magyarország? Vendégünk az országgyűlés külügyi bizottságának két tagja, Mesterházy Attila MSZP és Gyöngyösi Márton, a bizottság jobbikos alelnöke. Megjegyzendő, hogy meghívásunk ellenére a Fidesz nem képviselteti magát itt.

Kormánymédia a közmédiából, lecserélt alkotmánybírók, megfélemlített köztisztviselők, vizsgálódó Európai Bizottság. Ismerős? Pedig nem Magyarország, hanem Lengyelország és a kéthónapos kormány politikája a téma. Mi történik Közép-Kelet-Európa legnagyobb és legfontosabb országában? És hogyan viszonyulhat ehhez Magyarország? Politikai vita és szakértői elemzés.

Kalandozások a közeli jövőben – avagy beszélgetés a világ legnagyobb szórakoztató elektronikai kiállításáról. Ami itt látható, előbb-utóbb a mindennapjaink része lesz és hamarabb, mint gondolná.

Megmutatjuk, mert nem hinné, milyen közel van, amikor az ön háztartásának gépei egymással és az ön autójával, telefonjával is kommunikálnak. Robotok segíthetnek az időseknek, önvezető autók járnak az utakon. Az informatika forradalma életünk minden részét megváltoztatja – beleértve az oktatást is. Szakértőkkel egy világkiállításról.  

Egy sikeres miskolci gimnázium, a Herman Ottó tanári kara nyílt levelet írt, amely lényegében összefoglalja a magyar pedagógustársadalom gondjait. Ezeket tekintjük át.

Mert: folyamatos a béremelés, van életpálya és megbecsülés. Mintha az érintettek erről nem tudnának. Most egy miskolci gimnázium tantestülete írt, persze megint válasz nélkül maradt, nyílt levelet, amely szerint bizonytalanság, elkeseredettség, apátia van a tanárikban, és mindezt éppenséggel a gyerekek szenvedik meg.

Decemberben beszélgettünk az olasz Giovanni Kesslerrel, az Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF vezetőjével. A miniszterelnökség nevében Csepreghy Nándor államtitkár jelentkezett, hogy reagálni akar Kessler úr szavaira.

Magyarország a felderítésben gyengén teljesít – ezt állítja az Európai Unió csalás elleni hivatala. Tény, hogy miközben a korrupciós bűncselekmények száma egyetlen év alatt megháromszorozódott, a korrupció miatt elítéltek száma ötödével esett vissza. Mit szól ehhez a Miniszterelnökség államtitkára és a korrupciókutató?

Akar ön lakást venni, eladni, építeni vagy bérelni? Ha igen, ajánljuk a következő beszélgetést!

A vevők? A beruházók? A bérbeadók? Az építőipar? Az állam vagy a bankok? Ki teszi zsebre az áfacsökkentés hasznát, hányan élhetnek a kormány gáláns, akár tízmilliós támogatásával? Mindösszesen: épülhet-e lassan annyi új lakás az országban, mint nagyon sok évvel ezelőtt vagy akár a kétezres évek elején?

Észrevettük vagy nem, az űrkutatás tavaly a világot foglalkoztató összes gond, háború, menekültválság, felmelegedés közepette is visszalopakodott a címlapokra és a szakemberek többsége azt mondja, 2015 kiemelkedő űrfelfedezéseket hozott. Vendégeink: Hirn Attila űrkutató és Sárneczky Krisztián csillagász.

Két hónapja Magyarország is tagja az Európai Űrügynökségnek, az ESA-nak. Tari Fruzsina a Magyar Űrkutatási Iroda vezetője a Magyarul Balóval műsor vendége.

Ez a rejtély 2015-ben még nem oldódott meg. De az űrkutatás sokat tett, hogy közelebb kerüljünk a válaszhoz. Folyékony vizet találtak a Marson, és a Szaturnusz egyik holdján is. Közben távcsővel megtalálták a Föld unokatestvérét. Minek köszönhetőek a tavalyi áttörések? Mit tudhatunk meg – akár magyar közreműködéssel is - a világűr titkaiból?

2015 februárja óta a Magyarul Balóval műsorának főszerkesztő/műsorvezetője volt. Méltósággal viselt, hosszú betegség után szerettei körében hunyt el 2019. március 18-án.

A magyar politika érzi, hogy jó lenne minél több külföldön dolgozó honfitársunkat valahogyan hazahívni. Vannak tervek. Beszélgetésünket három külföldön élő magyar is figyeli: ketten Londonban élnek, harmadik vendégünk egy német kisvárosban. Megtudjuk, mit gondolnak a pártok terveiről.

Több százezer magyar dolgozik külföldön. A pártok egymásra licitálva versengenek, hogy közülük minél többen jöjjenek haza. A kormánynak 100 millió forintból eddig 52 fiatalt sikerült visszahoznia. A többiek köszönik, jól, vagy kevésbé jól vannak Londontól Szingapurig, de egyetlen párt ígéreteire sem nagyon mozdulnak. Politikusok a stúdióban, és érintettek külföldi helyszíneken.

A kormány úgy döntött, hogy minden minisztérium és háttérintézmény mondja fel telekomos mobilnet-szerződését. A Telekom részvényárfolyama majdnem 2%-kal csökkent csütörtökön. Az előzmények: Kovács Ákos énekes egy interjúban azt mondta, a nők azzal teljesednek ki, ha tartoznak valakihez, és gyereket szülnek, és megerősítette egy korábbi kijelentését, hogy nem hisz az emancipációban, azaz a nők egyenjogúságában. Válaszul a Magyar Telekom bejelentette, hogy a továbbiakban nem szponzorálja az énekest, mivel a maga részéről az a meggyőződése, hogy nőket és férfiakat egyenlő esélyekkel foglalkoztasson. Válaszul a kormány - a legutolsó állás szerint – felmondja a minisztériumok mobilnet szerződéseit. Egyelőre nem tudható, hogy ez pontosan mit jelent, és mekkora kár éri a Telekomot és a magyar adófizetőket. Ugyancsak nem tudható, pontosan hogyan támogatta a Telekom Kovács Ákost. Valamint: sem a magyar kormány, sem a Telekom nem kíván műsorunkban beszélni.