Cseprehy Nándor, a Miniszterelnökség miniszter-helyettese Baló György műsorában arról beszélt, milyen közlekedésfejlesztések történtek, és hogy van-e értelme annak, hogy párhuzamosan fejlesszenek vasúti és közúti infrastruktúrát.

Talán merészség, hogy ebbe belevágunk, mert a téma bonyolult – de szerencsés lenne, ha sokkal többet tudnánk róla. Mert mindannyiunkat érint. Az uniós támogatásokról van szó. 2007 és 2013 között  a Gyurcsány, Bajnai, majd Orbán-kormányok idején Magyarország nagyjából 14 ezer milliárd forintot kapott – ez annyi pénz, amennyit mondjuk öt hónap alatt az ország megtermel. Másképpen: hét év alatt majdnem másfél millió forint minden egyes állampolgárnak. De: a legtöbben egyszerűen nem tudjuk követni az uniós pénzek útját, elosztását és főleg azt nem látjuk, hogy milyen alapon, ki, mire költötte őket – és tartani kell attól, hogy ezt pontosan a mostani és az előző kormányzat sem tudja.

Találékonyság hiányával nem lehet bírálni a kormányt: Húsvét előtt 202 oldalas színes dokumentummal lepi meg az érdeklődőket a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal. Tárgy: nem tudható, milyen alapon kiválasztott 96 élelmiszerpár összehasonlítása annak bizonyítására, hogy különféle külföldi cégek – jellemzően multik - azonos termékekből rosszabb minőséget árulnak Magyarországon és más kelet-európai országokban is, mint nyugaton. Ezért több kormány is Brüsszeltől követel intézkedéseket.

Michael Ignatieffel, a Közép Európai Egyetem elnök-rektorával beszélgetett Baló György. Az interjút most eredeti nyelven is közöljük!

Európával együtt öregszik az unió. 60 évesen milyen életkilátásai vannak? A szerződés aláírását 60 évvel ezelőtt esőben is zajosan ünnepelték Rómában – most, a napsütéses születésnapon csak operatőröket és fotósokat engedtek a politikusok közelébe a biztonság érdekében. Más lett Európa. De milyen?

Mivel a két vezető baloldali párt, az MSZP és a DK vezetői hol személyesen, hol szóvivőikkel üzengetnek egymásnak, voltunk elég hiszékenyek ahhoz, hogy megpróbáljunk egy vitát összehozni a két pártelnök között, de ez nem sikerült, mert az MSZP elnöke nem vállalta. Szerdán Botka Lászlóval, az MSZP miniszterelnök-jelöltjével beszélgettünk, most Gyurcsány Ferenccel, a DK elnökével.

A sikeres szegedi polgármester most, mint az MSZP miniszterelnök-jelöltje új baloldali programot hirdet, és országjárásba kezd.

"Én abban hiszek, hogy a 106 választókörzeti jelölt kiválasztásánál nem a párthovatartozás kell, hogy meghatározó legyen, hanem a szavazat maximalizálási képesség" - mondta Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje Baló György műsorában.

"Befagytak Magyarországon a politikai erőviszonyok. Ha most vasárnap lennének a választások, Orbán Viktor legalább akkora többséggel nyerne, mint ezt megtette 2010-ben és 2014-ben is" - mondta Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje Baló György műsorában.

"Megértettük, hogy Orbán nem a tombolán nyerte 2010-ben a kétharmadot" - mondta Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje Baló György műsorában.

Noha az MSZP választmányának elnökeként nem sokat szerepelt, évek óta a baloldal választási csodafegyvereként emlegetik. Ennek egyik alapja az, hogy 2002 óta botrányok nélküli sikeres polgármester Szegeden. Decemberben váratlanul miniszterelnök-jelöltnek deklarálta magát egy interjúban. Ultimátumszerűen, feltételekkel. Ezek közül máig egy sem teljesült. Nem lép vissza. Botka László.

Ha máskor nem is, ilyenkor talán mindenkinek eszébe jut, hogy mi a magyar nemzet, hogy honnan, merre megyünk, s hogy ebben milyen szerepe van a történelemnek…ritkán beszélünk erről értékelhető terjedelemben a széles nyilvánosságban. Szerdán ünnepeljük az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc évfordulóját. Világraszóló sikerekkel kezdődött, vereséggel végződött. Trauma, amelyet a huszadik században sok újabb trauma követett. Hogyan lehet ilyen múlt alapján egészséges nemzettudatunk, nemzeti identitásunk – és mi ez?

Ön tudja, hogy munkáltatója bejelenti-e önt a társadalombiztosításnál? Kap zsebbe fizetést? Tudja, kihez fordulhat, ha főnöke elfogadhatatlan kifejezéséket használ Önnel szemben? A legtöbben bizonyosan legalább hallottak már róla, de lehet, hogy személyesen nem mindenki tapasztalta, vagy nem feltétlenül észleli, hogy milyen a légkör a munkahelyén. Vegzálják, szekálják, piszkálják, gúnyolják, stresszelik az embert? Pletykálnak róla? Létező jelenség a munkahelyi terror vagy a média találmánya? Ha létezik, van kihez fordulni? Kap védelmet? Főnöktől, szakszervezettől, kitől, mitől? Mindjárt meglátjuk.

Ha Magyarország menekült és/vagy migráns ügyekben mozdul, arra ma már figyel a világ. Legújabban két fejleményre: ha nem is átütő, de valamennyi média-figyelmet kap, hogy a magyar hatóságok képviselői bántalmazzák a menekülteket a déli határon – ezt Magyarország tagadja. Világszerte beszámolnak viszont a jogi határzár szigorításáról: az országgyűlés elfogadta, hogy mostantól minden egyes menedékkérőt automatikusan őrizetbe vesznek, nem csak azokat, akik átjöttek a kerítésen, hanem azokat is, akiket Magyarország területén bárhol megtalálnak. Az őrizet helye az úgynevezett tranzitzóna a határon, ahol drótkerítéssel körülvett konténerekben kell élniük a menedékkérőknek – illetve bármikor visszamehetnek Szerbiába, mivel Szerbiát Magyarország biztonságos államnak tekinti. A külföldi politikai visszhang vegyes, tekintélyes nemzetközi szervezetek rendre súlyos jogsértésről beszélnek.

Február harmadikára szerveztünk egy vitát budapesti olimpiai pályázatról kezdeményezett népszavazásról, de a hivatalos támogatók közül senki nem vállalta, hogy a Momentum Mozgalommal vitatkozzon: mindenhonnan lepattantunk. A múlt héten, jóval az aláírások leadása előtt újra nekiálltunk. Legyen végre nyilvános vita. Céldátum: hétfőn vagy kedden. Vidos Mihály szerkesztő sok műsornyi levelet írt, telefonált, vitatkozott. Majdnem pontosan ugyanaz történt, mint korábban: Budapest főpolgármestere nem, a sportállamtitkárság még csak nem is válaszolt, ugyanígy nem válaszolt a Magyar Olimpiai Bizottság sem, a Budapest2024 kormánybiztosa, Fürjes Balázs ígérete pedig blöffnek bizonyult.

A mesterséges intelligencia ellentmondásos diadalútja hogyan fog alakulni a következő években? Azért ellentmondásos mindez, mert egyszerre meghökkentő, lenyűgöző és egyben megalapozott félelmeket is kelt: ha mondjuk Ázsiában úgy kétszáz millióan elveszítik munkájukat a textiliparban – miből fognak élni? Vagy, egy gorombább kérdés, mit tesz az ember, ha egy gépnek annyi esze lesz, hogy – akár ellene is fordulhat? Ez persze a jövő. De nem olyan távoli. Mire készüljünk?

Önt megtalálják a reklámok? Hogy ha azt gondolja, hogy nem – alighanem akkor is igen. Az utcán, a telefonján, a Facebookon, véleménycikkeknek álcázott fizetett hirdetésekben, böngészés és levelezés közben – mindenütt. Másfelől – ha nem lennének, egy család médiaköltése havi 3 ezer forinttal lenne magasabb. Hogyan alkalmazkodik a reklám a médiapiac és a médiafogyasztási szokások változásaihoz, hogyan igyekszik elérni azokat a fiatalokat, akik tudatosan kerülik a reklámokat, az egyre többféle tartalomhordozó eszköz sajátosságaihoz?

A családban a legtöbb házimunkát a nők végzik – állították Baló György vendégei a szerdai Magyarul Balóval című műsorban.

A családban a legtöbb házimunkát a nők végzik – állították Baló György vendégei a szerdai Magyarul Balóval című műsorban. Egy felmérés szerint szegény családok körében még akkor is a nőé a házimunka, ha neki van állása, a férfi pedig munkanélküli.

Magyarországon – ahogyan általában Európában is – a nők egyre később szülnek és a családok kevesebb gyereket vállalnak, mint szüleik vagy nagyszüleik. A gyerekvállalást támogató különféle kormányzati intézkedések ellenére az újszülöttek száma nem akarja elérni az évi százezres számot – de ez sem lenne elég a népességcsökkenés megállításához. Ám egy szülő nő nem egy népességcsökkenés-megállító eszköz, hanem teljes életet akaró és élő ember. Egy anyának a munka, a karrier is fontos lehet – de ettől nem lesz kevésbé kiváló édesanya, feltéve, hogy az állam és családja is megteszi a magáét azért, hogy egy vagy több gyerek születése ne tegye lehetetlenné azt, hogy az anya házon kívül is érvényesülhessen.

Egyfolytában használjuk, de ha belegondolunk, tele vagyunk kérdésekkel: lesz-e elég belőle a földön, képes-e a világ egyre inkább olyan fajtáit használni, amelyek nem teszik tönkre a bolygót. Az energiáról van szó. Vannak bíztató jelek: az energiafelhasználás az egész világon lassabban nő, mint általában a termelés és az utóbbi években Ázsiában és Afrikában emberek milliárdjai jutottak áramhoz és egészségesebb főzési lehetőségekhez. A mi kérdésünk az, a maga szerény részéről mit csinál Magyarország ugyanezért: hogy legyen elég és ezen belül egyre nagyobb arányban környezetkímélő energiánk?

Nemzetközi szervezetek világkormányzása, süllyedő liberalizmus, a politikai elit ellen lázadó nemzetek. Orbán Viktor évértékelő beszédében kijelölte, milyen kihívásokkal kell szembenéznie az országnak. Háború az Európai Unió, a menekültek és a miniszterelnök szerint külföldről pénzelt civil szervezetek ellen.

A Magyarul Balóval hétfő esti műsorában Juhász Péter, az Együtt frissen megválasztott elnöke volt a vendég.

Az Együtt új elnöke, Juhász Péter első pártelnöki interjújában Baló Györgynek arról beszélt, hogy elszámoltatná a Fideszt, és visszajuttatná az embereknek a tőlük „elrabolt” pénzeket.  

Az Együtt frissen megválasztott elnöke a Magyarul Balóval című műsorban az ellenzéki összefogás szükségszerűségéről beszélt.

A Magyarul Balóval műsor vendége az Együtt frissen megválasztott elnöke, Juhász Péter volt. Baló György terveiről is kérdezte.

Az állami nyugdíj értéke csökkenni fog, még akkor is, ha tovább kell dolgozni érte. S mivel tovább élünk, több pénzre lesz szükségünk. Teendő: a lehető leghamarabb elkezdett öngondoskodás későbbre. De ezen belül mi? Pénz a párna alá? Önkéntes nyugdíjpénztár? Biztosítás? Nyugdíj előtakarékossági számla? Melyik? Elemzés.

Messziről érkezett négy magyar állampolgárral beszélgetünk, akiknek sokat kellett tenniük magyar állampolgárságukért. Sokat - annál is inkább, mert első látásra nem gondolnánk róluk, hogy hazájuknak választották ezt az országot. Küzdelmes hétköznapokat élnek, hogy elérjék, egyenrangúként és honfitársként bánjunk velük mindannyian.

Majd negyedszázadnyi meghatározó politikai szerep után visszavonult a napi politizálástól és Marosvásárhelyen ír és figyeli a világot Markó Béla. Rá is változatlanul figyelnek Magyarországon és Romániában is, hiszen a legmagasabbra jutott kisebbségi magyar politikusról és az egyik legtermékenyebb kisebbségi magyar költőről van szó.

A brit uniós népszavazás, majd még inkább az amerikai elnökválasztás után magyarországi elemzések is bizonygatják, hogy a Brexit illetve Donald Trump választási győzelme azt igazolja, hogy a liberális demokráciák közéletében és nyilvánosságában kitüntető szerepet kapott politikai korrektség elbukott. Merthogy oly sok minden és főleg mindenki másra nem figyelt esetünkben a brit és az amerikai politika és média.

Európát elsősorban azért foglalkoztatja az amerikai választási kampányt ért hekkertámadás, mert attól tart, hogy ugyanez történhet az idei, sorrendben holland, francia, majd német választásokkal. Hogy mennyire befolyásolta az amerikai elnökválasztásokat a hekkelés? Többek között erről beszélget Baló György Krasznai Csaba kibervédelmi szakértővel és Keleti Artúr kiberbiztonsági szakértővel.    

Valamikor a technika sztárjai a magnók és a színes televíziók voltak. Jött a számítógép, a videójáték, az okos telefon, de ma már az autók a szórakoztató elektronika sztárjai. Las Vegasban ötven éve rendezték az első szórakoztató elektronikai világshowt, ez a CES. Akkoriban a világ 5 legértékesebb cége között három autógyár is szerepelt. Ma az első öt között 3 techcég található. Az autók kapaszkodnak, hogy mozgó otthonná válhassanak. A tényleges otthont viszont lassan robotok vezénylik, persze majd akkor, amikor a legutolsó székláb is okos telefonnal távvezérelhető lesz…

Drog, fegyver, pornó – ilyesmik rendelésére is használják a net sötét oldalát. Azonosíthatatlan felhasználók, lenyomozhatatlan kommunikáció, tehetetlen hatóságok. A titkos netet használó emberek többsége egyszerűen nem akarja, hogy bárki tudja, mit csinál a neten. A szabadság és a magánszféra nélkülözhetetlen kelléke vagy az emberi gonoszság és kegyetlenség területe a Dark Web? És hogyan lehetne szabályozni?

Központosítás, adóssághegyek, már-már működésképtelen iskolák, gúzsbakötött igazgatók, krétáért is kérvényt kell írni – ez 4 év mérlege. Arról volt szó, hogy megszüntetik. Nem. Feldarabolják, és minden eddiginél nagyobb államosításba kezd: elveszi az önkormányzatoktól az iskolák működtetését. Milyen az új KLIK, kérdezzük korábbi bírálóját, új igazgatóját, Pölöskei Gábornét.

Donald Trump váratlan győzelme az amerikai elnökválasztáson igencsak meglepte a világ jó részét. Nem ezt várták. Nem erre számítottak. A felmérések alapján a nyomtatott és az online média döntő többsége 80-90 vagy még több százalékra adta Hillary Clinton győzelmét. Az eredmény után az érintett vagy érdeklődő média jó része nekiesett a közvéleménykutatóknak. Ilyen címeket lehet olvasni: a közvéleménykutatás halott? Hann Endre, a Medián ügyvezetője, Závecz Tibor, a Závecz Research vezetője és Nagy Dániel, a Nézőpont Intézet elemzője keresték a választ Baló Györggyel.

Egy életmű zárómondata: a mindiget javítom örökkére. A szerző: Esterházy Péter, aki betegségéről naplót írt. A lakásán készült utolsó interjút és írótársak, művészbarátok visszaemlékezéseit láthatják az Esterházy – emlékek című kétrészes film második részében.

Egy életmű zárómondata: a mindiget javítom örökkére. A szerző: Esterházy Péter, aki betegségéről naplót írt. A lakásán készült utolsó interjút és írótársak, művészbarátok visszaemlékezéseit láthatják az Esterházy – emlékek című kétrészes film első részében.

Népszabadság volt, nincs. A legolvasottabb internetes lap tulajdonosi viszonyai zavarosak. Lehet-e ma független lapot működtetni Magyarországon? Van-e üzleti modell, amely nincs kiszolgáltatva az állami hirdetéseknek? 

Nem egyszerű téma, de milliókat érint. Az ember egy teljes harmadával kevesebb bért kap kézhez, mint amennyi a fizetése. Adott egy 181 ezer forintos nettó bér, tehát ennyi kap kézhez az ember, miután befizette az összes adót és járulékot a jelenlegi magyar átlagbérnek megfelelő  272 ezer forintos bruttó fizetéséből. A munkáltató viszont további, majdnem 80 ezer forintot fizet az államnak, neki tehát ez a bér 350 ezer forintjába kerül. Tehát ön egy forintot kap, munkáltatója kettőt fizet. Ez a kettőt fizet, egyet kap. Mit és hogyan kellene változtatni, és mivel járhat ez a folyamat?

Nem tudjuk, akad-e valaki, aki szerint 1956 hatvanadik évfordulójának megünneplése úgy sikerült, ahogyan kellett vagy szerettük volna. De bizonyára nagyon sokan akadnak, akik szerint a sajnos megszokott 2016-os napi politikai viták rágták bele magukat 1956 emléktörténetébe. 32 órával később – ki mit gondol?

Magyar idő szerint csütörtök hajnalban rendezték a harmadik, utolsó elnökjelölti vitát Amerikában. 19 nap múlva új elnök lesz, noha csak januárban lép hivatalba. Kőkemény kampány volt és lesz is még. A jelöltek kölcsönösen kétségbe vonják egymás alkalmasságát. Ugyanakkor ez a két idős ember másfél évig járta a kontinensnyi országot, hatalmas gépezeteket irányított, emberek ezreivel fogott kezet, emberek millióinak udvarolt és közben szavakkal kitartóan ütötte egymást.

Huszonnyolc akadémikus levelet írt Lovász László elnöknek, amire az elnök interjúkban válaszolt. Itt egy idézet az Indexből: az Akadémia minden tagjának jogában áll a politikai nézeteit kifejteni újságban, demonstráción, bárhol. Azonban az Akadémia mint Akadémia csak úgy fogadhat el egy véleményt, ha ezt a tagok nagy többséggel támogatják. Nyilvánvalóan politikai kérdésben ilyen egyhangúságot nem lehet föltételezni, úgyhogy ilyen kérdésekkel nem is foglalkozik az Akadémia. Ennek ismeretében is – pontosan mik a gondok és mit terveznek az aláírók?

Ha nem csak Pokémonokat kergetünk vele, hogyan könnyítheti életünket egy okostelefon? Nem csak a fiatalokét. Ma, holnap, holnapután. Az ország minden egyes lakójára lassan másfél úgynevezett mobil eszköz jut – telefon, okostelefon vagy tablet. És ma már minden második eladott mobiltelefon – okos.

Ha az egészségügyi kormányzaton múlik, maholnap összeomlik a gyermekpszichiátriai ellátás Magyarországon. Szakemberek szerint az érintett gyerekek közül nagyjából minden tizedik, még egyszer: minden tizedik gyerek jut szakorvosi ellátáshoz. A szakorvos: gyerekpszichiáter, összesen úgy 60 Magyarországon, többségük nyugdíjhoz közeledik.  A szakma tudja, mire van szükség: pénzre, pénzre és pénzre.

Kiadták Magyarország 2014-es élelmiszer-mérlegét. Miből mennyit ettünk és eszünk, többet költünk élelmiszerre? És milyen összefüggés van a jövedelem és a táplálkozási szokások között – aki tehetősebb, egészségesebben eszik? S aki szegény, annak kizárólag gyengébb minőségű és hizlaló ételekre telik? 

Az érvénytelen népszavazás után a kormány Alaptörvény-módosítást kezdeményez – amúgy már hetedszer. Ennek lényege minden bizonnyal a népszavazási kérdés megfogalmazása lesz állító formában, hogy tehát Magyarország kizárólag az Országgyűlés döntésével fogadja be nem magyar állampolgárok kötelező betelepítését. Két kérdés: miért kellett ehhez népszavazás? És: egy ilyen döntés felülírhat-e egy uniós döntést? 

Minden választás számtengert kínál, s ennek az az előnye, hogy sokféle metszet és elemzés lehetséges. Így van ez a tegnapi népszavazással is. A Fidesztől az nem tudható meg, hogy a referendum érvénytelen, az ellenzéktől az nem, hogy akik elmentek, 90% fölött szavaztak nemmel. A Fidesz érvénytelenség helyett „politikai érvényességről” és Alaptörvény-módosításról beszél, az ellenzék sokmilliárdos kampánypazarlásról.

Rogán Antal szerint az unióban még mindig napirenden van a kvóta ügye, ezért fontos a vasárnapi népszavazás. A miniszter Baló György műsorában vitatkozott az MSZP elnökével, aki azt mondta, a népszavazás megosztó és értelmetlen. Mindketten beszéltek arról is, mit tartanának vasárnap sikernek.

Népszavazás előtt. A kormány és a kormánykoalíció pártjai részvételre és nemmel szavazásra bíztatnak. Az ellenzék megosztott, a változatok: el kell menni és nemmel szavazni, el kell menni és igennel szavazni, el kell menni és érvénytelenül szavazni és otthon kell maradni. Ellentétes véleményekkel ismerkedünk ma este. A kormány és a Fidesz nevében Rogán Antal miniszter, az MSZP nevében Molnár Gyula elnök.

Az Európa Tanács szerint a cigányokat rendszerszintű, az élet minden területére vonatkozó hátrányos megkülönböztetések sorozata sújtja Magyarországon. Azt kérdezzük, miért nem támogatja a civil szervezeteket a magántőke, s főleg, hogyan lehetséges, hogy egy 3 és fél milliárdos pályázatból éppenséggel a legjobb tanodáknak nem jutott egy fillér sem.