Dean Starkman, Pulitzer-díjas tényfeltáró amerikai újságíró, a Los Angeles Times-tól kezdve vezető lapok sokaságának szerzője, jelenleg a Közép-Európai Egyetem vendégoktatója Budapesten. Őt kérdeztük Donald Trump első elnöki évéről.

A diákok egy része folytatni akarja a tüntetéseket a közoktatás reformjáért. Péntek délutánra a parlament elé várnak minél több középiskolást, akiknek azt mondják, délelőtt ne is menjenek iskolába, inkább vegyenek részt különféle rendezvényeken és fórumokon.

Az iskoláknak és az óvodáknak ki kell dolgozni egy úgynevezett Honvédelmi Intézkedési Tervet, ezt a kormány írja elő, határidő július, a hivatkozási alap egy általános NATO-rendelkezés a terrorveszélyről. A Civil Közoktatási Platform, amelyet ötven szakmai szervezet hozott lére, azt mondja az érintetteknek, ne hajtsák végre ezt a kormányutasítást.

Irak két oldalán a térség uralmáért versengő két hatalmas ország a Közel-Keleten, Irán és Szaúd-Arábia, amelyek már-már háborúznak egymással az éhező Jemenben. A 82 milliós Irán és a 30 milliós Szaúd-Arábia. Ez a két ország két mutatóban áll vezető helyen a világban: a legkorruptabb államok közé tartoznak és a legnagyobb olajtermelők közé.

Adott egy nemzetközi egyezmény, ez a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak áldozatait védő Isztambuli Egyezmény, amelyet Magyarország évekkel ezelőtt aláír – majd azóta sem ratifikálja. Sőt, ha jól értjük, most már nem is fogja, legalábbis ebben az országgyűlési ciklusban nem. Miért?

Ha valaki ma szegény, akkor kiszolgáltatottságban él, jövedelme szinte kizárólag az államtól függ. Bizonytalan szavazó, akit a politika könnyedén dróton tud rángatni. A gazdag ezzel szemben demokráciát akar, aktív és gazdag kapcsolatrendszere lehet. Ezek a különbségek a magyar társadalomnak is jellemzői. Mi legyen akkor a társadalmi integrációval?

Hogyan alakult volna a világ történelme az 1917-es forradalom nélkül? És hogy alakult azután, hogy megtörtént? Robert Service brit történész és Oroszország-specialista elsők között kutathatott a pártarchívumokban. Mit gondol Leninről, Sztálinról és Trockijról és hatásukról a mai Oroszországra és Kínára.

Okozhat-e függőséget a közösségi média, ha igen, milyen fokozatai vannak? Demetrovics Zsolt pszichológust kérdezte Baló György. A teljes adást megnézhetik itt!

Legtöbbünk környezetében vannak gyógyíthatatlan daganatos betegek. Ilyen betegségben hal meg minden 300. ember Magyarországon évente. De hogyan éli meg élete utolsó éveit? Van esélye rá, hogy méltósággal készülhessen a halálra? Van. De az ilyen gondozásra szakosodott szervezeteknek súlyos anyagi gondjaik vannak. Nem orvosok, ápolók, önkéntesek hiányoznak, hanem – pénz, pénz, pénz!

Elmaradott ország elmaradott oktatással volt Finnország a XX. század közepén. Aztán jött a radikális reform: a politikának nem lehet köze az oktatás tartalmához, de a forrásokat garantálnia kell. A tanároknak kötelező mesterfokú képzettség és a diplomás átlagnál magasabb fizetés. Az eredmény: Európa-bajnok oktatási teljesítmények és Finnország a világ legfejlettebb országai közé katapultálta magát.

Tipikusan Észak-Amerikában vagy Európában tervezik, legalább egy évre előre, tipikusan Kínában, Indiában, Indonéziában, Bangladesben, újabban már Afrikában gyártják, mindenütt, ahol olcsó a munkaerő … Milyen esélyei lehetnek a divatvilágban például egy olyan magyar design-vállalkozásnak, amely mást akar, mint az eldobható és olcsó divat?

Ellenzéki összefogás? Ki kivel, ki kivel nem? 3 ellenzéki pártvezetőt kérdezett Baló György a Magyarul Balóval legutóbbi adásában.

Három kampányoló ellenzéki pártvezető találkozott Baló György műsorában. Gyurcsány Ferenc, Szél Bernadett és Karácsony Gergely. Az összefogás lehetőségéről beszélgettek.

Tavasszal az ellenzék le akarja váltani a kormányt. De vajon hogyan? A 2014-es bukás után még mindig nem látni sem taktikát, sem stratégiát – és főleg nem látni, ki mivel vagy kik mivel akarják megszólítani a választókat. Ellenzéki beszélgetés/vita!

Albert Einstein 100 évvel ezelőtti elméletét sikerült tudományos mérésekkel bizonyítani másfél évvel ezelőtt: azt, hogy a gravitációs hullám létezik, és olyan, mint amilyennek Einstein leírta. Az akkori mérés azt mutatta, hogy két közepes tömegű fekete lyuk 1,3 milliárd fényévre összeolvadt, és ennek hatását a földön mérni lehetett.

Mit csinálunk a pénzünkkel, a befektetéseinkkel, mire és milyen hitelt veszünk fel? Ezek a döntéseink mozgatják a gazdaságot, így ez igencsak érdekli a közgazdászok egy növekvő csoportját. Ez az úgynevezett viselkedési közgazdaságtan.

A békés Ausztria. Májusban lemond Reinhold Mittellehner, a szociáldemokratákkal 10 éve koalícióban kormányzó osztrák néppárt elnöke. Az új elnök egy 31 éves fiatalember,  Sebastian Kurz, már évek óta külügyminiszter, aki az új francia elnökhöz, Emanuel Macronhoz hasonlóan kozmikus sebességgel válik Európa egyik új politikai sztárjává.

Mi is az az eSport? Kis e-vel és nagy S-sel? Elektronikus sport, vagyis versenyszerű videójátékozás. A hívei szerint sport – igen vagy nem, gyorsan terjed, már Magyarországon is százezrek játsszák, főleg fiatal férfiak. Új szubkultúráról van szó. Klubokkal, szakosztályokkal. Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Table Normal"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-priority:99; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0in 5.4pt 0in 5.4pt; mso-para-margin-top:0in; mso-para-margin-right:0in; mso-para-margin-bottom:8.0pt; mso-para-margin-left:0in; line-height:107%; mso-pagination:widow-orphan; font-size:11.0pt; font-family:"Calibri",sans-serif; mso-ascii-font-family:Calibri; mso-ascii-theme-font:minor-latin; mso-hansi-font-family:Calibri; mso-hansi-theme-font:minor-latin; mso-bidi-font-family:"Times New Roman"; mso-bidi-theme-font:minor-bidi; mso-fareast-language:EN-US;}

Eddig is igyekeztünk, ez után is igyekszünk érdemi, valódi és kulturált vitákat szervezni, illetve ilyeneknek fórumot adni. Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője vitára hívta Gulyás Gergelyt, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség frakcióvezetőjét. A megjelölt témák: nyugdíj, elköteleződés az oroszoknak, Paks II. Gulyás Gergelynek is vannak témái: bevándorlás és a magyar gazdaság helyzete.

Önök tudnak tanárhiányról? Az illetékes minisztérium államtitkára szerint ez helyi léptékű jelenség. A szakszervezetek és a szakértők szerint viszont úgy 2-3000 tanári állás is betöltetlen. Gondoltuk, összehozzuk a feleket. Gondoltuk… de Emberi Erőforrások Minisztériuma az utolsó levelünkre már nem is válaszolt...

Katalónia, Spanyolország észak-keleti részén van, a francia határnál, központja Barcelona. A katalánoknak van saját nyelvük és irodalmuk is. Igaz, egy részük csak spanyolul, egy részük csak katalánul, egy harmadik részük mindkét nyelven beszél. Katalónia Spanyolországhoz képest: területe Magyarország harmada, Spanyolországnak mindössze 6%-a, népessége az ország egészének 16%-a, Katalónia adja a spanyol nemzeti össztermék egy teljes ötödét és a spanyol export egy negyedét.  Több mint fél évezrede szeretne független lenni, ezeket a törekvéseket a Franco-diktatúra brutálisan elnyomta, majd Franco halála után széleskörű autonómiát kap. De a 2010-es évek eleje  óta már ez sem elég és néhány nemzetközi fejlemény, például a skót függetlenségi népszavazás is megerősítette a katalán függetlenségi törekvéseket. A vasárnapi népszavazást a madridi kormány törvénytelennek tekinti és igyekszik megakadályozni.

A kormány új belpolitikai sikerforgatókönyve: nemzeti konzultáció a kormány szerinti Soros-tervről. A népszavazással szemben a konzultációnak nincs érvényességi küszöbe. A borítékolandó válaszok alapján borítékolható eredményből a kormány minden bizonnyal arra a következtetésre jut majd, hogy sikerrel védi az országot és Európát, az ellenzék viszont „Soros-bérenc”.

A GDP, azaz a pénzben kifejezett nemzeti össztermék és ennek alakulása vagy 75 éve az első adat, ami egy ország gazdaságát jellemzi. Ha a GDP nő, egy kormány sikeresnek érzi magát. Ha csökken, akkor baj van. Igen ám, de, ahogyan egyre több közgazdász állítja, a GDP nagyon sok mindent nem mér. Szóval – le a GDP-vel? Ha igen, mi és mikor jöhet helyette?

A játékosok ára elszakadt valós értéküktől, a vezető klubok mintha kacagnának az európai szövetség pénzügyi fair play szabályain és folyamatosan nő az amúgy is óriási szakadék a leggazdagabb – és így persze legeredményesebb – klubok és a többiek között. Másképpen: akinek nincs sok pénze, még az esélyét is felejtse el annak, hogy bejusson Európa vezető klubjai közé. Ez így is marad?

Készül az ötödik nemzeti alaptanterv. A szakma egy része titkolózást emleget és azt, hogy ismeretlenek készítik az új tervet, ennek hatására a minisztérium kiadott egy közleményt, amely szerint a munka nem titokban folyik, folyamatosan egyeztetnek a szakmával és a bevezetés nem csúszik, tartják magukat a módosított, jelenleg éppen 2019 szeptemberi dátumhoz.

Mi lesz az Unióval? És ezen belül hol lehet a helye Magyarországnak? Évtizedek óta elő-elő kerül, de egy jó fél éve többféle változatban és többféle megjelöléssel állandó téma lett a jövő: leginkább talán az úgynevezett mag-Európa koncepció, amely szerint Németország és Franciaország vezetésével néhány ország az eddiginél lényegesen szorosabban működne együtt.

Nyári szünet előtti utolsó műsorunkhoz meglehet ugyancsak nyári szünetre vonuló, de ősszel visszatérhető témát választottunk: az elmúlt hetek civil tüntetéseit. Kik, miért, hogyan, siker vagy kudarc?

Egyre több a stressz az életében? Menekülni akar? Hogyan? Lehet, hogy kialakul valamilyen függősége? Vagy már van is, de nem tud róla? Nagyon szeret, mondjuk dolgozni, internetezni, videójátékot játszani, pornót nézni, futni vagy súlyokat emelgetni, inni, meg-megkóstol egy enyhébb drogot – egyre több féle függőség csábítja az embert és meglehet egyre nehezebb ellenállni, és egyre könnyebb menekülni?

Van, aki lakásrendelőben, számla nélkül, míg mások profi magánintézményekben, átláthatóan, számlával intézik egészségügyeiket. Kettős rendszer alakult ki. Az állam tud róla, de elfordítja a fejét. Mi a teendő ezzel a kettős rendszerrel, hogyan lehetne tiszta és kölcsönösen előnyös viszonyokat teremteni? Hogyan lehetne megerősíteni közkorházainkat? Velkey György, a Magyar Kórházszövetség korábbi elnöke beszélget Baló Györggyel.

Miközben az állami rendszerben jócskán vannak fölös kapacitások az egészségügy fejlesztésére, csak pénz és jogi lehetőség nincs arra, hogy ezeket használják, a magán-egészségügy forgalma dinamikusan nő: aki megengedheti magának, a kötelező TB-járulék fizetése mellett is inkább magán-szolgáltatót keres, mert – ezek a leggyakoribb okok -, így gyorsabban, kevesebb várakozással, jobb feltétekkel jut ellátáshoz és a hálapénzzel sem kell vacakolnia. Mi a teendő ezzel a kettős rendszerrel, hogyan lehetne tiszta és kölcsönösen előnyös viszonyokat teremteni?

Nemrég hozták nyilvánosságra az Európai Egyetemi Szövetség 2016-os vizsgálatát 29 európai ország egyetemi autonómiájáról.  Itt vannak Magyarország függetlenségének helyezései az egyes részterületeken: szervezeti: 23., pénzügyi: 28., személyzeti: 22., akadémiai: 16. – 29! európai ország közül.

Kérdésünk ma este: szabályozza-e valami, hogy egy állami cég mire adhat pénzt, amellyel így bevételei csökkennek, tehát minden adomány voltaképpen az adófizetők adománya – anélkül, hogy megkérdeznék őket...

Ideje tisztázni, pontosan mit csinál a Nyílt Társadalom Alapítvány (OSF), amelyet a fiatalon Amerikába került Soros György hozott létre még 1979-ben New Yorkban. Az alapítvány az Egyesült Államok második legnagyobb magán adományozó szervezete, Soros György saját pénzéből működik - ma már világszerte. Magyarországon éles, időnként brutális és nem egyszer alaptalan bírálatok érik…

Mindfulness - magyarul a tudatos jelenlét. Sok mindenből van benne valami, ami mostanában divatos – némi keleti filozófia, válaszok a felgyorsult világra – hogy lassuljunk le, legyünk tudatosak, éljük meg a pillanatot. Mi ez a módszer? Hogyan működik? - erről beszélgetett Baló György vendégeivel.

100 év múlva a világon ma létező hétezer nyelv 90 százaléka eltűnik, maradhat tehát úgy 700. Vajon a magyar megmarad? Tehetünk-e, kell-e tennünk valamit azért, hogy megmaradjon? Mindjárt megtudjuk: a világon sokfelé kutatta a magyar nyelvet É. Kiss Katalin nyelvész, akadémikus, a Bolyai-díj idei nyertese. Jó lenne, ha nem kellene megjegyezni, hogy ő az első női díjazott, de – meg kell.  

Demokráciákban a költségvetés vitájában egy ország szembenéz magával és jövőjével és eldönti, mire költse a kormány azt a pénzt, amiért ki-ki megdolgozott. Esetünkben a most benyújtott jövő évi költségvetés szerint a kormány 1500 milliárd forinttal költ többet jövőre, mint az idén. Másképpen: mindannyiunkra fejenként 150 ezer forinttal többet. De mire? Ki és mi nyer, ki és mi veszít a 2018-as költségvetéssel?

Ön tíz évvel ezelőtt vagy mostanában talál saját magában több félelmet és gyűlöletet – mire jut? Másképpen: gyűlöletkeltés Magyarországon. Nem történelmi előzmények nélkül – de, ha például a kormánykampányokra vagy egyik-másik televíziós csatornára, újságra, weblapra gondol, akkor meglehet úgy érzi, hogy ebben a formájában és ebben a minőségében alighanem több mint fél évszázada nem vette körül az embert ennyi hivatalos és nyilvános félelem és gyűlölet.

Budapestet ugyan a túlnépesedés aligha fenyegeti, de majdnem minden más igen: a fuldokló közlekedés, a légszennyezés és így tovább. De még mindig jobb helyzetben vagyunk és maradunk, mint a világ, főleg Ázsia és Afrika nagyvárosai, amelyek valóban robbanásszerűen nőnek: Kínában ma már több mint  száz egymilliós város van és a kommunista párt vezetői a hónap elején jelentették be, hogy a huszonkétmilliós Peking gondjain úgy akarnak enyhíteni, hogy új várost építenek mellette, amely háromszor akkora lesz, mint New York. Budapest is készül a jövőre. Most például azzal, hogy vagy két évre lezárják az egyik legforgalmasabb hidat – ennek azért nincs sok köze az okos városhoz. 

Egy most publikált felmérés szerint Európában a magyarok mondták a legtöbben, minden tízedik, hogy depressziós tüneteket észlel magán. Nem vagyunk egyedül a depresszióval: a világon vagy 300 millió ember lehet depressziós, mondja az Egészségügyi Világszervezet – de mondják azt is, az egészségügyi kiadások mindössze talán 3 százalékát költik a betegség kezelésére, és ez évente legalább ezer milliárd dollárjába kerül a családoknak, a cégeknek és az államoknak.

Aki már gyerekkorban túlsúlyos vagy elhízott, az a túlsúlyt nagy valószínűséggel élete végéig magán cipeli – a felnőttkorban hozzá adódó tipikus betegségekkel együtt. Élete rosszabb minőségű lesz, és sokmillió társával együtt súlyosan megterheli országának egészségügyi ellátórendszerét. Ezt a „világjárványt” minden bizonnyal gyerekkorban lehetne megfékezni.

Tanuljunk együtt az unióról a Nemzeti Konzultáció alkalmából! A Brexit sokkolja a menekültválsággal amúgy is küszködő Uniót. Vannak országok, amelyek több Európát, erősebb integrációt akarnak – mások ezt ellenzik. Például a magyar kormány, amely azt kéri, állítsuk meg Brüsszelt egy nemzeti konzultáció segítségével.

A keményhangú elnök szíriai menekültekkel fenyegeti az uniót, amely egyelőre a török vízumkényszer eltörlését is halogatja. Erről és a török kérdésekről beszélgetett Baló György vendégeivel.

Törökországban most kezdődik a hatalomkoncentráció – mondta Tarik Demirkan a Turkinfo.hu főszerkesztője Baló György műsorában.

Törökországnak aduász a szíriai menekült tömeg - mondta Egeresi Zoltán, a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont kutatója Baló György műsorában.

A Szíriával is szomszédos és menekültek millióit befogadó Törökország Európa egészét érintő egyre vaskosabb kérdőjel. Tavaly nyáron volt egy mindmáig tisztázatlan eredetű és hátterű dilettáns puccskísérlet, amelyet éppen most meghosszabbított rendkívüli állapot és egyáltalán nem dilettáns, alighanem gondosan megtervezett brutális intézkedések követtek, majd Erdogan elnök népszavazást hirdetett annak érdekében, hogy kizárólagos hatalma lehessen – elnök és miniszterelnök egy személyben. A népszavazást alig több mint 1 millió szavazattal nyerte az elnök, megfigyelők ennél meglehet több szavazatot érintő visszaélésekről beszélnek. Az elnök győzött, de egységről szó sincs.

Nagy tüntetések és folyamatos nemzetközi tudományos tiltakozások után Áder János aláírta a csak lex-CEU-nak nevezett oktatási törvénymódosítást, amely kormányszintű megállapodáshoz és amerikai helyszínű egyetemi képzéshez köti a magyar és amerikai diplomát is adó, Magyarországon és New York államban is akkreditált CEU budapesti fennmaradását.

Vannak társaink, akiknek sokszor annyit kell küzdeniük azért az életért, ami nekünk természetes. Ezek a társaink nem „csak” szegények, hanem cigányok is, és az ezzel járó előítéletek külön is megsokszorozzák életkezdésük nehézségeit. Vannak, akiknek sikerül. A létéért küzdő Roma Sajtóközpont hétköznapi hősöknek nevezi őket. Hárman vannak itt ma este.

Csütörtökön és pénteken két műsorban foglalkozunk az egészségüggyel, amely sokféle felmérés szerint toronymagasan vezeti azt a listát, hogy mivel elégedetlenek a magyarok. A Központi Statisztikai Hivatal közli a 2015-ös egészségügyi kiadásokat: 2010 óta az összes egészségügyi kiadás 2 százaléknál kevesebbel nőtt, a kormányzati kiadások alig 1 százalékkal nőttek, a majdnem 2 százalékos össznövekedés a magánkiadások majdnem 5 százalékos növekedésének köszönhető. Mindösszesen: az egészségüggyel egyre inkább elégedetlenek vagyunk, de lényegében továbbra sem költünk rá többet.

A legtöbben egyszerűen nem tudjuk követni az uniós pénzek útját, elosztását és főleg azt nem látjuk, hogy milyen alapon, ki, mire költötte őket. Baló György vendégeivel, Csepreghy Nándorral, a Miniszterelnökség miniszter-helyettesével és Heil Péter, fejlesztéspolitikai szakértővel próbálta feltérképezni a pénzek útját. Íme néhány részlet a műsorból:

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszter-helyettese szerint korrupciós ügyek felvetésekor nem egyforma a hozzáállás.