A Mars a Föld után a legintenzívebben kutatott bolygó. John Brandenburg fizikus szerint egykor civilizációk is létezhettek rajta, amelyeket állítása szerint egy idegen faj nukleáris támadása pusztított el. Ezt a teóriát azonban a tudományos közösség erősen vitatja. Szabó Norton csillagász a Reggeliben beszélt arról, miért nem tartható a fizikus elmélete, és több érdekességet is megosztott a Marssal kapcsolatban. Sőt, meg is nyugtatta a nézőket: „csillagászati okból a következő 200 évben nem hal ki az emberiség.”

Fényes tűzgömb világította be az éjszakai égboltot a Fülöp-szigetek északi részén, amikor csütörtökön helyi idő szerint nem sokkal éjfél után egy aszteroida elégett a Föld légkörében – közölte az Európai Űrügynökség. Az X-en azt írták, hogy ez „a kilencedik aszteroida, amelyet az emberiség valaha is észlelt a becsapódás előtt”. Hasonló méretű aszteroidák egyébként nagyjából kéthetente érik el a Földet.

Eleinte úgy látták: 2,7 százalék esély van rá, hogy az Apophis aszteroida 2029-ben becsapódjon a Földbe, de ma már biztossá vált, hogy az üstökös el fogja kerülni bolygónkat

Mindössze 32 ezer kilométerre fog elsuhanni az Apophis aszteroida a Földtől, a közelséget kihasználnák a tudósok.

Lengyel gyűjtők találtak rá a 2024 BX1 kisbolygó darabjaira.

Egy csak nemrég felfedezett aszteroida fog elsuhanni a Föld mellett szombat délután. 

Több felvétel is készült az aszteroidáról, köszönhetően Sárnecky Krisztián csillagásznak, aki felfedezte, amikor még csak közelített a Föld felé. 

Pánikkeltés vagy valóság, hogy egyszer eljön a világvége? A Reggeliben Szabó Norton csillagász vezette le, csillagászati szempontból milyen események lehetnek veszélyesek az emberi fajra, és várható-e ilyesmi a következő néhány száz évben. 

A tudósok szerint annyi por került a légkörbe, hogy két évre leállt a fotoszintézis, a Föld átlaghőmérséklete pedig 15 fokot csökkent.

A NASA október 11-én, szerdán élő közvetítésben mutatta meg a nagyvilágnak a Bennu aszteroida felszínéről 2020. október 20-án gyűjtött mintát. A hét évig tartó sikeres küldetés végén a Bennu kisbolygó anyagából a Földre hozott anyagból a tudósok reményei szerint egy sor rendkívül fontos dolgot meg lehet tudni a földi élet keletkezéséről, és arról is, hogyan lehet azt megvédeni.

Megérkeztek a minták, amiből kiderülhet, hogyan lett élet a Földön.

A 64 méter hosszú 2023 DZ2 aszteroida nem jelentett veszélyt ránk, de azért a csillagászok szemmel tartották a Holdnál is közelebb elhaladó hatalmas sziklát.

A 2023 DW jelenleg a Földre legveszélyesebb égitest, de ez sem jelent eget rengető veszélyt.

Az aszteroida átmérője 1 méter volt.

Korábban nem vették észre.

Az egy méternél kisebb átmérőjű meteor több darabra esett szét, mielőtt az Erie-tóba csapódott.

A DART űrszonda sikeresen letérítette pályájáról az aszteroidát, aminek éppen ezért vezették neki.

A 11 millió kilométerre lévő, mindössze 160 méter átmerőjű aszteroidát magyar idő szerint hétfőn hajnalban találta el a Dart nevű amerikai űrszonda. A Dimorphos nevű aszteroida ugyan egyben maradt, de a pályája módosult kissé. Ez volt az első tesztje annak a technológiának, amit ha tovább fejlesztenek, akkor még hatékonyabban tudják majd megelőzni, hogy egy nagyobb kisbolygó belecsapódjon a Földbe. Még akkor is, ha jelen állás szerint néhány emberöltőn belül ezzel nem kell számolni.

Sikeresen ütköztettek neki egy műholdat egy aszteroidának. A történelmi jelentőségű teszt, ami megvédheti az emberiséget a jövőbeli pusztulástól. 

Hamarosan megtudjuk, elkerülheti-e az emberiség a dinoszauruszok sorsát.

Elkerülheti az emberiség a dinoszauruszok sorsát? Tavaly november végén indult útjára a NASA űrszondája, a DART, ami 2022 őszén csapódhat célpontjába, egy 160 méter átmérőjű aszteroidába. A tesztküldetés célja, hogy kiderüljön, ki tud-e építeni az emberiség egy működőképes bolygóvédelmi rendszert az űrből érkező veszélyek elhárítására.

Még a becsapódás előtt észrevették az objektumot.

Ez volt az ötödik alkalom, hogy a becsapódása előtt észleltek egy ilyen égitestet.

A 2020 XL5 a második ilyen objektum, amelyet valaha felfedeztek. 

Az amerikai űrkutatási hivatal nyomon követi a bolygónkra is veszélyes objektumot.

Elég közel és elég világos lesz ahhoz, hogy amatőr csillagászok is lássák.

Az űrkutatási szervezet kedden délután indította el az űrbe ételautomata méretű szondáját, amit azért fejlesztett ki, hogy eltérítsen egy esetlegesen a Föld felé tartó kisbolygót a becsapódástól. Az űrszondát úgy programozták be, hogy jövő szeptemberben összeütközzön egy tényleges veszélyt nem jelentő, kisebb aszteroidával. Az ütközés előtt tíz nappal kamerák válnak le a szerkezetről, a szakemberek így készítenek majd felvételt a becsapódásról.

Ebben a pillanatban is óránkénti 100.000 km-es sebességgel száguld felénk a Benu, és ha el is talál minket az 500 méter átmerőjű, 79 millió tonnás aszteroida, a Hirosimát elpusztító 80 ezres atombomba erejével érne fel.

A Földet „hajszálnyira" megközelítő aszteroidáról mesél a csillagász, Kiss László.

Klaudia és András jó barátok, és közös szenvedélyük a meteoritgyűjtés. Mindketten azon igyekeznek, hogy minél több űrből érkező kőzetet tudhassanak magukénak, és most el is hoztak néhányat a gyűjteményükből! Hogy mi olyan vonzó ezekben? Azt ők maguk árulták el!

Pánikra semmi ok, csillagászok szerint nincs rá esély, hogy a Földbe csapódjon. A három focipályányi méterű kődarab október 31-én húz el bolygónk mellett, alig lesz messzebb, mint a Hold.