„Katasztrofális a helyzet” – Csillag Péter megszólalt Magyarország helyzetéről

1. Magyarországon ma mindössze néhány száz aktív vagy kevésbé aktív angyalbefektetőről beszélhetünk, míg Ausztriában vagy Észtországban ennek többszöröse a szám. Van valami gátja, hogy itthon is szélesebb körben terjedjen el az angyalbefektetés mint vagyonépítési eszköz? Igazából mennyit bírna el a hazai piac?

Pontosítanék - szerintem két tucatnál nincs több aktív angyalbefektető Magyarországon, és az 1-200-as szám az opportunista, inkább passzív, max 1-2 saját üzleti területükről érkező startupba fektető angyalbefektetők nagyságrendje. Ezt mondhatjuk gyászosnak, vagy siralmasnak is, pedig simán csak katasztrofális. 

Az angyal tőkénél - a tapasztalt, sikeres vállalkozóktól érkező pénznél, tapasztalatoknál, operatív segítségnél - nincs hatékonyabb támogatás a korai fázisú startupok számára. Ezt nem tudja semmilyen állami, EU-s tőke program pótolni, mert ők nem igazán értik, mire is adnak pénzt, nem tudják jól támogatni a pénz hatékony felhasználását. 

A tőkealapok, nagyobb kockázati tőkések pedig nem elég rugalmasak kis kezdő startupok megértéséhez, kezeléséhez - de ők legalább realisták, legtöbbször nem is próbálkoznak ebben a kategóriában.

És hogy miért van ez? Szerintem sok tényezője van, a pénzügyi tudatlanságtól, elmaradottságtól kezdve, a kis piacon megszokott korrupcióra (bocsánat, hívjuk ismerettség alapú üzletfejlesztés...) épülő üzleti modellek miatt a sikeres vállalkozók egy része simán csak nem hisz a tiszta piaci viszonyokra épülő globális skálázódásban, növekedésben. De a legfőbb probléma a piac stabilitásába vetett bizalom hiánya.

Ha céget indítasz, akkor arra fogadsz, hogy minimum 5 - 15 évig olyanok lesznek az üzleti körülmények (jogszabályok, adózás, magyar és EU-s / nemzetközi piacokhoz való hozzáférés, finanszírozási lehetőségek, kereslet, ...) amik lehetővé teszik, hogy sok és okos munkával prosperáljon a cég, előre jusson a piaci versenyben, profitot, cégértéket, boldogságot és világbékét termeljen. Ezt reméled cégalapítóként és befektetőként is - ennek az eredménye, hogy a végén húszezresekből sodort kubai szivarral a szád sarkában lovagolsz el a naplementébe. Ha nem hiszed el, hogy az aktuális jogszabályi, adózási, piaci feltételek minimum megmaradnak, de akár javulhatnak is, akkor nem fogsz hosszútávú, kockázatos befektetéseket tenni, pl startupokba fektetni a pénzed egy részét.

Mert ha nincs meg ez a bizalom, és Magyarországon épp nincs meg, akkor csak a hozzám hasonló, mohó és / vagy idealista angyalok maradnak aktívak, a potenciális befektetők szélesebb köre meg ingatlant vesz és állampapírt, mert szeretnek nyugodtan aludni.

2. Az angyalbefektetés gyakran magas kockázatú, hosszú távú játékként jelenik meg. Milyen szemléletváltás szükséges ahhoz, hogy valaki portfóliószinten, nem egyedi sztorikban gondolkodjon?

Szerintem az angyalbefektetésnél is - a tőzsdei befektetésekhez és minden más befektetéshez hasonlóan - érdemes jól megérteni, sőt, az alap működésünkbe építeni, kőbevésni, reflex-é, bibliai tanítássá tenni a kockázatok kezelését. Ami persze a legtöbb kezdő befektetőt nem érdekli, ha olvas is róla valamit, gyorsan továbblapoz a "várható profit" részhez. És így könnyen lehet, hogy soha nem lesz a kezdőkből tapasztalt befektető - elveszítenek egy csomó pénzt, ettől idegesek lesznek, párszor berúgnak, elátkozzák a startupokat / tőzsdét / FX piacot és onnantól max kispárnában meg állampapírban gyűjtik a vagyonkát. Páran viszont tanulnak az első buktájukból - és ezek az emberek a jó angyalbefektető alapanyagok, ők fognak jól diverzifikált, a kockázatokat kezelő portfóliót építeni.

Egyszerű szavakkal: ha nem vagy elég okos, akkor előbb el kell buknod annyi pénzt, hogy fájjon, és a fájdalomból szerzett tapasztalatok segítenek majd, hogy pontosan fölmérd egy-egy befektetés, vagy egy egész portfólió kockázatát. Soros bácsi haverja volt Jim Rogers, a Quantum Fund egyik alapítója ezt még karcosabban fogalmazta meg: „Azt tanácsolom a legtöbb embernek, hogy legalább egyszer, de inkább kétszer menjen csődbe. De tegye ezt a karrierje elején, amikor még amúgy sincs sok veszítenivalója.”

Ha ez a lecke megvolt, akkor már nem lesz kétség a portfolió építés szükségszerűségének a fontosságával kapcsolatban.

Csillag Péter egy előző Cápák között adásban különös dolgot osztott meg magáról, elárulta mi az a perverz vonzalom, aminek képtelen ellenállni:

3. Magyarországon inkább a tőke, vagy inkább a felkészült startup-alapítók hiányoznak a rendszerből? Hol szakad meg leggyakrabban a lánc az ötlettől a befektethető vállalkozásig?

Tőke szerintem van - ahogy fentebb is írtam, van pár vagyonos ember, jelentős felhalmozott tőkével - csak sajnos ezt leginkább politikus fizetésekre és az államadósság finanszírozására fordítják, értsd, állampapírt vesznek, vagy esetleg ingatlant.

Tehetséges szakember is van bőven, arányaiban pont annyi, mint a gazdaságilag előttünk járó országokban, pl az USA-ban, Izraelben, Észtországban - a tehetség szerencsére egyenletesen van elosztva az emberiségben.

A különbség köztünk és a startuposdit profin játszó országok, társadalmak között főleg az oktatás hatékonyságában van. Sajnos a befektetői oldal sem pörgeti csúcsra a kognitív kapacitásokat, értsd: Magyarországon hatékonyabb üzleti stratégia hülyének maradni és együtt inni a politikusokkal, döntéshozókkal, mint dolgozni, tanulni, vagy új üzleti modellekkel kísérletezni.

A startup-alapítók idáig még rosszabb helyzetben voltak: nekik általában lehetőségük, idejük, erőforrásaik sem voltak ahhoz, hogy ezt a tudást Magyarországon, pláne a sztenderd magyar iskolarendszer keretein belül megszerezzék. Most már a startup építéshez szükséges tudás online elérhető, de az alap képességek, pl a csoportmunka, a meggyőzés, a multikultúrális közeg megértése és a többnyelvű kommunikáció nem tanulható csak az internetről, azt sokkal hatékonyabban tudná átadni az iskolarendszer - de nem teszi. A fiatalok akiket én interjúztattam, valószínűleg fejből tudták a mohácsi csata évszámát, kis gondolkodás után esetleg elszavaltak volna egy Petőfit is, de egy egyetemi diplomával a zsebükben sem voltak képesek egy értelmes sales pitch-et kitalálni és elmondani.

Az alapvető készségeket és a nem triviális, gyakorlást igénylő tudást kéne sokkal inkább tanítani az iskolákban és nem a telefonkönyvet beleverni a fiatalok fejébe.

Szeretnéd megismerni jobban az anygalbefektető útját a sikerig? Videónkból még közelebbről megismerheted Csillag Pétert:

4. A nagy tanácsadó cégek jellemzően csak a nagyvállalati szegmensben érhetők el. Mit veszítenek a kis- és középvállalkozások azzal, hogy nincs hozzáférésük tapasztalt, de megfizethető szakértőkhöz?

Szerintem nem nagy tanácsadó cégekre, hanem az adott területet jól értő, tapasztalt szakértőkre van szükségük a startupoknak. Ráadásul olyanokra, akik az adott cégméretet, dinamikát is értik, megtapasztalták. 

Egy nagyvállalati marketinges nem biztos, hogy érti, mit és hogyan kell csinálni egy 3 fős, egy éve sem futó, erőforrásokban sem bővelkedő startupnál. Nem mondom, hogy nincsenek ilyen emberek, de biztos, hogy nincs belőlük elég - és ez a szakemberhiány le tudja lassítani az induló startupok növekedését, vagy a nem megfelelő kollégák alkalmazása csődbe is viheti a céget.

5. Az AI megjelenése egyszerre hatékonysági ugrás és mentális kihívás. Hogyan látod az egyensúlyt az automatizáció és az emberi döntéshozatal között a gyorsan növekvő cégeknél?

Szerintem egyszerűen nincs egyensúly. Vagy pontosabban, fogalmunk sincs, hol lesz, hol lehet az egyensúly, így nem tudjuk, hogy mire törekedjünk, merrefelé fejlesszük a cégünket. Itt egyszerre kell óvatosnak és gyorsnak lenni - nem maradhatunk le a hatékonysági versenyben, ugyanakkor fontos az üzleti döntésekben a józan ész megőrzése - és ez még sokszor csak az emberek sajátja. Vagy még az övék sem.

Csillag Péter egyedi hozzáállása stílusában is visszaköszön. A Cápa messze az egyik leglazább befektető a műsorban, nézd meg a vele készült interjút, amiben erről is mesél:

6. Trendy téma az AI tartalmakkal foglalkozni, de mi az, amiről szükség volna, de nem beszélnek eleget vagy egyáltalán nem?

Izgalmas terület lesz az AI bevezetések / hatékonyságnövekedés miatti társadalmi változások. Én nem félek attól, hogy az AI miatt fölöslegessé vált munkavállalók ne találnának újra munkát - de aggasztónak tartom, hogy az AI-os technológiák fejlődése olyan gyors, hogy a társadalmi változások nem tudnak ezzel lépést tartani, legalábbis nem olyan módon, hogy ez ne okozzon jelentős társadalmi feszültségeket. 

Magyarul: egy jólműködő piacgazdaságban át lehet majd képezni a marketingeseket kézműves sörfőzővé, vagy előadóművésszé - de ha a marketinges AI technológiák olyan gyorsan fejlődnek, hogy a következő két évben a marketinges kollégák 90%-a fölöslegessé válik, ez az átképzés és a munkaerőpiaci átrendeződés nem fog tudni megtörténni ilyen mennyiségű emberre ilyen rövid idő alatt.

7. Befektetőként és vállalkozóként is egy intenzív környezetben dolgozol. Milyen személyes megküzdési stratégiák segítenek hosszú távon fenntartani a mentális és fizikai egyensúlyt ebben a tempóban?

Ha van időm, akkor a hegyekbe utazom és fölmegyek valahova, ahova csak a hülyék és a hegyi kecskék járnak, ha kevesebb időm van, akkor meg csak a környéken túrázok, kimondhatatlan nevű ázsiai éttermekbe járok, kutyát sétáltatok, és hálistennek egyre többet olvasok, sportolok. Ha még kevesebb az időm, akkor sörözni járok és indokolatlanul hangos rock koncerteket megyek hallgatni, ez ugyan kikapcsol és kimossa a fejemből a stresszt, hosszútávon közepesen se fenntartható relaxációs módszer. Sorozatok, standup, mozi - ezek is lekötnek egy időre, de csak limitáltan.

Kíváncsi vagy milyen diákok voltak a Cápák, mielőtt még sikeres befektetők lettek volna? A Fókusz riportjából ezt is megtudhatod:

8. Angyalbefektetőként és véleményformáló üzletemberként ma már nemcsak tőkét, hanem mintákat is adsz át különösen egy olyan műsorban, amely főműsoridőben éri el a vállalkozói közönséget. Látod a saját felelősségedet abban, hogy milyen vállalkozói és befektetői gondolkodás válik „normává” Magyarországon? Mire ad lehetőséget ebbéli céljaidban a Cápák között?

Örülök, hogy létezik legalább egy szórakoztató műsor, ami tud értéket is adni, pozitív vállalkozói mintákat mutatni - és ráadásul én is részese vagyok ennek a műsornak. Nem tartom magam nagy tanítónak, cserébe szeretek hülyéskedni és nem idegen tőlem a magamutogatás - így egyszerűen csak megmutatom, hogy vállalkozóként és befektetőként is lehet egyszerre munkát tenni valamibe, de ér közben magunkat jól érezni, és muszáj közben magunkkal és a környezetünkkel is őszintének lenni.

Én a műsorban megjelenő vállalkozókban nem simán az embert tisztelem (már ha tisztelem...), hanem azt az embert, aki tesz a saját és mások boldogulásáért, kockáztat, sikeres lesz, esetleg elbukik, de közben észnél van, tanul a hibáiból és újra nekilát. Ha ezt a jó vállalkozói mintát megmutathatjuk, és közben még röhögünk is egy kicsit, akkor jó műsort csinálunk.

Olvasd el Tóth Ildikóval készült interjúnkat is: „Válságban a gazdagok még gazdagabbak lesznek” – Tóth Ildikó a luxus valódi arcáról!

Cápák között minden vasárnap 20:00-tól az RTL-en, és az RTL+ Premiumon!