Az egyszemélyes kft-ről
2025. január 19. 22:52
Jelen cikkünkben az egyszemélyes kft. működésének sajátosságait ismertetjük, kitérve az egyedüli tulajdonos felelősségére, illetve a tag elhalálozására is.
Hatályos jogszabályaink szerint ugyanis lehetőség van arra, hogy egyetlen személy hozzon létre korlátolt felelősségű társaságot (kft.). Ebben az esetben a társaság alapítása alapító okirattal történik, nem kell hozzá társasági szerződés. Míg többtagú társaságok esetében a tagok közösen döntenek a társaságra vonatkozó kérdésekben – a jogszabályok és a társasági szerződés rendelkezései alapján –, az egyszemélyes kft-nél ilyen előírás nincsen. A legfőbb szerv hatáskörét itt az alapító vagy az egyedüli tag gyakorolja, aki írásban hoz döntéseket. Ezek a döntések azonban csak akkor válnak hatályossá, ha azokat közlik az ügyvezetéssel.
Egy többtagú kft-ben az ügyvezetőt a tagok általában nem utasíthatják közvetlenül, csak a taggyűlés határozatain keresztül. Ezzel szemben egy egyszemélyes kft. tulajdonosa közvetlenül is adhat kötelező utasításokat az ügyvezetőnek.
A tag felelőssége
Az egyszemélyes kft. tagjára a minősített többségi befolyásra vonatkozó szabályok alkalmazandók. Ha a társaság jogutód nélküli megszűnésekor ki nem elégített követelések maradnak, a hitelező kérelme alapján a tag felelősségre vonható. Ez azonban csak akkor áll fenn, ha a megszűnést a tag hátrányos üzletpolitikája okozta. Ez a szabály ugyanakkor nem alkalmazható, ha a cég megszűnésére végelszámolás keretében kerül sor. Előbbi esetben azonban a hitelezőnek kell bizonyítania, hogy a társaság megszűnéséhez vezető tagi üzletpolitika hátrányos volt.
Mi történik a tag halála esetén?
Az egyszemélyes kft. nem szűnik meg az egyedüli tag halálával: az örökösök dönthetnek a társaság további működtetéséről. Igazolni szükséges az örökösi minőséget vagy a jogutódlásukat a tagjegyzékbe történő bejegyzéshez. Ez azonban csak a hagyatéki eljárás jogerős lezárása után lehetséges, amely akár hónapokig is eltarthat.
Ennek rendezésére a tulajdonos végrendeletben rendelkezhet aszerint, hogy a hagyatéki eljárás lezárásáig ki legyen jogosult a társaság ügyeinek vitelére. Amennyiben a tulajdonos nem rendelkezett erről, a jegyző vagy a közjegyző biztosítási intézkedésként ügygondnokot rendelhet ki a tagsági jogok gyakorlására. Ez kérelemre történik, feltéve, hogy a kérelmező igazolja, hogy az intézkedés a társasági vagyon megóvása vagy a társaság működésének biztosítása érdekében szükséges.
dr. Krizsán Zoltán
LegitiMo Jogszerviz