Médiahekk és művészeti projekt volt a mátranováki Fanyűvő újabb felbukkanása

Hátborzongató: újra látták a mátranováki Fanyűvőt, az emberszerű lény iszonyatos szagot árasztott címmel közölt cikket hétfőn a Blikk internetes oldala. Az olvasói beszámolóra és fotóra alapozott írás szerint újra felbukkant a Mátrában a magyar jetinek is nevezett Fanyűvő, az 

óriási, legalább kétméteres emberállat, ami a Fehérlófia című meséből kapta a nevét.

A Blikk internetes cikke egy Karmos Balázs nevű állítólagos észlelő által elmesélteken alapul. A mellékelt bizonyító erejű, szemcsés fekete-fehér fotót is hitelesnek mutatja be, elfogadva a magyarázatot, ami szerint a készítő többször is exponált, de mivel 

erős zoomot kellett használni, nem volt könnyű elkapni.

A Blikk cikkét szemlézte az Origo tudomány rovata, az Újra látták a mátranováki Fanyűvőt - fotó című cikkben közölték a kérdéses fotót is. A klasszikus bulvártéma – ami nagyban hasonlít az amerikai Bigfoot- és a himalájai jetiészlelésekhez – a Blikk keddi, nyomtatott számába is bekerült, felelevenítve, hogy a mátranováki fanyűvő legendája valamikor a nyolcvanas években született, és közzétették a fotót is azzal, hogy 

a fehér szőrű, hosszú végtagú, majomszerű lényt 

két fiatal tudta nemrég lencsevégre kapni.

A Blikk cikkéről hétfőn szórakoztató műelemzést közölt a 444 Irtó vicces kamucikket írt a Blikk a mátranováki büdös, ciripelő magyar jetiről címmel, rámutatva, hogy a mátranováki Fanyűvő újabb felbukkanása a magyar médiában a hírlapi kacsák összes klasszikus jegyét magán viseli: elmosódott fotóbizonyíték, álnéven született olvasói jelentés, hátborzongató fordulatokkal megspékelt, mesésen hihetetlen történet.

Az rtl.hu nem túl megfeszített nyomozással (Google képkeresés) kiderítette, hogy a mátranováki Fanyűvő sztoriját Takács Márton, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) fotószakos hallgatója hekkelte be a Blikkbe és közvetve az Origóba. Takács többek között kriptozoológiával, azaz nem létező legendás élőlényekkel is foglalkozik művészeti projektként, a mátranováki Fanyűvőről készült fotóalkotás is így született. A kép 2021. november 22-én már meg is jelent a Rántott hústól a kriptozoológiáig – Takács Márton portfóliója című anyagban a designisso.com művészeti oldalon. A cikket mostanra levették, de a Google által eltárolt változatban még látható, az eredeti fanyűvős képpel egyetemben.

A designisson ezt lehetett korábban olvasni a Takács Márton kriptozoológiai fotográfiai projektjéről:

„A projekt szöveges részét Kazsimér Soma költő barátom készíti. Régóta foglalkozunk helyi, magyar vonatkozású lényekkel, vagyis kriptozoológiával, ami ismeretlen vagy még be nem bizonyított lények, kriptidek kutatásáról szól. Rengeteg farkasember történet kering Magyarországon, ilyen például a putnoki farkasember, de Hany Istók története is érdekes, akit egy tóból fogtak ki. Mint egy expedícióra, úgy megyünk ezekre helyekre, hogy eljátsszunk a hihetőség és a valóság kérdéseivel. Ennek az esztétikája a fotóban régre vezethető vissza, a ghost photography például már az 1800-as években létező műfaj volt. Ha feltételezzük, hogy a fénykép azt mutatja meg, ami valós, akkor egy fényképen feltűnő szellem tényleg létezik? A fotó, mint médium terhelt az ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel, pláne mostanában, amikor olyan könnyű elferdíteni a valóságot.”

Ez alapján joggal feltételezhető, hogy a Blikk olvasói beszámolójában szereplő, mátranováki terepmunkán lévő fiatal tudós és térképész-geoinformatikus barátja nem más, mint Takács Márton fotós (MOME, fotó szak) és Kazsimér Soma költő (ELTE, magyar szak, az ő fotója látható a Blikk cikkében Karmos Balázs szerepében), akiknek fantáziájából a hátborzongató fanyűvőkaland kipattant.

Az rtl.hu megkereste a két fiatal egyetemistát a közös művészeti, médiahack projekttel kapcsolatban, amennyiben válaszolnak, közölni fogjuk.

Nyitókép: Nagy Attila Károly/rtl.hu