Egy hónap alatt egy munkahétnyivel többet dolgoznak a nők otthon, mint a férfiak
2026. november 21. 15:00
Magyarországon a nők naponta átlagosan 75 perccel több időt töltenek háztartási munkával, mint a férfiak. A különbség egy hónap alatt nagyjából egy teljes munkahétnek felel meg, és a fizetetlen feladatok elosztása a karrierre, a keresetre, valamint a munkába való visszatérés lehetőségeire is hatással lehet.
Mennyire szabad döntés, ki marad otthon a gyerekkel?
A gyermek születése után sok családban az anya marad otthon hosszabb időre. Ez lehet közös, tudatos döntés, de a választási lehetőségeket a család anyagi helyzete és a rendelkezésre álló gyermekellátás is befolyásolja. Ha nincs elérhető bölcsődei férőhely, vagy a család nem tudja megfizetni a gyermekfelügyeletet, az anya munkába állása nehezebbé válhat. Ugyancsak szűkítheti a lehetőségeket, ha a munkahelyen nincs részmunkaidő, rugalmas munkarend vagy olyan megoldás, amely összeegyeztethető a gyerekneveléssel.
A döntés tehát nem mindig kizárólag arról szól, hogy a szülők melyikük szeretne otthon maradni. Számít az is, melyikük keres többet, kinek a munkája alakítható könnyebben, és elérhető-e megfelelő gyermekellátás.
Hogyan lesz a családi munkamegosztásból kereseti hátrány?
A fizetetlen feladatokra fordított idő csökkentheti a fizetett munkára, a továbbképzésre vagy a munkahelyi előrelépésre jutó időt. Ha valaki hosszabb időre kiesik a munkából, vagy később csak részmunkaidőben tud visszatérni, annak a keresete és a karrierlehetőségei is alakulhatnak. Az anyasági hátrány kifejezés azokra a munkaerőpiaci nehézségekre utal, amelyek a gyermekvállalással összefüggésben érhetik a nőket. Ilyen lehet a munkába való visszatérés nehézsége, a kevesebb előrelépési lehetőség vagy a kereset elmaradása attól, amit a gyermekvállalás nélkül érhettek volna el. Ezek a hatások nem mindenkinél egyformán jelentkeznek, és nem kizárólag egyetlen okra vezethetők vissza.
A terhek elosztásában a mindennapi feladatok megszervezése is szerepet játszik: ki tartja számon a gyerekek programjait, intézi az orvosi időpontokat, vagy gondoskodik arról, hogy legyen otthon minden szükséges dolog. Ezek a teendők sokszor nem jelennek meg a munkaidő-nyilvántartásokban, mégis időt és figyelmet igényelnek.
A rugalmas munkavégzés önmagában nem old meg mindent
A részmunkaidő és a rugalmas munkarend segítheti a kisgyerekes szülők munkába való visszatérését. Ehhez azonban az is kell, hogy ezek a lehetőségek ténylegesen elérhetők legyenek, és ne járjanak aránytalan szakmai vagy anyagi hátránnyal. A megosztott gondoskodás szintén csökkentheti az egyik szülőre háruló terheket. Ehhez nemcsak családon belüli megállapodásra, hanem olyan munkahelyi és gyermekellátási feltételekre is szükség lehet, amelyek mellett mindkét szülő részt tud venni a fizetett és a fizetetlen munkában. Az időadatok önmagukban nem mutatják meg, hogyan élnek az egyes családok, vagy miért alakul ki egy adott munkamegosztás. Arra viszont ráirányítják a figyelmet, hogy a háztartási és gondoskodási feladatok elosztása nem csupán magánügy: a munkába való visszatérésre, a kereseti lehetőségekre és a karrier alakulására is hatással lehet.
Nyitókép forrása: Pexels